A Magyar Úszó Szövetség egyelőre Betlehem Dávid és Fábián Bettina közös, angol nyelvő Insta-posztjának fordítását tette közzé annak érdekében, hogy „lecsendesüljenek” azok a hullámok, amelyet a szövetség indított el egy olyan pénteki poszttal, ami Betlehem Dávid világbajnoki indulástól való visszalépését magyarázta. Azt írták többek közt, hogy az
amerikai egyetemén a jövő évről szóló egyeztetések során kiderült, hogy semmilyen formában nem támogatják a nyílt vízi Világkupa-indulásait, ahogy a szintén az NC State hallgatójának, Fábián Bettinának sem.
E hullámot cunamivá növelte, hogy a két magyar válogatott úszó egyetemi edzője, Braden Holloway, a MÚSZ posztja alatt azonnal cáfolta a szövetség állítását. Szerinte hülyeség az egész, hiszen
- Bettina kétszer is indult nyíltvízi vk-n ősszel, Dávid is csak azért nem, mert beteg volt, ellenben
- éppenséggel a magyar szövetség fenyegette azzal a tanítványait, hogy ha nem térnek vissza Magyarországra, akkor ugrik a támogatásuk,
- amely akkora mentális stresszt okozott Dávidnak és Bettinának, hogy úgy döntöttek, túl kockázatos lenne maradni, ezért tértek haza.
A szövetség az amerikai edző hozzászólása után módosította, finomította az eredeti pénteki posztját, kikerült a szövegből az, hogy
- az amerikai egyetem nem támogatta volna a két úszó nyíltvízi versenyeit, és az is, hogy
- az NC State eltiltotta volna őket az edzésektől.
Mindezek után tette közzé a MÚSZ szombaton Dávid és Bettina „hullámsimító” instagram posztjának fordítását.
Honlapunk azzal a kérdéssel kereste meg a Magyar Úszó Szövetséget, hogy miért változtattak az eredeti poszton, de a budapesti rendezésű rövidpályás úszó-vb rajtja előtt két nappal egyelőre nem kaptunk választ.
Így marad a két úszó instagram posztjának értelmezése, ami elég beszédes, és nagyrészt tényleg mindent megmagyaráz.
Hiszen a két úszó azt írja: „Be kellett látnunk, hogy mivel nekünk a nyíltvízi úszás a prioritás, jobban járunk, ha hazatérünk, és ugyanúgy Magyarországon készülünk az előttünk álló kihívásokra, mint az olimpia előtt. Szomorúan hoztuk meg ezt a döntést, viszont arra kérünk mindenkit, hogy ezt fogadják el tőlünk”.
Azaz annak ellenére, hogy a poszthoz mellékelt képük tanúsága szerint is „tényleg nagyon élvezték a kint töltött időt”, ők döntöttek így.
Nem kenik senkire a hazajövetelüket, főképp nem írnak nyomásgyakorlásról a magyar szövetség részéről, ahogy az sem valószínű, hogy az amerikai egyetem zárkózott el teljesen a nyíltvízi úszóstól.
Idén januárban Jakabos Zsuzsa elég szemléletesen mesélte el honlapunknak, hogy annak idején egy év után miért hagyta ott az amerikai egyetemét, perfekt angol híján mennyire nehéz első fél-, majd teljes évet élt meg, és hogy ezt nem mindenki bírja, ergo nem mindenkinek való ez.
Az egy párt alkotó Dávid és Bettina ezzel egybecsengően azt írta még a hullámsimító posztjukban, hogy az elmúlt hónapok számukra
a leckékről és tanulságokról szólt, és arról, hogy megtaláljuk, miként tudjuk a legjobbat kihozni magunkból. Nos, a tanulságot levontuk, és ennek szellemében cselekedtünk.
Az amerikai egyetemi rendszer sokaknak rózsaszín álom. Momentán 43 magyar úszó, köztük válogatottak, mást ne mondjak az olimpiai- és világbajnok Kós Hubert tanul és úszik az NCAA által biztosított rendszerben, de tényleg nem mindenkinek való.
Az NCAA versenyrendszere pláne nem feltétlenül két inkább nyíltvízi úszónak, akik fél év alatt immár tapasztalati úton azt szűrhették le,
- az egyetemükön nem csak az úszással kell foglalkozzanak, mint itthon, de tanulniuk is, amely eredményességét kőkeményen számon kérik.
- Ugyanis azért tanulhatnak, lakhatnak, ehetnek, ihatnak, kapnak korlátlanul vitaminokat és táplálék kiegészítőket, Amerikában, az egyetem azért fizet nekik ösztöndíjat, mert számítanak rájuk az iskolában is, de a medencében is.
- Ugyanis az NCAA egyetemi bajnokság tavasszal és medencében zajlik, ami ütközik pár nyíltvízi világkupa sorozat néhány állomásával. Így bár nem tiltják el őket ettől, de az egyetemi érdek inkább azt diktálja, amerikában és medencében versenyezzenek, ne pedig szerte a nagyvilág tavaiban, tengereiben.
Mindezek alapján úgy tűnik, Dávid és Bettina tényleg másra számított és megint mást kapott egy számukra idegen ország, idegen kultúrájának, idegen versenyrendszerében. Ott, ahol ugyan maximálisan támogatják a tehetségeket, hiszen ezért kaptak éves szinten fejenként cirka 50-60 ezer dollár (cc 20-25 millió forint) értékű össztöndíjat az, amiért persze elvárásokat is támaszatot az egyetem velük szemben. És mivel az NCAA követelmény rendszere nem következmények nélküli, szembesültek azzal is, uram bocsá’ szóvá teszik azt, ha adnak, de cserébe a tanulmány, vagy az edzés/verseny terén nem kapnak.
E kétértelmű beszéd sült ki végül a szövetség és az edző rosszul sikerült posztjaiban. És mint tapasztaljuk, egy-egy ilyen manapság képes cunamit indítani.
Jelen esetben két nap alatt a félreértések vígjátékává válni. A budapesti rövidpályás világbajnokság rajtja előtt még inkább tragédiává.