Az előzetes tervek szerint a Magyar Olimpiai Bizottság 2017. május 2-án rendezi meg a Tisztújító Közgyűlését. A 2010 óta regnáló elnök Borkai Zsolt már jelezte, hogy újra pályázik a vezető pozícióra, ahogy az általa menesztett korábbi főtitkára, Szabó Bence is bejelentkezett már.
Sokáig úgy nézett ki, hogy a lólengés szöuli olimpiai bajnoka és a kardvívás 1988-as csapat és 1992-es egyéni olimpiai bajnoka között dől el a verseny, mígnem a napokban egy másik vívó, Kulcsár Krisztián is elárulta, megpályázza az elnöki posztot.
Schmitt Pál óta sportberkekben az a közszájon forgó mondás, hogy a MOB elnöki posztját csak olimpiai bajnok töltheti be. Ha innen nézzük, Kulcsárnak nem sok esélye van, lévén “csak” két ezüstje van.
Ha viszont onnan, hogy Schmitt és az őt váltó Borkai előtt 94 éven át olyan köztiszteletben álló polgárok, illetve a pártállami időkben káderek vezették a szervezetet, akik ha nem is voltak testnevelésből felmentve, de Sebes Gusztáv kivételével – 1952-ben a labdarúgó-válogatott edzőjeként tud olimpiai aranyat felmutatni – csak “nézőként” jártak olimpián,
Kulcsár Krisztián a csütörtöki Nemzeti Sportban úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság továbbra is a legnagyobb presztízsű hazai sportszervezet, ahol jelenleg zavart érez a fejekben, ha a MOB szerepét kellene meghatározni az ismételten tagolttá vált magyar sportirányításban.
Úgy gondolja legfontosabb feladat ezért az lenne, hogy szakmai alapokon nyugvó, hatékony együttműködést kell kialakítani az állami sportirányítással: a sportállamtitkársággal és a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjával. Ez kulcsfontosságú ott, ahol a sport finanszírozása közpénzből, állami forrásokból történik.
Kérdés persze, mit tud tenni, milyen súlya van a MOB-elnöknek akkor, amikor a január elsején életbe lépő sporttörvény “kiherélte a szervezetet”, mivel a források felett már nem diszponál.
A MOB küldetése nem változott. Az alapvető célok – az olimpiai eszme népszerűsítése, a mozgalom erősítése, a mindenkori magyar olimpiai csapat sikeres szereplésének segítése – megmaradnak. De a változások fényében a szervezet tekintélyének, befolyásának erősítése indokolt. Nem lehet sikerként elkönyvelni azt, hogy a MOB a tagozatait és ezzel funkcióinak nagy részét elveszítette. Fontos, hogy a MOB elnöke intenzívebben legyen jelen a hazai sportéletben, és kívánatos a markánsabb nemzetközi szerepvállalás. A magyar sport súlyához, százhúsz éves tradíciójához képest alulreprezentált a nemzetközi színtéren. Szintén prioritás a hazai szövetségek az irányú támogatása, hogy minél több világversenyt hozhassanak Magyarországra. Az itthoni feladatok között hangsúlyos az üzleti élet aktivizálása. A Magyar Vívószövetség alelnökeként és a Budapesti Olimpiáért Mozgalom egyik alapítójaként is azon fáradoztam, fáradozom, hogy a vállalati szférát közelebb hozzam az élsporthoz. A MOB elnöki székért folytatott versenyben előnyt jelenthet majd a sportigazgatásban – elsősorban a nemzetközi színtéren – megszerzett tapasztalatom és kapcsolatrendszerem (A Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója), illetve az, hogy a sportszakmai múltamat megelőzően az üzleti szférában dolgoztam, a banki és vállalati szektorban megszerzett szemléletemmel csak jól járhat a MOB.
– fogalmazott Kulcsár.
A sportvezető elképzeléseiben az szerepel, hogy a MOB elnöke napi szinten jelen kell legyen a szervezet munkájában. Ezért ha elnyeri a pozíciót, feladja a Svájcban kialakított életét.
