Az épp kilencven éve, 1934 óta megrendezett Kékszalag, a Balaton tradicionális vitorlásversenye csütörtökön ötvenhatodik alkalommal indult el, hogy kiderüljön, melyik az a vitorlás, ami Balatonfüredről elindulva elsőként tudja megtenni a légvonalban több mint százötven, a valóságban azonban ennél természetesen hosszabb távot.
Az idén 510 hajó versenyét hozó megmérettetés fő esélyesének a 2022-ban és 2023-ban is győztes Fifty-Fifty számított, ami tavaly a rekordot jelentő 5 óra 3 perc 56 másodperces eredménnyel ért célba, idén ennek megdöntésére a széljárás miatt nem igazán látszott esély.
A Balatonkenesét, Siófokot, a Tihanyi-szorost érintő, majd Keszthelynél forduló hajók reggel 9 órakor kezdődő rajtja előtt egyértelművé vált, hogy a legtöbben – így az előzetesen az első öt helyre pályázó HUN3 Team Suzuki katamaránja – az északi part mellől fut neki a versenynek, remélve a jobb szelet és a kedvezőbb útirányt.
Az indulást követően a Process Solution, az RSM, illetve a Team Kaáli kapta el a legjobban, a Team Suzuki pedig a Józsa Márton és csapata által terelgetett címvédő Fifty-Fiftyvel és az Audax Djangoval vette fel a harcot a negyedik és ötödik helyért. A rajt után negyedórával máris megindult a technikai vetélkedés az első helyért, ez pedig a következő órákban is folytatódott, miközben a Prospex váratlanul felzárkózott: a csapat Balatonkenesénél már a harmadik, Siófoknál pedig az első helyen szelte a magyar tengert, sőt, két és fél percnyi előnyt hozott össze.
Itt már mindenki számára egyértelmű volt, hogy a rekorddöntés lehetetlen vállalkozás, hiszen a tavalyi 36 perccel ellentétben idén ennek közel duplája kellett ahhoz, hogy az élmezőny a kenesei pályajelhez érkezzen – a Team Suzuki a 6. helyen 1:28:56-nál, több mint húsz perccel az RSM után érte ezt el –, Siófok előtt pedig kis híján beköszöntött a teljes szélcsend, így a mezőny oroszlánrésze Balatonkenese előtt mozgásképtelenné vált.
Az RSM, a Process és a Prospex Siófok magasságába érkezve hosszú kilométerekre növelte az előnyét, a tavalyi győztes részeredményét látva pedig úgy tűnt, hogy tavaly hiába esett át egy súlykönnyítésen, ez mégsem javított a gyengeszeles sebességen, így a 10. helyen, közel 65 perccel lemaradva hajózott. A Team Suzuki közben szárnyakat kapott, és az ellépő élboly mögött, a 4. helyen lépte át a kaput (3:22:52), biztonságos távolságban előzve az 5. helyen álló Nanushka Forestay-t.
Ez az állás csak rövid időre állandósult, hiszen Zánkánál a szél újra csak meggyengült, így a csapatok tapasztalatára is nagy szükség volt a folytatáshoz. Az AC45-ös katamaránnal versenyző Team Suzuki továbbra is tartotta a negyedik helyet, a szigligeti öbölbe érve pedig több katamarán is egy talpon száguldott a keszthelyi jel felé.
Az RSM, a Prospex és Process megközelítése ekkor lehetetlennek bizonyult, a Büki Gábor irányította Team Suzuki pedig többször is csatába bonyolódott a Nanushka Forestay-jel, ami a verseny hetedik órájában, 15 óra után a negyedik pozícióba ugrott fel, a következő órára azonban ismét csak visszaállt a korábbi helyzet.
A Fifty-Fiftyre eközben látszólag senki sem figyelt, pedig a keszthelyi jelnél egyre közeledett a negyedikként áthaladó Team Suzukihoz (8:11:06), ami ekkorra egyórás hátrányt szedett össze a képzeletbeli dobogó legalsó fokán álló Processtől (7:09:15).
A hajók jó része a Suzuki élő követítésének kommentátora, Kollmann András szerint mindig kritikus pontot jelentő – a szélviszonyokat mindig átrajzoló – Tihanyi-szoros előtt ragadt, a szélelőrejelzés pedig nem ígért túl sok jót, így a csapatok tudása mellett a szerencsének is nagy szerep jutott: a Nanushka 17 óra előtt már csak háromszáz méterre haladt a tulajdonos, dr. Lukács Krisztián szerint egész évben heti 2-3 napot együtt gyakorló Team Suzukitól. Ez a távolság néha nőtt, néha pedig annyira csökkent, hogy szinte egymás mellett haladtak a cél felé.
Az északi part mentén visszatérő élmezőnyt ekkor rövid ideig a Prospex-Delta vezette, Szigliget után azonban az RSM-mel együtt lelassult, így a tizenháromszoros győztes Litkey Farkas csapata, a Process állt az élre.
A 35 lábas, gyorsan megindulni képes Nanushka, illetve a gyakorlott pályaversenyzőkkel felálló Team Suzuki jóval nagyobb, 45 lábas, ezért nagyobb állandó sebességre képes a versenyen a nagyvitorlát trimmelő – a gázpedált kezelő – Büki Zsolt által áttervezett hajója a következő órában sem bírt egymással, hiszen többször is helyet cseréltek.
Erről az elhúzódó vetélkedésről Büki Gábor a 24.hu-nak elmondta, hogy a szél iránya és erőssége akár öt méterenként is változott, a könnyebb és kisebb vetélytárs pedig ezekre nyilvánvalóan gyorsabban tudott reagálni, és fürgébb volt, hiszen kisebb kötéltengert kellett mozgásban tartaniuk.
A közel kétórás hátrányát időközben elképesztő tempóban ledolgozó Fifty-Fiftyvel végül egyikük sem bírt, ami este fél nyolc körül eléjük ugrott, majd azonnal az élboly üldözésébe kezdett.
Nyolc óra után a mezőny jó része a tihanyi csővel küzdött, a legjobbak sebessége azonban folyamatosan nőtt, így a katamaránok egyre messzebb kerültek a kisebb hajóktól. Röviddel fél 9 előtt a Fifty-Fiftynek 2,5 kilométeres hátránnyal kellett szembenéznie, az előtte lévőknél óránként tíz kilométerrel nagyobb sebességét látva azonban nem tűnt kizártnak a csoda.
Így is történt, hiszen este kilenc óra előtt a címvédő már csak száz méternyire volt a harmadik helytől, sőt, a győzelem is karnyújtásnyira került, hiszen mindössze 900 méterrel volt előttük az épp élen álló Prospex. A hivatalos közvetítés szerint a Kékszalag ekkorra már-már pályaversennyé alakult, a Fifty-Fifty másfél kilométerrel a cél előtt ugyanis már csak 500, egy kilométernél pedig már csak 200 méteres hátránnyal nézett szembe. A csoda végül bekövetkezett: a hátrány eltűnt, a Fifty-Fifty pedig végül kerek 50 másodperccel győzött, így zsinórban harmadszor – összesen ötödször – győzött. Hasonlóra 1955 óta nem volt példa.
A győztes hármas sikerét Büki a csapatok régebbre visszanyúló tapasztalatával, a tömeget könnyítő átépítésekkel, illetve a hajóik meghosszabbításával magyarázta.
A Team Suzuki végül a Nanushka előtt maradt, a nyaktörő sebességgel érkező címvédő, illetve az AUDAX Django azonban a finisben elé került, így végül 12:45:03-as eredménnyel a hatodik helyen zárta a versenyt.
Az eredményt a Suzuki marketingvezetője, Varga András így értékelte:
Mi a képernyőkön keresztül, élő közvetítésen keresztül figyeltük a szinte minden értelemben embert próbáló futamot, amelyet kitartó munkával és ügyes manőverekkel teljesítettek a fiúk. Kiélezett küzdelemben és egy drámai hajrában végül a 6. helyre futott be a csapat, amelyre méltán lehetünk büszkék. Jól mutatja a fiúk elszántságát, hogy a verseny után, a vacsoránál már a következő Kékszalagra kezdtek el készülni. Amiben csak lehet, támogatjuk őket, hiszen a Team Suzuki a technológia, az emberi teljesítmény és az aktív, dinamikus márkaimidzs összekapcsolódását jelenti.
