“Nem kell szégyellnünk a sportdiplomáciánkat” (Fotó: MTI)
Amikor pár hónappal ezelőtt a Magyar Olimpiai Bizottság átvette a magyar sport irányítását, teljes finanszírozását, azt nyilatkozta, hogy a MOB a magyar sport parlamentje. Mint a „sportparlament” elnöke, sok azonnali kérdéssel és interpellációval kell foglalkoznia? A képviselők, a magyar sportpaletta sokszínűségének hála, sokan vannak…
Szerencsére sokan vannak. Tudni kell, hogy hatalmas átalakuláson megy keresztül a magyar sport, és ez az átalakulás eddig jól működik, ha nem is zökkenőmentesen. Nem volt hangos a váltás, hiszen a megszűnő köztestületek vezetői pozitívan álltak a dologhoz. Mi is így tettünk, mert a szakmaiságot, ami ahhoz kell, hogy az új struktúra jól működjön, meghagytuk. Szerencsére félre tudtuk tenni az ellentéteket, ezzel elértük, hogy nyugodt felkészülést biztosítsunk az olimpikonjainknak.
Nyilván a sportvezetők a saját sportágaik számára szeretnének minél több támogatást megszerezni.
Persze, sokan megkerestek, de nem elsősorban engem, hiszen a magyar sportot a MOB irodája irányítja, kiváló kollégákkal. Szabó Bence sportigazgató folyamatosan egyeztet az adott sportági szövetségek képviselőivel szakmai kérdésekben. Az alaptézis az volt, hogy időben átutaljuk 2011-ben és idén is a sportágaknak a felkészüléshez szükséges támogatást. Önmagában nagy eredmény, hogy ez sikerült. Minden műhely minden problémáját ugyanakkor nem tudjuk megoldani, és nem is akarjuk ezt a feladatot felvállalni. A MOB a magyar sport mindennapjait szeretné könnyebbé tenni, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra.
Lesznek a Magyar Olimpiai Bizottság számára kiemelt sportágak?
Az olimpia után feladatunk lesz, hogy egy olyan koncepciót tegyünk le a kormányzat asztalára, amelyben megjelöljük azokat a sportágakat, amelyeket hasonló finanszírozási rendszerben lehetne támogatni, mint az öt látványcsapatsportágat a TAO-hozzájárulásokkal. Hogy melyek lesznek ezek, még nem tudom, bizonyára sok vita lesz ezzel kapcsolatban, de meg kell hozni a nagyon komoly döntést, akár a tradíciók, akár az eredményesség mentén.
Azt szokták mondani, a magyar sport olimpiacentrikus, és nem kezeli helyén az Európa- vagy világbajnoki érmeket, holott azokat sokszor nehezebb elérni, mint megnyerni egy olimpiát. Így van ezzel a közvélemény is. A MOB feladatának érzi, hogy formálja az emberek gondolkodását, sporthoz fűződő viszonyát?
Azt helyénvalónak tartom, hogy a legnagyobb sikernek, legnagyobb eseménynek a sportban az olimpiát, az ott elért eredményeket gondoljuk. Ez így van rendjén. Az más kérdés, hogy a sport helyét az emberek értékrendjében fel kell építeni. Fontos, hogy ne legyünk élsportcentrikusak, fontos, hogy minél nagyobb legyen az utánpótlás bázisa, hogy az egészségkultúránk is vállalható legyen.
100 nap múlva kezdődik a londoni olimpia. A MOB elnökeként, olimpiai bajnokként, Győr polgármestereként, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjeként ezeket a napokat mennyiben tölti ki a XXX. nyári játékokkal kapcsolatos munka?
Ahogy említettem, az operatív munkát a MOB irodájában végzik a kollégáim, az elnök feladata az, hogy adott esetben a végső döntést meghozza bizonyos kérdésekben. Társadalmi munkában, nagy elkötelezettség mellett végzem a feladatom a MOB-ban. Persze, nekem van egy városom, Győr, ahol maximális koncentráltsággal ott kell, hogy legyek, és az országgyűlésben is elsősorban a városom érdekeit képviselem. A rendszer működik, össze tudom egyeztetni a feladatokat. Az, hogy most olimpia lesz, nem kíván tőlem még nagyobb elkötelezettséget, hiszen ez eddig is megvolt. Maximalista vagyok, ha valamit egyszer elvállalok.
Jövő héten a játékok előtti utolsó nagy olimpiai konferenciának ad otthont Budapest, ahol a londoni szervezőbizottság is beszámol az előkészületekről. Mondhatjuk ezt sportdiplomáciai sikernek?
Mindenképpen. Az európai olimpiai bizottságok kongresszusáról beszélünk, több mint 50 országból jönnek vendégek. Budapestre figyel majd az európai sport vezetése.
Ránk fér a sportdiplomáciai siker, ugyanis az olimpiák és a nagyobb versenyek alkalmával a laikusok és a sportszerető közönség is hajlamos összeesküvés-elméletekre, találgatásokra a játékvezetők, a pontozóbírók magatartása kapcsán. Lehet büntetni nemzeteket, adott esetben a magyar sportolókat?
Teljesen természetesnek tartom, ha a szurkolók így gondolkodnak, de nem tudom elképzelni, hogy ilyen történjen. Ha a sportdiplomáciánkról beszélünk, és valami minket ér negatívan, hajlamosak vagyunk felerősíteni ezeket, ha pedig fordítva van, azt természetesnek vesszük. Mindezt akkor, amikor számos sportágban nagyon komoly pozícióban vannak tehetséges sportdiplomatáink. Nem kell, hogy szégyelljük a sportdiplomáciánkat, és nem hinném, hogy az elmúlt időszak politikai eseményei kihatással lennének a magyar sportolók szereplésére.
A közbeszédben szinte csak pozitív hangokat hallani a londoni szerepléssel kapcsolatban. Nem veszélyes ez a túlzott optimizmus?
A MOB elnökének egyszerre kell reálisnak és optimistának lenni. Örülnék, ha meg tudnánk ismételni a pekingi olimpiai szereplést, erre persze azt mondják egyesek, hogy lehetnék egy kicsit derűlátóbb is. Ha a vágyaimat fogalmazom meg, akkor meg azt mondják, legyen már egy MOB-elnök realista. Mégis azt mondom, nagyon boldog lennék, ha túlszárnyalnánk a pekingi mutatóinkat. Tisztán és tisztességesen.
