Elvesztette ma a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos által 2016 októberében felvásárolt Mediaworks Hungary Zrt. azt a kiadóvállalat elleni munkaügyi és kártérítési pert, melyet két egykori munkavállaló, Klecska Ernő és Hajnal Csilla szerkesztők indítottak a Fejér Megyei Hírlap című megyei lapot is megjelentető cég ellen.
Klecska és Hajnal azért fordultak a bírósághoz, mivel úgy gondolták, hogy a Mediaworks jogtalanul bocsátotta el őket 2016 végén. A két médiamunkást azzal az ürüggyel bocsátották el, hogy állítólag nekik észlelniük kellett volna a nyomdába adáskor, hogy 2016 karácsonyán az Orbán Viktor miniszterelnökkel a Mediaworks valamennyi megyei lapjában leközölt interjú fehérvári verzióját máig ismeretlen személy vagy személyek tisztázatlan körülmények között néhány mondatos megtoldással megváltoztatták. A történtek miatt rendőrségi nyomozás is indult, az ügy jelenleg vádemelési szakaszban van, de a rendőrség nem mondja el, kit gyanúsít.
Klecska és Hajnal szerint a Fejér Megyei Hírlap számítógépes rendszerének sebezhetőségéből, a mindenki által kitalálható jelszavakból fakadhatott az eset, és abból, hogy a Veszprémben lévő központból készen érkező tartalmakat a helyi szerkesztőknek már nem kellett külön ellenőrizniük, hiszen azt már megtették a veszprémiek. Klecska és Hajnal szerint ők nem hibáztak, és sérelmezték az elbocsátás körülményeit is, ugyanis többórás kihallgatást tartottak a cégen belül, ahol velük szemben – a felperesek állítása szerint – emberi mivoltukban megalázó módon jártak el, ráadásul – ugyancsak a felperesek állítása szerint – a Mediaworks a sajtóban azt a téves látszatot kelthette, mintha a két elbocsátott személy bármiben felelős lett volna a történtekért.
A bíróság mai, egyelőre szóban ismertetett ítéletében megállapította, hogy a Mediaworks a Munka Törvénykönyvét megsértve bocsátotta el munkavállalóit.A vállalatnál ráadásul nem volt olyan, a Fejér Megyei Hírlap munkatársaira vonatkozó munkaügyi írásos utasítás, amelyek az eltávolított munkavállalóknak a központból átküldött tartalmakra is ellenőrzési kötelezettséget állapított volna meg, márpedig ennek hiányában a kialakult mindennapos gyakorlat a mérvadó. A gyakorlat egyébként eltért a Mediaworks egyes egyéb lapjainál, hiszen azok egykoron különálló médiavállalatokhoz tartoztak. A bíróság megállapította azt is, hogy a központi tartalmak minőségéért a központi főszerkesztő, Németh (Forgács) Bernadett volt a felelős, nem pedig a két eltávolított szerkesztő. (Őt egyébként szintén eltávolították a cégtől, de nem perelt, sőt azóta egy másik kormányközeli médiacégnél lényegében „rehabilitálták”.)
Mészároséknak milliókat kell fizetniük
A bérkartonok körül is zűr volt a Mediaworksnél
A bírónő egyébként a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon a ma közel 5 órán át tartó tartó sokadik tárgyalási napon és az azt követő ítélethirdetésen is felrótta a Mediaworks Hungarynek, amiért a munkavállalói bérkartonjaiból és bérjegyzékéből nem volt egyértelműen megállapítható, hogy pontosan mekkora fizetést is kaptak az érintett munkavállalók az elbocsátást megelőző időszakban: a Mediaworks által beküldött hivatalos iratok között ugyanis eltérések voltak.
Sérelemdíj nem jár, a megalázottság csak szubjektív érzés volt
A bíróság ugyanakkor elutasította a két felperes szerkesztő sérelemdíjra vonatkozó igényét. A bíróság szerint az eddig meghallgatott tanúk szavai nem erősítettek meg, és a két felperes nem bizonyította kellőképpen azt a szubjektív benyomását tényszerűen, hogy őket a kirúgásukkor tartott többórás céges belső meghallgatáskor megalázták. A bíróság az egyik felperesnek felrótta továbbá, hogy miért posztolt a témáról a Facebookon, miután értesült az esetről.
Nyitrai Károly, a felpereseket képviselő ügyvéd a csütörtök kora esti ítélethozatalt követően részben elégedetten nyilatkozott a 24.hu-nak a bíróság épületében.
Az ítélet túlnyomó része a felperesek következetes állításait és logikáját támasztja alá, bár van egy-két olyan részletkérdés, amiben nem feltétlenül értünk egyet a bírósággal. Most minden az alperesi oldaltól függ, náluk van a labda: ha ők továbbmennek, azaz fellebbeznek, akkor elképzelhető, hogy egy-két részletkérdésben mi is nyújtunk be egy csatlakozó fellebbezést, ha viszont az alperes nem támadja meg az ítéletet, akkor azt fogom javasolni az ügyfeleimnek, hogy fogadják el a bíróság mai döntését. A sérelemdíj és a távolléti díj összege kapcsán ugyanis nem értek egyet a bírósággal. Nincsenek egyébként illúzióim, vagyis arra számítok, hogy fellebbezés lesz és az ügy nem itt, hanem a Székesfehérvári Törvényszéken fog végül eldőlni. Nagyjából egyébként erre az ítéletre számítottunk, ez a mostani ítélet annak példája, hogy a jogszolgáltatás és az igazság azonos oldalra kerülhet
– mondta Nyitrai.
Arra, hogy mikorra kaphatják meg a felperesek a kártérítést és az elmaradt bérüket és annak kamatait, a jogi képviselő azt mondta, ha a Mediaworks nem fellebbez a döntés ellen, akkor már idén júniusra megkaphatják az összeget a felperesek, ha viszont lesz fellebbezés, akkor körülbelül 2019 tavaszáig is várniuk kell.
Klecska: a bérpapírok körüli káosz is mutatja, mi lehetett a Mediaworksnél
Biztos voltam benne, hogy ez az ítélet születik majd, hisz rengeteg pert láttam már tudósítói munkám során. Reméltem ugyanakkor, hogy a sérelemdíjat is megítélik majd, nem a pénz miatt, hanem az igazságérzetem miatt, mert szerintem ha az embert 12 órán át hallgatják ki étlen-szomjan, az alapját képezheti ennek, de sajnos ezt a bíróság szerint nem bizonyítottuk kellő alapossággal. Valóban, a fókusz a per során nem ezen volt, hogy hogyan zajlott ez a meghallgatásunk évekkel ezelőtt, hanem az elbocsátás jogszerűségén. Az ítélet kapcsán egyébként örömmel konstatáltam, hogy a bíróságok még a helyükön vannak. Ha valakinek jó ügyvédje van, akkor azért a jogszolgáltatás még működik. Ami a fellebbezést illeti, erről még konzultálni fogunk az ügyvéd úrral, de abban biztos vagyok, hogy ahol eldőlt, hogy engem ki kell rúgni, ott a fellebbezés mellett fognak dönteni, és akkor nyilvánvalóan ezt mi is meg fogjuk tenni.
– mondta Klecska Ernő, az egyik felperes.
A per során az is bebizonyosodott, hogy a megyei lapok megszerzése annyira fontos politikai szándék volt, hogy szakmailag nem készültek fel rá. Ami kiderült, hogy még a cég által kiadott bérpapírok sem egyeztek egymással, ugyanannak a káosznak volt a része, hogy bárki bemehetett ugyanazzal a jelszóval a rendszerekbe, és ott szabadon lehetett garázdálkodni, emiatt kerülhetett sor az interjú megváltoztatására is. Igazán nem szeretném ekézni a kiadót, de azon volt a fókusz, hogy kirúgjanak egyeseket és megszerezzék a megyei lapok rendszerét, és közben elsikkadtak a szakmai dolgok felett.
Hajnal Csilla, a másik felperes ezúttal nem kívánt nyilatkozni, mindössze annyit mondott, szeretné végre elfelejteni ezt az egész ügyet.
Az alperes Mediaworks jogi képviselőjét, az egyébként korábban többek között Rogán Antal fideszes propagandaügyi miniszter képviseletét Portik Tamás ellen is ellátó Kovátsis László Ügyvédi Iroda munkatársait is szerettük volna megkérdezni, mit gondolnak az ítéletről, de az ítélethozatalt követően olyan gyorsan távoztak az épületből, hogy erre egyelőre nem volt módunk. Kovátsis László egyébként megtiltotta, hogy a bíróság épületében kép- és hangfelvétel készüljön róla, ezt csak a mellette ülő ügyvédbojtár engedte volna, akit még egy korábbi tárgyalási napon szóbeli figyelmeztetésben részesített a bíróság és pénzbírságot helyezett vele szemben kilátásba, amiért többször illetlenül a bírónő szavába vágott, illetve kioktató hangnemet használt a bírósággal szemben.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, a Mediaworks tulajdonosa. Fotó: MTI
