Foci

Akit nem engedtek a Fradiba – Grosics Gyula-portré

Grosics Gyula az Aranycsapat legendás kapusa, a magyar labdarúgás egyik „nagykövete”, a hazai közélet aktív szereplője volt. Beceneve Fekete Párduc volt, mert ő viselt először a labdarúgópályán fekete mezt.


Fotó: Europress Fotóügynökség

1926. február 4-én született Dorogon, kevesen tudják, Grosics György Gyula néven. A Komárom megyei településen kezdte pályafutását, a Dorogi AC-ben, tizenhárom éves korában. 1947-ben a MATEOSZ, majd a Teherfuvar együttesét erősítette, de 1950-ben leigazolta a kor legnagyobb hazai egyesülete, a Honvéd. Ebben a csapatban játszott az Aranycsapat magja.

Háromszoros magyar bajnok volt, 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 1947 és 1962 között 86 alkalommal volt a válogatott kapusa. Részese az évszázad mérkőzésének nevezett 6-3-as londoni diadalnak és természetesen az 1948 és 1954 közötti veretlenül megvívott sorozatnak is. Az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérmese. Összesen három világbajnokságon szerepelt, az 1954-es, az 1958-as és az 1962-es mundialon. Az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes volt.

Pályafutásában törést okozott az NSZK elleni 2-3, hazaárulással vádolták, a nép haragja elérte, és majdnem börtönbe került. Egy évre eltiltották a játéktól. Ezzel együtt távozott a fővárosból és a Tatabánya kapusa lett. 1963-ig ott játszott, bár már korábban és később is az volt a vágya, hogy a Ferencvárosban focizzon. Ezt nem engedték neki, így 1964-ben befejezte aktív pályafutását.

Videó – Grosics Gyula és a Fradi:

Edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél és Kuvaitban. 15 évig a Volán SC elnöke volt, és mint a klub vezetője, gyakran felhívta a figyelmet a sportág nehézségeire.

Kapusként irányította a védelmet, együtt élt a játékkal, olykor a kapuját messze elhagyva. Szinte negyedik hátvédként szerelt és indította a csapattársakat – írják róla a feljegyzések.

Az Aranycsapat azon tagjai közé tartozott, akik az 1956-os forradalmat követően itthon maradtak. A rendszerváltozás idején politikai pályára lépett, az MDF színeiben indult az országgyűlési választásokon, de nem jutott be a parlamentbe. Később is voltak próbálkozásai, de sosem tudott nyerni.

82 éves korában szimbolikusan leigazolta a Ferencváros. 2008. március 25-én debütált a Ferencváros színeiben, amikor a zöldek ellenfele az angol másodosztályú Sheffield United volt. Grosics a kezdőcsapatban kapott helyet

Válogatott statisztika

Grosics Gyula 1954 és 1962 közt 21 FIFA-tornán játszott meccsen védte a magyar válogatott kapuját (ebben 15 nyert meccs volt és két döntetlen). A világbajnokságokon játszott 11 meccsen 17 gólt kapott, a hat világbajnoki selejtezőn hatot, az öt olimpián játszott meccsen pedig csak kétszer tudták bevenni a kapuját.

86 válogatott szereplését tekintve (amiből 59 barátságos mérkőzésen történt) 59 győztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkőzésen védett, összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott. Ez meccsenként 1,12 gólt jelent, ami azokban a mainál sokkal gólgazdagabb időkben alacsonynak számít. Először 21 évesen állt a válogatott kapujában, 1947-ben Albánia ellen, utoljára 36 éves korában, 1962-ben (Jugoszlávia ellen), a két találkozó közt 15 év és 55 nap volt.

Videó – A legendás 6-3:

Videó – Az angolok elleni 7-1:

Betegeskedések

2008-ban többször intenzív osztályra került, kilyukadt a tüdeje, illetve tüdőgyulladást kapott, de sikeresen megoperálták. A szíve is rakoncátlankodott az utóbbi időben, majd október végén talpcsonttörést és zúzódásokat szenvedett, miután elesett egy bevásárlóközpont mozgólépcsőjén.

Elismerései, kitüntetései: Az Év sportolója (1952), az Év labdarúgója (1959), világválogatott, négyszeres Aranylabda-jelölt, MOB-érdemrend (1995), a világ valaha élt legjobb tíz kapusának egyike (1999), a Dorogi FC örökös tagja (1999), Dorog, a 11. kerület és Tatabánya díszpolgára (2001), Szent István-díjas (2007), a Magyar Szabadságért Díj tulajdonosa (2008), Prima Primissima Díjas (2009), Budapest díszpolgára (2009, nem vette át), a Felcsúti Labdarúgó Akadémia tiszteletbeli elnöke, a Nemzet Sportolója (2011).

2008 óra a nevét viseli a Budai Sport Általános Iskola, 2009 óta egy Békés megyei Katolikus Labdarúgó Akadémia, 2011 óta pedig a Tatabánya stadionja.

Grosics Gyula 2014. június 13-án, 88 esztendősen hunyt el.

Videó – A Grosics Gyula Stadion avatása:

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Scenic view over Hong Kong island, China, by night. Multicolored nighttime skyline with illuminated skyscrapers seen from Victoria Peak
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.