Magyarországon rendezik 2023-ban az atlétikai világbajnokságot, amit a világ egyik legnagyobb sporteseményeként szokás emlegetni. Ami biztos, hogy Magyarországon ilyen volumenű sportesemény korábban még nem volt, és ki tudja, lesz-e egyáltalán a későbbiekben.
Atlétikai vébét rendezni költséges mulatság, talán nem véletlen, hogy az elmúlt években olyan országok vállalták be, ahol nemrégiben olimpia volt (Peking, London, vagy épp 2025-ben majd Tokió), míg 2019-ben Doha volt a házigazda, 2022-ben pedig az a Eugene, amely a sportszergyártó óriás Nike főhadiszállásának szomszédjában van. Bár a Puskás Aréna révén nemrég átadtak egy hatalmas, több mint 60 ezer néző befogadására alkalmas stadiont Budapesten, atlétikai versenyeket abban nem lehet rendezni, így aztán a költségek jelentős megdobása mellett az eseményre egy újabb létesítményt húznak fel, ami Dél-Pesten, Ferencváros egy korábbi ipari területén, a Duna partján található.
Kezdésként már a stadion felé menet elhangzott, hogy a nyolcnapos eseményre 400 ezer helyszíni nézőt várnak, míg a képernyők előtt közel egymilliárdan követhetik majd a versenyszámokat. Gyulai Márton, a Budapest 2023 NZrt. sportszakmai vezérigazgató-helyettese minderre még rátett egy lapáttal, amikor arról beszélt, hogy a valaha volt legjobb atlétikai vb-közvetítésre készülnek, és ennek egyik fontos eleme lesz, hogy ezúttal nem bent, a stadionban lesznek az éremátadások, hanem kívül, egy éremplázának nevezett emelvényen, így aztán több ezer ember előtt akaszthatják majd a sportolók nyakába a medáliákat.
A stadionon belül is röpködtek a szuperlatívuszok, minthogy Magyarországon először terítettek le egy, az olimpiai versenyekhez a borítást biztosító, az olasz Mondo cég által gyártott szőnyeget, amire rá sem lehetett még lépni. Külön extra, hogy egy olyan aszfaltcsíkra terítették rá, amelyhez fogható Gyulai elmondása szerint nincs is az országban, még a Forma-1-es Magyar Nagydíj helyszínéül szolgáló Hungaroringen sem.
Ez Magyarország leggyorsabb pályája. Egészen elképesztő
– jegyezte meg az újságíróknak Gyulai Márton.
A mondós borításokról érdemes tudni, hogy már az 1976-os, montreali játékok óta ezen teljesítenek az atléták, és hogy a tokiói olimpiára olyan talajt gyártottak, amin a nagy meleg és magas páratartalom mellett is sorra dőltek meg az olimpiai és világcsúcsok, az egyéni legjobb eredmények. Bár megoszlottak arról a vélemények, hogy a sok új csúcsnak valójában mennyi köze volt a borításhoz, és mennyire a sportág fejlődéséhez, mindenesetre egy név nélküli felmérés alapján a sportolók maguk tökéletesnek minősítették azt.
Visszatérve a budapesti stadionra, azt meg kell jegyezni, hogy egy ilyen épület esetében rengeteg, a nemzetközi szövetség által támasztott normának kell megfelelni, ami azért be is határolja a kereteket. Ezen belül egyébként a magyar tervezői csapat egész jól mozgott, magával a versenypálya elrendezésével is próbáltak trükközni, aszimmetrikus, így például a befutók, vagy épp a komplett 100 méteres síkfutóversenyek közel a lelátóhoz lesznek, mint ahogyan a túloldalon a távolugrás döntője is. De azt is kiemelték, hogy kilenc futósáv van a pályán a megszokott nyolc helyett, így akkor is zavartalanul meg lehet rendezni egy döntőt, ha valamilyen okból kilencen szerepelnek a döntőben, miközben a nagyobb ívek miatt a tempó is magasabb lehet.
Ha már elrendezés, maga a stadion elhelyezkedésére is hatással volt a napsütés szöge, valamint a széljárás, ezek egyébként befolyásolják majd a világbajnokság menetrendjét is.
A speciális borítás a stadionon belül is visszaköszönt: elhelyeztek egy futófolyosót, aminek az az extrája, hogy megvan 100 méter, márpedig fedett téren nincs másik ilyen az országban. Itt is ugyanaz a dizájn és a felület, mint a külső részen, ami plusz, hogy egy üvegfal keretezi két oldalon, így a VIP-vendégek akár azt is testközelből követhetik, hogyan készülnek a sportolók a saját versenyükre. Kozák Luca szöges cipőben egyébként már fel is avatta a benti futócsíkot.
A korábban a Néprajzi Múzeumot és a Duna Arénát megálmodó Ferencz Marcel által tervezett stadion a megjelenésében egy koronára hasonlító tetőszerkezetet kapott (utalva arra, hogy az atlétikát a sportok királynőjeként emlegetik), aminek megépítése kapcsán Árvai Péter, a Nemzeti Atlétikai Központot kivitelező konzorcium projektvezetője nem győzte hangsúlyozni a mérnöki munka precizitását, miszerint technológiai fegyelem és milliméteres pontosság kellett ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön. Az ugyanakkor szemet szúrt, hogy elsősorban azokat az üléseket fedné le egy eső elől, amelyeket a vb után majd elbontanak, így aztán akik a pálya közvetlen közelében foglalnak majd helyet, jobb, ha esőkabáttal készülnek rossz idő esetén.
A felső karéj visszabontását követően jöhet létre egy panoráma futópálya, amit még a Puskás Stadion első terveikor is beharangoztak, de amiből aztán semmi nem lett. Most viszont a jelek szerint megvalósul, már csak amiatt is, mert a főváros és Ferencváros is csak olyan garanciák mellett támogatta a vb-rendezést, mint hogy a közösségé is legyen majd a terület, épp ezért egy 10,5 hektáros sportparkot is kialakítanak majd a stadion mellett.
A világon egyedülálló lesz a panoráma futópálya, amivel szeretnénk elsősorban a helyieket, de a Budapest több pontjáról a sportot szerető honfitársainak idecsalogatni, hogy itt sportoljanak. Ami a környező sportéletet illeti, többféle koncepció van arra vonatkozóan, hogy milyen konkrét tartalommal szeretnénk megtölteni. A fő üzenet az, hogy minél több magyar embert ide becsalogassunk, a Duna mellett, fantasztikus levegőben és miliőben rábírjuk őket arra, hogy sportoljanak, legyenek szabad levegőn
– válaszolta a stadion vb utáni kihasználtságát firtató kérdésünkre a sportügyi államtitkár, Schmidt Ádám, aki szerint a helyszín abból a szempontból is ideális, mert nem lehet mindent a belvárosba tenni, és nagyon is rendjén van, hogy a sportolási lehetőségeket Budapest teljes területén próbálják meg kiterjeszteni.
Hozzátette, hogy az üzemeltetés a Nemzeti Sportügynökséghez tartozik majd, és ugyanúgy, ahogy például a Duna Arénát az úszók, a Nemzeti Atlétikai Központot pedig majd az atléták használhatják a szövetségekkel és a tagszervezeteikkel történő együttműködés alapján.
Pár hónapja arról szóltak a hírek, hogy 250 milliárdhoz közelít az atlétikai stadion építési költsége, ehhez hozzátartozik a bemelegítő és két gyakorló pályával, amik viszont már a Csepel-sziget északi csücskén találhatóak, és amelyekhez egy gyalogosoknak és kerékpárosoknak épített külön híd vezet (egy 168 méter hosszú, egypilonos, úgynevezett Robinson-híd). Schmidt az anyagiakra vonatkozó kérdésünkre, illetve hogy mennyibe kerül majd a felső karéj visszabontása azt felelte, hogy erről majd a világbajnokságot követően tud nyilatkozni.
Gyulai Márton még annyit tett hozzá a még javában kialakítás alatt lévő kiegészítő létesítményekhez, hogy egy valóságos dobóközpont lesz majd, amit úgy alakítanak ki, hogy bármi is legyen a széljárás, lehessen ott versenyeket rendezni. Ez már csak amiatt is fontos, mert Magyarország az eddigi 14, atlétikai vb-n nyert érme közül kilencet is dobószámban szerzett.
A stadiont június közepén adják majd át egy családi nap keretén belül. A létesítmény első versenye pedig nem az augusztus 19-27. között vb, hanem majd a július 7-8-i a magyar bajnokság lesz.
