Sport

Tíz éve Eb-bronzot nyert női kézicsapatunk, most a nyolc közé jutás sem biztos

Bodnár Boglárka / MTI
Bodnár Boglárka / MTI
Minden idők egyik legnehezebb Európa-bajnokság előtt áll a magyar női kézilabda-válogatott, amelyről talán nem túlzás azt mondani, hogy klasszisok nélküli, és talán az utóbbi idők egyik legszerényebb tudású kerete. Ez persze nem sokat jelent egy világversenyen, ahol meccsről meccsre bármi megtörténhet, és talán a szakmai stáb is tartogat még meglepetést a riválisoknak. Mint ahogy ők is számunkra.

Az biztos, hogy az utóbbi években nem volt szerencsénk az Európa-bajnokságokkal, a tíz éve még bronzérmes csapat 2014-ben hazai pályán mindössze a hatodik helyet csípte meg, ami azóta is a legjobb eredmény, és látatlanban aláírnánk egy hasonlót most is.

  • 2016-ban Kim Rasmussen döbbenetes pechszériát élt át, Tomori Zsuzsanna, Zácsik Szandra és Kovacsics Anikó kidőlt, Szucsánszki Zita orrtörés, Triscsuk Krisztina vállsérülés, Szekeres Klára pedig megfázás miatt nem volt százszázalékos. Az Eb-n aztán Janurik Kinga is megsérült, a csapat pedig egy győzelemmel és egy döntetlennel, de legalább nem rommá verve a 12. helyen zárt.
  • 2018-ban még rosszabb lett a helyzet, Rasmussen a meglévő csapatánál akár erősebbet is összerakhatott volna a sérültekből, ezek után a középső védőnek ismét felfedezett (és remekül játszó) Planéta Szimonetta vezetésével a válogatott a 7. helyen végzett.
  • 2020-ban már Elek Gábor és Danyi Gábor vezette a csapatot, amely a csoportból is alig jutott tovább, csupán Szerbiát tudta legyőzni, a középdöntőben pedig a románok elleni siker összességében a 10. helyhez volt elegendő. Holott optimista előrejelzések kalkuláltak a koronavírus nehézségeivel, az elkerülhetetlen fiatalítással, végül csak a papírforma igazolódott be.

Nehéz a helyzet

A tavalyi olimpiai 7. hely után a magyar szövetség úgy döntött, Golovin Vlagyimirt nevezi ki a válogatott élére. A váltás érett, hiszen az odesszai születésű szakember 2018-ban junior vébét, egy évvel később junior Eb-t nyert, ki lehetett volna nála alkalmasabb arra, hogy a korosztályt ismerve és beépítve új csapatot rakjon össze?

Illyés Tibor / MTI Golovin Vlagyimir, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a spanyolországi női kézilabda-világbajnokság Magyarország–Koreai Köztársaság mérkőzésén 2021. december 12-én.

Ugyan a spanyolországi világbajnokság nem sikerült a legjobban, a 10. hely ellenére a szövetségi kapitány látta a fejlődés jeleit. Az Eb-selejtezőkön Portugália és Szlovákia nem okozott gondot, és ugyan március elején a spanyolok két góllal győztek Tatabányán (28-30), a három nappal későbbi, santanderi visszavágót Zácsikék behúzták (30-27). Nem véletlenül mondta Golovin, hogy ebben a csapatban van kurázsi, képes a fejlődésre.

Az őszi felkészüléseken azonban már mutatkoztak problémák, a csapat előbb Szlovéniában túrázott, ahol 22-22-es döntetlen után 21-19-re kikapott a házigazdától, majd a múlt héten egy gyengébb első félidőből felállva 33-28-ra legyőzte Romániát, 31-én viszont súlyos, 31-20-as vereséget szenvedett Németországtól.

Ami szembetűnő volt, hogy a védekezés mennyire nem állt még össze – emiatt a kapusteljesítmény sem lehetett jó –, átlövőjáték nincs, beállós se nagyon, és amire legalább az elmúlt időszakban tudtunk mutogatni, hogy lám-lám, a széleken világklasszisokat nevelünk, a jelöltek most ott sem váltották meg a világot. Legalábbis a németek elleni 3/15 ezt mutatta.

Az, hogy Zácsik, valamint Háfra Noémi sincsen, az a védekezés mellett a támadásban is nagy hiány, nem véletlenül gondolkodik azon Golovin, hogy kettő vagy három irányítóval is próbálkozik egyszerre. Egy-egyezni, felpörgetni a játékot és betörések révén gólt szerezni vagy hetest kiharcolni ez beválhat, ha már a klasszikus felugrom/beverem játék nem várható el.

Volt olyan világversenyünk, a 2003-as világbajnokság, ahol bevált a sokirányítós húzás, csak akkor Ferling Bernadett, Görbicz Anita és Siti Eszter jelentette a minőséget.

Czeglédi Zsolt / MTI Görbicz Anita és a román Ioana Laura Oltean a Magyarország–Románia felkészülési mérkőzésen a debreceni Főnix Csarnokban 2014. október 8-án.

A védelem tengelyéből nagyon hiányzik Tomori, aki a nyár végén jelezte, csak a klubjára koncentrálna, lehet, hogy ha ő van, akkor Planéta szerepe is felértékelődött volna, mert valószínűleg nem felejtett el védekezni a debreceni játékos. Csak ami pár éve még ment Rasmussennél, az most nem – Golovin pedig volt olyan tökös edző, hogy a keretszűkítésnél kitegye azokat, akikben kevesebbet látott. Így marad itthon Schatzl Nadine is, pedig ő év eleje óta csapatkapitányi szerepet is betöltött.

És ha egyszer a kapitány majd megírja az életéről szóló könyvet, akkor talán bevallja, ha van megfelelő pótlás, akkor ebből a keretből még itthon hagyott volna pár embert.

De nincs utánpótlás, pedig tíz éve felfoghatatlan mennyiségű pénz áramlik a sportágba, csak éppen azzal párhuzamosan a klasszisokat nem ontják a klubok, akadémiák. Sőt, még mindig túl fiatal keretet emlegetnek, noha a 22-24 éves játékosaink többsége világversenyen szerzett rutinnal rendelkezik.

Körülményes védekezés, nehézkes támadás

„A célunk a párizsi olimpiára való kijutás, ennek rendelünk alá mindent, a kvalifikációnak pedig fontos, első állomása a novemberi Európa-bajnokság. Az elmúlt hetek történései sajnos több negatívumot hoztak, így mindenkinek többet kell vállalnia a keretben lévők közül, hiszen csak együtt, közösen, még erősebb csapategységgel érhetik el a céljaikat” – idézte az MTI Pálinger Katalint, a magyar szövetség alelnökét.

A 2024-es párizsi olimpia biztos résztvevője lesz Franciaország, illetve a mostani Európa-bajnokság és a jövő évi világbajnokság aranyérmese. Selejtezőt játszhat a világbajnokság 2-7. helyezettje, valamint további két válogatott Európából: az Eb azon két legjobb csapata, amely a vb-n nem kerül a hét közé.

A magyar csapat nyolc közé jutása – amit a szövetség célként megfogalmazott – jó pozíciót jelentene az olimpiai selejtező szempontjából, hiszen ez a forgatókönyv érvényesült legutóbb is: a 2018-as Európa-bajnokságon elért hetedik helyezésnek köszönhetően szerepelhettek a selejtezőn a magyarok.

Krizsán Csaba / MTI A magyar női kézilabda-válogatott tagjai, miután 25-19-re győztek Szlovákia ellen a női kézilabda Európa-bajnoki selejtező 5. csoportjának utolsó fordulójában a győri Audi Arénában 2022. április 24-én.

Tegyük hozzá, ez még ennyi probléma ellenére sem elképzelhetetlen, két éve a németek például két ponttal jutottak a középdöntőbe, ahol a magyarokat legyőzve elcsípték a 7. helyet. Sőt, Montenegró úgy lett nyolcadik, hogy csak a középdöntőben szerzett három pontot.

Azaz a terv nem kivitelezhetetlen: a csoportban le kell győzni Svájcot, talán egy horvátok elleni siker sem reménytelen, majd a középdöntőben Szerbia vagy Szlovénia ugyancsak verhető. Hogy a norvég, dán, svéd meccseken mi lesz, arra nem tippelünk…

Golovin a németek elleni találkozó után az MTI-nek úgy nyilatkozott, védekezésben körülményesek voltak, támadásban pedig nagyon nehezen dolgoztak ki helyzeteket, és azok közül is nagyon sok kimaradt. Hangsúlyozta, nemcsak a hibákról kell beszélni, hanem a felelősségvállalásról is, mert egyedül Klujber Katrin vállalkozott bátran, a többiekre nem ez volt a jellemző.

Svájc szenzációra készül

Ami az első ellenfelet illeti, a magyar csapat a világversenyen újonc svájciak ellen kezd pénteken. Ahogy a Dániasport írta, amióta Martin Albertsen átvette a svájciak irányítását, érzékelhető a fejlődés. A női válogatott sohasem szerepelt még világversenyen, Albertsennel azonban a 2019-es vb előtt pótselejtezőig jutott (igaz, nagyon kikapott a dánoktól), a 2020-as Eb-kvalifikációt két vereséggel nyitotta, de aztán a Covid-járvány miatt nem lehetett befejezni a meccseket, a tavalyi vb-pótselejtezőn pedig hiába ért el bravúros, 27-27-es döntetlent Csehországban, a hazai visszavágón esélye sem volt, és 28-22-re kikapott. Az idei Eb-re viszont kijutott, köszönhetően az oroszok kizárásának.

A válogatott Spanyolországban készült az Eb-re, ahol a házigazdáktól 37-26-ra kikapott, ellenben Tunéziát 41-31-re, Egyiptomot pedig 37-28-ra legyőzte, tehát sikerélménnyel felvértezve, veszítenivaló nélkül érkezik a szlovén fővárosba.

És ott meglepetésre – és pár hete kifejezetten Magyarországra – készül, a helyiek szerint Albertsen olyan elkötelezett, aprólékos és pozitív értelemben őrült, hogy eddig ismeretlen önbizalmat oltott tanítványaiba.

Sokakat megleptünk az Eb-kvalifikációnkkal, de most be akarjuk bizonyítani, hogy más is lehetséges. Ha meg tudnánk nyerni egy meccset, az szenzáció lenne

– jelentette ki.

„Kezdem azt hinni, hogy a valóságban lehetetlennek tűnő dolgok lehetségesek” – erősítette meg a dán Viborg játékosa, Kerstin Kündig.

Az esélyek nem Svájc mellett szólnak, a címvédő Norvégia nyolcszoros Európa-bajnok, a magyarok eddig minden Eb-n ott voltak, Horvátország pedig két éve bronzérmesként zárt.

De ahogy az SRF svájci közszolgálati rádió és televízió a holnapján írta:

Álmodni szabad. Albertsen alatt mindenképpen.

Az A csoport programja

November 4., péntek
18.00: Magyarország-Svájc
20.30: Norvégia-Horvátország

 

November 6., vasárnap
18.00: Horvátország-Magyarország
20.30: Svájc-Norvégia

 

November 8., kedd
18.00: Horvátország-Svájc
20.30: Norvégia-Magyarország

 

Az Eb csoportbeosztása
A csoport: Norvégia, Magyarország, Horvátország, Svájc
B csoport: Dánia, Svédország, Szlovénia, Szerbia
C csoport: Franciaország, Hollandia, Észak-Macedónia, Románia
D csoport: Lengyelország, Montenegró, Németország, Spanyolország

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik