Sport

Spiriev Bozsidár 40 évvel ezelőtti vágyát fia váltotta valóra

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) szerdán tette közzé, hogy hivatalosan is bevezetik a sportág világranglistáját. Mindezt persze óriási munka előzte meg, a szövetség hírlevele tíz hónapot ír, pedig ennél jóval régebbre nyúlik vissza a története.
Korábban a témában:

Nem túlzás azt állítani, hogy egy negyven éves álom vált valóra azzal, hogy az IAAF bevezeti a világranglistát rendszerébe. Dr. Spiriev Bozsidár ugyanis 1979-ben állt elő az ötlettel: mi lenne, ha más sportágakhoz hasonlóan pontokat érne az atléták teljesítménye, amellyel egy ranglista hozható létre? Az ötlet jónak tűnt, a nemzetközi szövetség pedig kifejezetten vágyott egy ilyen rendszerre, így elkezdődött a munka.

Édesapám 1979-ben készítette el az első, kezdetleges alapját a mai rendszernek. Akkoriban teljesen más technológiai lehetőségek álltak rendelkezésre, így ahhoz képest már sokat változott a ma használt rendszer. Nagyjából egy évtizeddel később jutott el oda a számítástechnika, hogy érdemi mennyiségű adatot lehetett feldolgozni

– mesélte a 24.hu-nak Spiriev Attila, Bozsidár fia.

Spiriev Attila a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) sportigazgatója volt hat éven át, posztjáról pedig éppen annak érdekében mondott le 2018. végén, hogy befejezze, amit édesapja elkezdett. Persze előzménye is volt döntésének, a 21. században már az az all-athletics.com segítette a nemzetközi szövetség munkáját, amelyet Spirievék cége készített.

Körülbelül a kétezres évektől, informatív jelleggel már használta az IAAF a világranlgistánkat, de nem kötődött hozzá semmi és nem volt a mostanihoz hasonló publicitása. Az all-athletics.com elindulásával pedig létrehoztunk az atlétikában egy addig nem ismert mélységű és rendszerű statisztikai szolgáltatást. Ennek része volt a világranglista már akkor is.

A weboldal hivatalos statisztikai szolgáltató partnere lett nívós versenyeknek, például a Gyémánt Ligának is – karnyújtásnyira került a nagy álom beteljesedése.

Gold medalist Balazs Baji (C) of Hungary competes with second placed Antonio Alkana (R) of the South Africa and bronze medalist Julian Marquart (L) of Germany during the men's 100m hurdles final of the Gyulai Istvan Memorial - Hungarian Athletics Grand Prix at the athletic center of Szekesfehervar, Hungary on July 18, 2016. (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Baji Balázs a 2016-os Gyulai Memorialon. Fotó: Kisbenedek Attila/ AFP

A rendszer elismert és népszerű lett a világ atlétikájában, Spiriev Attila pedig tárgyalni kezdett a nemzetközi szövetséggel.

A megbeszélések végén arra a megállapodásra jutottak a felek, hogy nem csak a világranglistát kezeli majd a cég, hanem az IIAF komplett statisztikáját Spirievék vezetik majd.

Ennek eredményeként megszűnt ugyan az all-athletics.com, amely előfizetésen alapult, cserébe viszont az iaaf.orgon mindenki számára elérhetők az eredmények. Néhány szám, hogy érzékeltessük az adatbázis mélységét:

  • évente közel másfél millió eredményt dolgoznak föl a világon,
  • a világranglistán nagyságrendileg 70 ezer atléta szerepel, de a közeljövőben 100 ezer körülire emelkedhet a létszám, összesen pedig cirka 300 ezer atléta neve és eredménye található meg az adatbázisban,
  • a rendszerben tízmilliónál több versenyeredmény található.

Nem csak a top atlétáké, a világ összes versenyzőjének eredménye megtalálható, vagyis lényegében eljutott odáig a projekt, amelyről Dr. Spiriev Bozsidár negyven éve még csak álmodott.

Azzal, hogy az IIAF világranglistája folyamatosan, és mindenki számára elérhető, beteljesedett a víziónk.

Hogyan működik a világranglista?

A „háttérben”, már 2018 óta működik béta verzió, a tesztidőszak végeztével pedig a pénteken kezdődő glasgow-i fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságon debütál majd élesben a rendszer. A pontszámítás alapját három tényező alakítja

  • az atléta eredménye, legyen az idő, hossz, magasság stb,
  • az atléta helyezése a versenyen,
  • illetve az, hogy milyen versenyen érte el mindezt (kilenc kategória létezik).
-- AFP PICTURES OF THE YEAR 2015 --
(from bottom) USA's Justin Gatlin, USA's Tyson Gay, Jamaica's Usain Bolt, USA's Mike Rodgers and USA's Trayvon Bromell compete in the final of the men's 100 metres athletics event at the 2015 IAAF World Championships at the "Bird's Nest" National Stadium in Beijing on August 23, 2015.  AFP PHOTO / ANTONIN THUILLIER / AFP / ANTONIN THUILLIER
Fotó: Europress fotóügynökség

Ebből kiindulva számol a rendszer, így aztán nem az számít, hogy ki szerepelt a legtöbb versenyen. A világranglista hetente frissül majd, szerdánként. A tervek között szerepel az is, hogy a kvalifikációban is felhasználják, ám ennek a mikéntjéről egyelőre megoszlanak a vélemények. Az idei, dohai világbajnokságra még biztosan nem szolgál kvalifikációs eszközként a rangsor.

Vannak olyan tényezők, amik miatt úgy gondolom, nem szabad még száz százalékig erre a rendszerre hagyatkozni a kvalifikáció kapcsán. Például egy minimum versenyszámot el kell érni, de előfordulhat, hogy egy top atléta sérülés miatt nem tudott elégszer versenyezni. Különböző megítélése van ennek, ha kialakult, mekkora súlya lesz a világranglistának, akkor lesz teljes a kép. Az IAAF a 2021-es világbajnokságot határozta meg célként, addigra már a ranglistát szeretnék használni elsősorban a kvalifikációhoz

– mondta Spiriev a jövőről.

Márpedig a ranglista nem hiába volt régi vágya az IAAF-nek, hiszen többször előfordult, hogy valaki egy kimagasló teljesítménnyel elérte a kvalifikációs szintet, ám a legjobbak között a fasorban sem volt. Az ilyen eredmények pedig hamis képet festenek az erőviszonyokról, ne adj’ isten a világ legjobbjának gondolt versenyzőről.

Az atlétikában nincs győztes és vesztes, mint mondjuk a teniszben. Van egy győztes, de a többiekre nem lehet azt mondani, hogy ők „veszítettek”. Nem mindegy, hogy valaki ötödik, vagy nyolcadik lett, vagy be sem jutott a döntőbe. Mindenki tudta, hogy akarja ezt a világranglistát, csak nem tudták, hogyan kéne megcsinálni. A világbajnokságon, olimpián pedig a világ legjobbjait akarjuk látni, nem pedig olyanokat, akik egy „kicsúszott”, vagy elcsalt eredménnyel megelőzik a náluk jobbakat. Ezek kiszűrésére is alkalmas lehet a világranglista.

Fotó: MASZ/Horváth György

Akár magyar világelsővel is debütálhat a rendszer, a címvédő Márton Anita pénteken este lép dobókörbe a női súlylökés selejtezőjében. A magyar atlétika első világbajnokának idei legjobbja 18,64 méter, de az Eb-n 19 méter feletti eredményre számít, ami érmet érhet. Amennyiben – legyünk bizakodók – megnyerné a magyar atléta a vasárnapi finálét, nem lenne kérdés, ki vezetné a női súlylökés világranglistáját.

A fedettpályás Európa-bajnokság magyar indulói

férfiak:
Kazi Tamás (800 m)
Kovács Benjamin (3000 m)
Szabó Dániel (60 m)
Szűcs Valdó (60 m gát)
Vindics Balázs (800 m)
nők:
Kerekes Gréta (60 m gát)
Kozák Luca (60 m gát)
Sorok Klaudia (60 m)
Nádházy Evelin (400 m)
Krizsán Xénia (ötpróba)
Márton Anita (súlylökés)
Nguyen Anasztázia (távolugrás)
Wagner-Gyürkés Viktória (3000 m)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.