A nemrég véget ért budapesti birkózó-világbajnokságon egy arany-, két ezüst- és egy bronzérem mellett négy ötödik helyet gyűjtöttek be a magyarok. Legutóbb 2013-ban teljesített hasonlóan jól a válogatott, akkor egy első és öt harmadik hely jutott a csapatnak. Mindkét eseményen Budapesten, a Papp László Sportarénában látta vendégül a világot a magyar szövetség. A Nemzetközi Birkózó Szövetség (UWW) aktuális elnökének a szájából mindkét záróbanketten elhangzott: minden idők legjobb világbajnokságának adott otthont Magyarország.
A két világbajnokság valamiben azonban markáns eltérést mutat:
- míg a 2013-as vetélkedő megrendezésére 328,7 millió forint közpént kapott a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ),
- a 2018-asra 1,8 milliárdot.
Hat év alatt hatszorosára nőtt a közpénz mennyisége. A kérdés egyszerű: miért?
A piaci szemlélet végleg kiveszett
Az MBSZ 2013-as közhasznúsági jelentéséből kiderül, hogy az akkor még Dr. Hegedűs Csaba által vezetett szövetség összesen 625 442 880 forint bevételből gazdálkodhatott vb-rendezés címén.
- Az EMMI 290 millió forint céltámogatást adott a vb-rendezésre.
- A NEFMI állta a 26,7 millió forintos jogdíjat,
- míg a Fővárosi Önkormányzat is beletett 12 millió forintot a rendezésbe.
- A szövetség 296 742 880 forint saját bevételt összegzett a világbajnoksággal kapcsolatban.
A 2018-as közhasznúsági jelentés leadása csak jövőre esedékes és – objektív okokból – a vb részletes pénzügyi mérlege sem lehet még kész, az már látszik, hogy a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Németh Szilárd, aki 2015. január 30. óta a birkózószövetség elnöke is, másként rendezhetett világbajnokságot, mint elődje.
A birkózók a 2018-as költségvetési tervükben 1 763 522 forinttal kalkuláltak, végül 2 milliárd forintos költségvetést adtak le az EMMI felé, amelyben bármily hihetetlen, de a saját forrásként nulla forintot tüntettek fel (lásd a képen).
Holott minden idők legnagyobb létszámú világbajnokságán
- a versenyzői, edzői, sportvezetői tömeg szállásra és ellátásra napi 180 svájci frankot fizetett.
- A szövetség tízezer vendégéjszakával kalkulált,
- így a saját bevétel legalább 1,8 millió svájci frankra, hozzávetőleg 500 millió forintra kellett, hogy rúgjon.
- Ezzel az állami és a saját bevétel aránya az 52-48 százalékról 73-27-ra módosult.
Tény az is, ellentétben a Magyar Tenisz vagy Ökölvívó Szövetséggel, a birkózók ügyeltek a részletekre;
- korrekt közbeszerzési eljárást folytattak le a minisztérium által végül rendezésre jóváhagyott 1,5 milliárd-, és a vb-kommunikációra juttatott 300 millió adóforint elköltésére,
- és ahogy az elő van írva, a szövetség elnöksége minden fontosabb döntést jóváhagyólag megszavazott.
Vajon mi verte fel ennyire az árakat hat év alatt?
2010 előtt korosztályos és felnőtt világversenyeknél alapvetés volt, hogy az összköltségvetés 50 százalékánál nem lehet több az állami céltámogatás. A szövetségek ennek ellenére bevállalták a nemzetközi versenyrendezést, mert még így is rentábilis tornákat bonyolítottak le és azok profitjából egészítették ki az egyre apadó éves állami támogatást.
A haszon kulcsát
- egyfelől az ingyenmunka (az elnöktől a főtitkárig mindenki ringet épített, lovasakadályt pakolt vagy pástot rakott, díszletet rajzszögezett, míg a kiöregedett sportolók meleg kézfogásért, jobb esetben oklevélért cserébe segítettek be a szervezésbe, versenybíráskodásba),
- másfelől az előre befoglalt, így leszorított hazai szállás-, étkezési költségek és a küldöttségek által kötelezően fizetendő napidíj különbsége adta (lásd fent az előzetes költségvetésben szereplő 220 milliós tervet szemben az 500 milliós bevétellel).
A Fidesz-kormány 2011-ben határozott arról, hogy a 16 olimpiai sportágat kiemelt állami támogatásban részesíti. A szövetségek azóta általánosságban 6-8-szor nagyobb éves költségvetésből gazdálkodhatnak. A 2024-es budapesti olimpiai pályázat 2014-es bejelentésével már kifejezett céllá vált, hogy bebizonyítsuk, fantasztikus házigazdák leszünk. A szövetségeknek ettől még inkább megjött a kedvük: egyre másra nyújtották be a vb-pályázatokat, amelyek az állami garanciának köszönhetően sorra be is futottak.
Az olimpiai álom 2017. februárjában ugyan kútba esett, de eközben kimondva, kimondatlanul továbbra is ott lebeg a szemek előtt a 2032-es olimpia rendezésének lehetősége. Arról nem szólva, hogy az elnyert világversenyektől már nem vagy csak iszonyatos (ország)imázs-veszteség árán lehet visszalépni.
A szövetségek se alkalmazottaik száma, se speciális szaktudás tekintetében nincsenek felkészülve egy-egy nagyszabású felnőtt vb-rendezésre. Soha nem is voltak. A megsokszorozódott állami támogatásoknak köszönhetően épp ebbe a szaktudás és emberhiány okozta piaci résbe léptek be egyes, direkt ezzel a céllal alakult vállalkozások. A szövetségek a jelentős többletforrásnak köszönhetően ma már a szövetség vezetői által ugyan benne maradnak, vezetik a szervező bizottságot, de egy-egy professzionális cégre bízzák a feladatok összefogását, a teljes lebonyolítást.
A birkózó-vb kapcsán kiírt 1,5 milliárd forintos tender négyes konzorciumának egyik nyertese, az IRUB Kft., egészen pontosan a tulajdonosai is ebbe a piaci résbe álltak bele. A cég viszonylag fiatal, 2017-ben alakult át kis forgalmú bt-ből a Hajós Alfréd vizes-vb alatti üzemeltetésére Kft.-vé., ám a tulajdonosi kör egy másik céggel, a Sport Event Kft.-vel már bő évtizede sportrendezvény-szervezésben utazik. Egybehangzó sportági vélemények szerint nem olcsók, de a legjobbak közé tartoznak.
Mini olimpiákkal kápráztatjuk el a világot
A tendernyertes, „nem olcsó” vállalkozások tisztességes haszna sem magyarázza meg azonban a 2013-as és a 2018-as összköltség közti óriási különbséget. Lapunk egy hete a Magyar Birkózó Szövetségnek és az EMMI-nek is küldött kérdéseket. Arról érdeklődtünk, melyek azok a nagyobb tételek, amelyek öt év alatt hatszorosára emelték az ugyanazon a helyszínen megrendezett, nagyságrendileg ugyanakkora verseny költségeit. Levelet írtunk az UWW főtitkárának, Michel Dussonnak, akinek a párizsi világbajnokság szervezésére, annak költségeire is rálátása van. A francia sportvezetőtől azt kérdeztük, mi okból emelte meg ilyen drasztikusan az UWW a licence-díjat, illetve a francia szervezők mekkora összköltséggel rendezték a 2017-es vb-t?
Választ írásunk megjelenéséig az EMMI-től és az UWW-től nem kaptunk. A világbajnokság kommunikációs igazgatójától, Világi Pétertől is csak három bővített mondat érkezett:
Az EMMI-vel kötött szerződés alapján a támogatás összegével a Magyar Birkózó Szövetségnek 2019. április 29-ig kell elszámolni az EMMI felé. Az MBSZ – mint minden szerződéses és jogszabályi kötelezettségének – ennek is eleget fog tenni. Az EMMI a beszámolót nyilvánosságra hozza, annak elfogadását követően.
A birkózást 2013-ban kis híján levették a 2020-as olimpia műsoráról. Az UWW elnöke, a szerb Nenad Lalovics azóta előrefelé menekül. Mindenképp be akarja bizonyítani, hogy ha két izzadt ember adott szabályrendszer mentén egymást gyömöszöli, az látványnak sem utolsó, mi több, közönségszórakoztató.
- Ennek érdekében korábban soha nem alkalmazott koreográfiát, látvány-, fény-, hangtechnikát és közvetítési szabványt állított össze, amelyet a 2017-es, párizsi világbajnokságtól kezdve kötelezően be kell tartania annak, aki ilyen versenyt rendez.
- a 2013-ban még csak 100 ezer svájci frankos (26,7 millió forint) jogdíjat, úgy tudjuk immár horror összegért, 3 millióért (855 millió forint) lehet megvásárolni.
Az állam is változtatott támogatási technikáján. Több forráshoz juttatja ugyan a rendezőt, de esetenként megköti a kezét azzal, hogy jelentős részt továbbutaltat vele más állami cégeknek. Az ökölvívó-vb kapcsán például a támogatás kifejezett feltételeként határozták meg, hogy a Bp2017 Nonprofit Kft. szerepet kapjon a szervezésben, így a Duna Aréna legyen a helyszín.
Korábban a Magyar Televízió közszolgálatként tekintett a hazai rendezésű világversenyekre. Ha a szövetségek időben benyújtották a kérelmet és a politikai akarat is támogatta azt, a szervezők szempontjából „ingyen” közvetítette a versenyeket, adta a műsoridőt, nem egyszer reklámidőt is, amely segített a szponzorszerzésben. Ma már más a helyzet. Az MTVA csak a műsoridőt és a riportert biztosítja, míg a közvetítéshez elengedhetetlen összes technikát a szintén a Magyar Állam tulajdonában lévő Antenna Hungária (AH) adja. Ugyan a szövetség az előzetes tervben csak 35 millió forintos televíziós költséggel kalkulált, úgy tudjuk, az AH kilenc számjegyű összeget számláz ki a nyolcnapos birkózó-világbajnokság kapcsán.
Az ekkora méretű költségvetésből jut arra is, amire korábban ritkán.
- A vb-n valamennyi magyar részvevő formaruhában feszített, akárcsak egy-egy olimpia alkalmával.
- 5-10-30 másodperces reklámfilmek futottak, vagy a kampány részeként látványos „hidalást” tartottak a Szabadsághídon.
- A vb árnyékában megrendeztek még fél tucat eseményt – UWW-kongresszust, külön pazar megnyitó gálát és nyitó-, illetve és záróeseményt, Hall of Fame gálát.
- Minden létező korábban tán kissé feledésbe merült kiválóságot megjutalmaztak, díjaztak.
A budapesti birkózó-világbajnokság szervezése, rendezése tényleg minden szempontból pazarul sikerült. Nemhogy kívánnivalót nem hagyott maga után, de Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke egyenesen pörgős, remek hangulatú eseményt látott. Orbán Viktor korábbi szavait ismételve azt mondta: „Budapest a világ egyik sportfővárosa, amely mindig kitesz magáért.” Olyannyira, hogy 2,4 milliárd forintot áldozott az egyhetes birkózóversenyre.
