Nem túlzás azt állítani, hogy egy negyven éves álom vált valóra azzal, hogy az IAAF bevezeti a világranglistát rendszerébe. Dr. Spiriev Bozsidár ugyanis 1979-ben állt elő az ötlettel: mi lenne, ha más sportágakhoz hasonlóan pontokat érne az atléták teljesítménye, amellyel egy ranglista hozható létre? Az ötlet jónak tűnt, a nemzetközi szövetség pedig kifejezetten vágyott egy ilyen rendszerre, így elkezdődött a munka.
Édesapám 1979-ben készítette el az első, kezdetleges alapját a mai rendszernek. Akkoriban teljesen más technológiai lehetőségek álltak rendelkezésre, így ahhoz képest már sokat változott a ma használt rendszer. Nagyjából egy évtizeddel később jutott el oda a számítástechnika, hogy érdemi mennyiségű adatot lehetett feldolgozni
– mesélte a 24.hu-nak Spiriev Attila, Bozsidár fia.
Spiriev Attila a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) sportigazgatója volt hat éven át, posztjáról pedig éppen annak érdekében mondott le 2018. végén, hogy befejezze, amit édesapja elkezdett. Persze előzménye is volt döntésének, a 21. században már az az all-athletics.com segítette a nemzetközi szövetség munkáját, amelyet Spirievék cége készített.
Körülbelül a kétezres évektől, informatív jelleggel már használta az IAAF a világranlgistánkat, de nem kötődött hozzá semmi és nem volt a mostanihoz hasonló publicitása. Az all-athletics.com elindulásával pedig létrehoztunk az atlétikában egy addig nem ismert mélységű és rendszerű statisztikai szolgáltatást. Ennek része volt a világranglista már akkor is.
A weboldal hivatalos statisztikai szolgáltató partnere lett nívós versenyeknek, például a Gyémánt Ligának is – karnyújtásnyira került a nagy álom beteljesedése.
A rendszer elismert és népszerű lett a világ atlétikájában, Spiriev Attila pedig tárgyalni kezdett a nemzetközi szövetséggel.
Ennek eredményeként megszűnt ugyan az all-athletics.com, amely előfizetésen alapult, cserébe viszont az iaaf.orgon mindenki számára elérhetők az eredmények. Néhány szám, hogy érzékeltessük az adatbázis mélységét:
- évente közel másfél millió eredményt dolgoznak föl a világon,
- a világranglistán nagyságrendileg 70 ezer atléta szerepel, de a közeljövőben 100 ezer körülire emelkedhet a létszám, összesen pedig cirka 300 ezer atléta neve és eredménye található meg az adatbázisban,
- a rendszerben tízmilliónál több versenyeredmény található.
Nem csak a top atlétáké, a világ összes versenyzőjének eredménye megtalálható, vagyis lényegében eljutott odáig a projekt, amelyről Dr. Spiriev Bozsidár negyven éve még csak álmodott.
Azzal, hogy az IIAF világranglistája folyamatosan, és mindenki számára elérhető, beteljesedett a víziónk.
Hogyan működik a világranglista?
A „háttérben”, már 2018 óta működik béta verzió, a tesztidőszak végeztével pedig a pénteken kezdődő glasgow-i fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságon debütál majd élesben a rendszer. A pontszámítás alapját három tényező alakítja
- az atléta eredménye, legyen az idő, hossz, magasság stb,
- az atléta helyezése a versenyen,
- illetve az, hogy milyen versenyen érte el mindezt (kilenc kategória létezik).
Ebből kiindulva számol a rendszer, így aztán nem az számít, hogy ki szerepelt a legtöbb versenyen. A világranglista hetente frissül majd, szerdánként. A tervek között szerepel az is, hogy a kvalifikációban is felhasználják, ám ennek a mikéntjéről egyelőre megoszlanak a vélemények. Az idei, dohai világbajnokságra még biztosan nem szolgál kvalifikációs eszközként a rangsor.
Vannak olyan tényezők, amik miatt úgy gondolom, nem szabad még száz százalékig erre a rendszerre hagyatkozni a kvalifikáció kapcsán. Például egy minimum versenyszámot el kell érni, de előfordulhat, hogy egy top atléta sérülés miatt nem tudott elégszer versenyezni. Különböző megítélése van ennek, ha kialakult, mekkora súlya lesz a világranglistának, akkor lesz teljes a kép. Az IAAF a 2021-es világbajnokságot határozta meg célként, addigra már a ranglistát szeretnék használni elsősorban a kvalifikációhoz
– mondta Spiriev a jövőről.
Márpedig a ranglista nem hiába volt régi vágya az IAAF-nek, hiszen többször előfordult, hogy valaki egy kimagasló teljesítménnyel elérte a kvalifikációs szintet, ám a legjobbak között a fasorban sem volt. Az ilyen eredmények pedig hamis képet festenek az erőviszonyokról, ne adj’ isten a világ legjobbjának gondolt versenyzőről.
Az atlétikában nincs győztes és vesztes, mint mondjuk a teniszben. Van egy győztes, de a többiekre nem lehet azt mondani, hogy ők „veszítettek”. Nem mindegy, hogy valaki ötödik, vagy nyolcadik lett, vagy be sem jutott a döntőbe. Mindenki tudta, hogy akarja ezt a világranglistát, csak nem tudták, hogyan kéne megcsinálni. A világbajnokságon, olimpián pedig a világ legjobbjait akarjuk látni, nem pedig olyanokat, akik egy „kicsúszott”, vagy elcsalt eredménnyel megelőzik a náluk jobbakat. Ezek kiszűrésére is alkalmas lehet a világranglista.
Akár magyar világelsővel is debütálhat a rendszer, a címvédő Márton Anita pénteken este lép dobókörbe a női súlylökés selejtezőjében. A magyar atlétika első világbajnokának idei legjobbja 18,64 méter, de az Eb-n 19 méter feletti eredményre számít, ami érmet érhet. Amennyiben – legyünk bizakodók – megnyerné a magyar atléta a vasárnapi finálét, nem lenne kérdés, ki vezetné a női súlylökés világranglistáját.
