Magyarország fiatal csapata egy végletekig kiélezett mérkőzésen szenvedett 11-9-es vereséget Ausztráliától Londonban, ahogyan arról élő közvetítésünkben beszámoltunk.
A szövetségi kapitány – érthetően – a játékvezetéssel is foglalkozott, hiszen a mérkőzésen akadtak véleményes ítéletek a román-horvát páros részéről.
„Ez a meccs is úgy kezdődött, mint a többi, de azt mondtam a lányoknak az első negyed végén, hogy ez volt a legjobb, elvégre csak 2-1-re vezetett az ellenfél. Aztán persze elmentek, de sokat segített a kapuscsere. Most aztán tényleg nem azért, mert Bolonyai rosszul védett volna, hanem azért, mert Gangl Edina jól ismeri azt a fajta védekezést, amelyre váltottunk. Az előnyökkel nem tudtunk úgy gazdálkodni, de később összeállt a támadójátékunk” – kezdte értékelését a rá váró újságíróknak Merész András.
“A szó képletes értelmében, és szó szerint is a medence aljáról jöttünk vissza, hiszen Antal Dóri az utolsó másodpercben szedte össze a labdát, és lőtte a kapuba. Na, ez a magyar vízilabda, ettől magyar a magyar. Ez az, amit egy külföldi játékos soha az életben nem tudna megcsinálni. Nem is jutna eszébe” – így Merész, aki a hosszabbítás előtt azt mondta a lányoknak, náluk a lélektani előny.
„A lányok talán túlságosan komolyan vették, hogy nem kell kapkodni, van hat perc. Gyorsan kaptunk két fórt, de szétpasszoltuk a támadást. Aztán jött egy jogos kontra ellenünk, amiből betaláltak, viszont ami a végén volt, arra azt mondom, sajnálom, hogy ez az élet része kell, hogy legyen” – utalt a kapitány a játékvezetőkre.
„Mint a meccs közben kiderült, a román bíró tud magyarul. Csókoltatom. Ellopták a bronzérmet a játékosaimtól, ezt nekik is elmondtam. Ugyanakkor egyben kell tartani ezt a csapatot, ez nyilvánvaló. Jövőre világbajnokság Barcelonában, majd 2014-ben az egyik legfontosabb, a budapesti Európa-bajnokság. Azt a respektet, amelyet úgy látom, hallom és tapasztalom, hogy kivívtunk, meg kell tartanunk és meg kell hálálnunk. Ez a csapat képes rá” – folytatta Merész.
A Sport24 kérdésére, miszerint hogyan lehet a lányok lelkivilágát helyreállítani, a kapitány ezt mondta: „Ezek a lányok már átéltek hasonló pillanatokat világversenyeken az utánpótlás vonalon. Ott is történtek hasonló dolgok velünk. Egy biztos, ez nem szabad, hogy a sport része legyen”.
Merész András elmondta még, a teljes magyar női vízilabdázás helyzetét át kell gondolni, értelmezni. Szerinte a hazai női póló még nevében sem profi, maximum a hozzáállásban. Vannak olyan játékosok a csapatban, akik semmilyen fizetést nem kapnak a klubjukban, és van olyan magyar válogatott, aki a Gerevich-ösztöndíjat kapja, semmi mást.
Akadnak olyanok, akik diplomásként nem mentek el dolgozni, mert ha elmentek volna, reggel biztosan nem tudtak volna edzeni, és mivel napközben elfáradtak volna, este sem. Merész szerint az nem kérdés, hogy a lányok a jövőben is meg akarják-e ismételni és felül akarják-e múlni eddigi sikereiket, a kérdés az, hogy meglesz-e rá a lehetőségük.
A magyar válogatott negyedik helyével beállította pekingi szereplését, négy éve büntetőkkel vesztette el a bronzmérkőzést.