Média

Így dől a közpénz Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és Schmidt Mária médiacégeihez

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 02. 22. 11:14

Korábban a témában:

A Figyelő hirdetési bevételeinek hetven százaléka állami pénzből származott a múlt évben – számítottuk ki a KANTAR Media AdexSpot adatbázisa alapján. Ez azt jelenti,

minden 100 forintnyi hirdetési bevételből 70 állami volt.

(A listaáron kalkulált adat a barterügyleteket, azaz a médiacégek médián belüli hirdetési költéseit nem tartalmazza.)

A hetilapot megjelentető K4A Lapkiadó Kft. – melynek Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, a jobboldal emblematikus kormányközeli figuráinak egyike a tulajdonosa 2016 vége óta – listaáron 1,1 milliárd forint hirdetési bevételre tehetett szert 2017-ben. A cég igen nagy állami kitettséggel működik: ebből ugyanis 734 millió forintnyi összeg az államtól, illetve különböző állami vállalatoktól származott. Összehasonlításképp: a kormánykritikus HVG listaáras hirdetési bevételeinek mindössze 4,41 százaléka volt állami pénz.

Az állam egyébként úgy hagyott jelentős mennyiségű közpénzt a Figyelőnél, hogy a hetilap példányszámát Schmidt Máriáék nem auditáltatták a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetségnél. Ráadásul a Nemzeti Olvasottságkutatásban sem találtunk az újságra vonatkozó adatot, tehát az olvasók számáról semmilyen hivatalos adat nem áll rendelkezésre. A kormányt ezek szerint nem különösebben foglalkoztathatta, hogy a Soros György képmását is felhasználó hirdetéseit mennyien láthatják valójában. Az újság legnagyobb hirdetője, a Miniszterelnökség 202 millió forint értékben vásárolhatott reklámhelyet listaáron számítva. Az állami Szerencsejáték Zrt. 89 millió forintot, és az ugyancsak állami  Magyar Villamos Művek (MVM) 68 millió forintot hagyhatott a cégnél, és még hosszan sorolhatnánk az állami hirdetőket.

Budapest, 2016. szeptember 15.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a XXI. Század Intézet Böszmeségem története - 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Házában 2016. szeptember 15-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Schmidt Mária
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Habony Árpád lapjaiba 3,4 milliárdot tolt az állam

A friss Kantar Media AdexSpot adatokból az is megállapítható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem hivatalos tanácsadójának, Habony Árpádnak a nevén lévő Modern Media Group (MMG), a Lokál című bulvárnapilap és a Lokál Extra című bulvárhetilap kiadója sem teljesített volna olyan jól, ha nem tartozik a legnagyobb kormánykedvencek közé.

Az MMG ugyanis tavaly – listaáron számítva – 2,9 milliárd forint hirdetési bevételre tehetett szert a Lokál Extra hetilapjával, és ennek 77 százaléka, 2,2 milliárd folyhatott be a magyar államtól az Adexspot adatok alapján. Azaz minden 100 forint bevételből közel 80 közpénzből származott.

További 2,3 milliárd is befolyt Habonyékhoz a hasonló nevű (Lokál) napilapjukból, ahová 1,2 milliárd érkezett az államtól. Vagyis a lap a hirdetési bevételek több mint felét (52 százalékát) szerezte nem piaci szereplőktől, listaáron számítva. Az MMG teljes 5,2 milliárd forint listaáron számított hirdetési bevételéből 3,4 milliárd volt állami költés, azaz a teljes összeg 66 százaléka.

Habony Árpád itt nem a saját lapját, hanem a The Wall Street Journalt olvassa
(Fotó: Facebook)

Habony Árpád cégénél egyébként, csakúgy mint a Figyelőnél, a legnagyobb hirdető a Miniszterelnökség volt, amely listaáron számítva 1,5 milliárd forintért hirdethetett. A Szerencsejáték Zrt. 916 millió forint körüli összeget hagyhatott a médiavállalat két termékénél. A legnagyobb hirdetők közé tartozott az MVM és a vizes vébét szervező Bp2017 Nonprofit Kft. is. Az MVM több mint 200 millió forint listaárú hirdetési helyet vásárolt, a vizes vébét szervező cég 137 millió forintot hagyott náluk.

Mészáros Lőrincékhez 8,9 milliárd ment

A Pannon Lapok Társasága (PLT) megyei lapkiadó folyóiratos, azaz nem napilapos hirdetési bevételeinek is jelentős, 52 százaléka folyt be az államtól. A PLT Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester több száz cégének egyike, mely nemrég olvadt be a Mediaworks Hungary nevű médiavállalatba. A PLT 116 millió forint hirdetési bevételén belül 60 millió forint volt az állami pénz. A Mediaworks folyóirataiból származó 2 milliárdból egyébként az állami hirdetési pénzek aránya 35 százalékot tett ki az adatbázis adatai alapján: 726 millió forint jött az államtól.  További 5,8 milliárd forint állami pénz érkezhetett a Mediaworks napilapjaihoz, míg a PLT regionális napilapjaihoz 2,3 milliárd. A Mediaworks és a PLT folyóirataiból és napilapjaiból összesen 8,9 milliárd forint érkezett állami pénzből, ami a cég teljes listaáras hirdetési bevételének 47 százaléka volt. 

Felcsút, 2016. május 16.
Orbán Viktor miniszterelnök átadja a legjobb kapusnak járó díjat Varga Ádámnak, a Puskás Akadémia kapusának a Puskás Suzuki Kupa utánpótlás labdarúgótorna eredményhirdetésén 2016. május 16-án. Mellettük Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese (b), Hiszasi Takeucsi, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója (b2), Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere (j3) és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Mészáros Lőrincnek is kijut az állami bevételekből
(Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

A volt MSZP-pénztárnok cége is jól járt

Érdekesség, hogy a Puch László volt MSZP-pénztárnok XXI. Század Média Kft.-je által kiadott Vasárnapi Hírek című hetilapnak is milyen jelentős a kormányzati kitettsége. A lap 70 millió forintos számított hirdetési bevételén belül az adatbázis szerint 26 millió forint származott az államtól, ami azt jelenti, hogy minden harmadik forint (37 százalék) közpénzből érkezett. Eközben például a 168 Óra című közéleti, baloldali hetilap kiadójának, a Telegráf Kft.-nek a 150 millió forintos éves hirdetési bevételének mindössze kevesebb mint 1 százaléka, 1,3 millió forint köthető az államhoz.

Budapest, 2011. szeptember 13.
Puch László, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettese részt vesz az Országgyűlés plenáris ülésén.
MTI Fotó: Kovács Attila
Puch László, a Vasárnapi Hírek tulajdonosa 2011-ben még a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyetteseként részt vesz az Országgyűlés plenáris ülésén
(Fotó: Kovács Attila / MTI)

Nem csak a folyóiratoknál hatalmas a kitettség a kormányzat felé

A teljes hazai folyóiratpiac (ide számítanak a hetilapok és magazinok is) 41 milliárdjából egyébként 5,9 milliárdot tett ki az állami hirdetési bevétel. Ez azt jelenti, hogy a teljes folyóiratpiac hirdetési bevételének 14 százaléka származott közpénzből. A napilapok esetében ez az arány 35 százalék, azaz a 44 milliárd forint nagyságú piac harmada, 15 milliárd érkezik a kormány közeléből.

A közterületi reklámhordozók esetében a piac 55 milliárdjának 18 százaléka, míg a rádiós piac 42 milliárdjának 15 százaléka érkezett az államtól. Az internetes reklámbevételek 19 százaléka érkezett az államtól. A mobilmédia listaáron 5,9 milliárd forintnyi bevételéből 358 millió forint származott ettől a forrástól. És ott van az állam a mozikban is: az 5 milliárd forintnyi mozibevétel 6 százaléka, 322 millió forint érkezett ilyen forrásból.

A Miniszterelnökség az ország legnagyobb hirdetője

Hogy a kormány milyen mértékben határozza meg a hazai médiaipar működését és milyen mértékben képes torzítani annak működését, azt jól mutatja az is, hogy a múlt évben – a Kantar Media adatbázisa alapján – a legnagyobb magyarországi hirdető a folyóiratpiacon a Miniszterelnökség volt, mely listaáron számítva 1,8 milliárd forintért hirdetett e médiatípusban. A két legnagyobb magyarországi kereskedelmi hirdető, a Spar és a Lidl együttvéve sem költött el ennyit. Előbbi élelmiszerlánc 760 millió forintért, utóbbi 635 millióért reklámozta termékeit és szolgáltatásait a még nagyobb kereskedelmi bevétel érdekében.

A Miniszterelnökség 1,8 milliárdján felül 1,3 milliárdot költött az ugyancsak állami Szerencsejáték Zrt. és 324 millió forintért reklámozta magát a Magyar Villamos Művek (MVM). További 252 millió forintot költött a folyóiratokban a vizes vébét reklámozó BP2017 Nonprofit Kft., 198 millió forintot fizetett ki az Államadósság Kezelő Központ, a Paksi Atomerőmű 171 millió, a Magyar Turisztikai Ügynökség 159 millió, a Magyar Posta 149 millió, a Nemzeti Bank 105 millió, a Magyar Fejlesztési Bank 103 millió forintot költött a folyóiratpiacon.

Így készült a cikk

Az adatok kiinduló forrásaként a KANTAR Media Media AdexSpot előfizetéses rendszerben használható adatbázisát használtuk, mely listaáron számítva tartalmazza ez egyes médiumok tavalyi becsült hirdetési bevételét. A teljes bevételek mellett elérhetők a kereskedelmi (piaci) bevételek, és az állami bevételek is. Így ezek hányadosából lehet következtetni az adott médium kormányzati kitettségére. Mielőtt a számítást elvégeztük, a médiumok egymás közötti, úgynevezett bartergyanús hirdetéseit kiszűrtük. A listaár és a tényleges ár között a hirdetőnek, illetve az ügynökségnek nyújtott kedvezmények alapján némi eltérés lehetséges.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.