Média

Így dől a közpénz Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és Schmidt Mária médiacégeihez

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 02. 22. 11:14

Korábban a témában:

A Figyelő hirdetési bevételeinek hetven százaléka állami pénzből származott a múlt évben – számítottuk ki a KANTAR Media AdexSpot adatbázisa alapján. Ez azt jelenti,

minden 100 forintnyi hirdetési bevételből 70 állami volt.

(A listaáron kalkulált adat a barterügyleteket, azaz a médiacégek médián belüli hirdetési költéseit nem tartalmazza.)

A hetilapot megjelentető K4A Lapkiadó Kft. – melynek Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, a jobboldal emblematikus kormányközeli figuráinak egyike a tulajdonosa 2016 vége óta – listaáron 1,1 milliárd forint hirdetési bevételre tehetett szert 2017-ben. A cég igen nagy állami kitettséggel működik: ebből ugyanis 734 millió forintnyi összeg az államtól, illetve különböző állami vállalatoktól származott. Összehasonlításképp: a kormánykritikus HVG listaáras hirdetési bevételeinek mindössze 4,41 százaléka volt állami pénz.

Az állam egyébként úgy hagyott jelentős mennyiségű közpénzt a Figyelőnél, hogy a hetilap példányszámát Schmidt Máriáék nem auditáltatták a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetségnél. Ráadásul a Nemzeti Olvasottságkutatásban sem találtunk az újságra vonatkozó adatot, tehát az olvasók számáról semmilyen hivatalos adat nem áll rendelkezésre. A kormányt ezek szerint nem különösebben foglalkoztathatta, hogy a Soros György képmását is felhasználó hirdetéseit mennyien láthatják valójában. Az újság legnagyobb hirdetője, a Miniszterelnökség 202 millió forint értékben vásárolhatott reklámhelyet listaáron számítva. Az állami Szerencsejáték Zrt. 89 millió forintot, és az ugyancsak állami  Magyar Villamos Művek (MVM) 68 millió forintot hagyhatott a cégnél, és még hosszan sorolhatnánk az állami hirdetőket.

Budapest, 2016. szeptember 15.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a XXI. Század Intézet Böszmeségem története - 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Házában 2016. szeptember 15-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Schmidt Mária
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Habony Árpád lapjaiba 3,4 milliárdot tolt az állam

A friss Kantar Media AdexSpot adatokból az is megállapítható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem hivatalos tanácsadójának, Habony Árpádnak a nevén lévő Modern Media Group (MMG), a Lokál című bulvárnapilap és a Lokál Extra című bulvárhetilap kiadója sem teljesített volna olyan jól, ha nem tartozik a legnagyobb kormánykedvencek közé.

Az MMG ugyanis tavaly – listaáron számítva – 2,9 milliárd forint hirdetési bevételre tehetett szert a Lokál Extra hetilapjával, és ennek 77 százaléka, 2,2 milliárd folyhatott be a magyar államtól az Adexspot adatok alapján. Azaz minden 100 forint bevételből közel 80 közpénzből származott.

További 2,3 milliárd is befolyt Habonyékhoz a hasonló nevű (Lokál) napilapjukból, ahová 1,2 milliárd érkezett az államtól. Vagyis a lap a hirdetési bevételek több mint felét (52 százalékát) szerezte nem piaci szereplőktől, listaáron számítva. Az MMG teljes 5,2 milliárd forint listaáron számított hirdetési bevételéből 3,4 milliárd volt állami költés, azaz a teljes összeg 66 százaléka.

Habony Árpád itt nem a saját lapját, hanem a The Wall Street Journalt olvassa
(Fotó: Facebook)

Habony Árpád cégénél egyébként, csakúgy mint a Figyelőnél, a legnagyobb hirdető a Miniszterelnökség volt, amely listaáron számítva 1,5 milliárd forintért hirdethetett. A Szerencsejáték Zrt. 916 millió forint körüli összeget hagyhatott a médiavállalat két termékénél. A legnagyobb hirdetők közé tartozott az MVM és a vizes vébét szervező Bp2017 Nonprofit Kft. is. Az MVM több mint 200 millió forint listaárú hirdetési helyet vásárolt, a vizes vébét szervező cég 137 millió forintot hagyott náluk.

Mészáros Lőrincékhez 8,9 milliárd ment

A Pannon Lapok Társasága (PLT) megyei lapkiadó folyóiratos, azaz nem napilapos hirdetési bevételeinek is jelentős, 52 százaléka folyt be az államtól. A PLT Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester több száz cégének egyike, mely nemrég olvadt be a Mediaworks Hungary nevű médiavállalatba. A PLT 116 millió forint hirdetési bevételén belül 60 millió forint volt az állami pénz. A Mediaworks folyóirataiból származó 2 milliárdból egyébként az állami hirdetési pénzek aránya 35 százalékot tett ki az adatbázis adatai alapján: 726 millió forint jött az államtól.  További 5,8 milliárd forint állami pénz érkezhetett a Mediaworks napilapjaihoz, míg a PLT regionális napilapjaihoz 2,3 milliárd. A Mediaworks és a PLT folyóirataiból és napilapjaiból összesen 8,9 milliárd forint érkezett állami pénzből, ami a cég teljes listaáras hirdetési bevételének 47 százaléka volt. 

Felcsút, 2016. május 16.
Orbán Viktor miniszterelnök átadja a legjobb kapusnak járó díjat Varga Ádámnak, a Puskás Akadémia kapusának a Puskás Suzuki Kupa utánpótlás labdarúgótorna eredményhirdetésén 2016. május 16-án. Mellettük Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese (b), Hiszasi Takeucsi, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója (b2), Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere (j3) és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Mészáros Lőrincnek is kijut az állami bevételekből
(Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

A volt MSZP-pénztárnok cége is jól járt

Érdekesség, hogy a Puch László volt MSZP-pénztárnok XXI. Század Média Kft.-je által kiadott Vasárnapi Hírek című hetilapnak is milyen jelentős a kormányzati kitettsége. A lap 70 millió forintos számított hirdetési bevételén belül az adatbázis szerint 26 millió forint származott az államtól, ami azt jelenti, hogy minden harmadik forint (37 százalék) közpénzből érkezett. Eközben például a 168 Óra című közéleti, baloldali hetilap kiadójának, a Telegráf Kft.-nek a 150 millió forintos éves hirdetési bevételének mindössze kevesebb mint 1 százaléka, 1,3 millió forint köthető az államhoz.

Budapest, 2011. szeptember 13.
Puch László, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettese részt vesz az Országgyűlés plenáris ülésén.
MTI Fotó: Kovács Attila
Puch László, a Vasárnapi Hírek tulajdonosa 2011-ben még a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyetteseként részt vesz az Országgyűlés plenáris ülésén
(Fotó: Kovács Attila / MTI)

Nem csak a folyóiratoknál hatalmas a kitettség a kormányzat felé

A teljes hazai folyóiratpiac (ide számítanak a hetilapok és magazinok is) 41 milliárdjából egyébként 5,9 milliárdot tett ki az állami hirdetési bevétel. Ez azt jelenti, hogy a teljes folyóiratpiac hirdetési bevételének 14 százaléka származott közpénzből. A napilapok esetében ez az arány 35 százalék, azaz a 44 milliárd forint nagyságú piac harmada, 15 milliárd érkezik a kormány közeléből.

A közterületi reklámhordozók esetében a piac 55 milliárdjának 18 százaléka, míg a rádiós piac 42 milliárdjának 15 százaléka érkezett az államtól. Az internetes reklámbevételek 19 százaléka érkezett az államtól. A mobilmédia listaáron 5,9 milliárd forintnyi bevételéből 358 millió forint származott ettől a forrástól. És ott van az állam a mozikban is: az 5 milliárd forintnyi mozibevétel 6 százaléka, 322 millió forint érkezett ilyen forrásból.

A Miniszterelnökség az ország legnagyobb hirdetője

Hogy a kormány milyen mértékben határozza meg a hazai médiaipar működését és milyen mértékben képes torzítani annak működését, azt jól mutatja az is, hogy a múlt évben – a Kantar Media adatbázisa alapján – a legnagyobb magyarországi hirdető a folyóiratpiacon a Miniszterelnökség volt, mely listaáron számítva 1,8 milliárd forintért hirdetett e médiatípusban. A két legnagyobb magyarországi kereskedelmi hirdető, a Spar és a Lidl együttvéve sem költött el ennyit. Előbbi élelmiszerlánc 760 millió forintért, utóbbi 635 millióért reklámozta termékeit és szolgáltatásait a még nagyobb kereskedelmi bevétel érdekében.

A Miniszterelnökség 1,8 milliárdján felül 1,3 milliárdot költött az ugyancsak állami Szerencsejáték Zrt. és 324 millió forintért reklámozta magát a Magyar Villamos Művek (MVM). További 252 millió forintot költött a folyóiratokban a vizes vébét reklámozó BP2017 Nonprofit Kft., 198 millió forintot fizetett ki az Államadósság Kezelő Központ, a Paksi Atomerőmű 171 millió, a Magyar Turisztikai Ügynökség 159 millió, a Magyar Posta 149 millió, a Nemzeti Bank 105 millió, a Magyar Fejlesztési Bank 103 millió forintot költött a folyóiratpiacon.

Így készült a cikk

Az adatok kiinduló forrásaként a KANTAR Media Media AdexSpot előfizetéses rendszerben használható adatbázisát használtuk, mely listaáron számítva tartalmazza ez egyes médiumok tavalyi becsült hirdetési bevételét. A teljes bevételek mellett elérhetők a kereskedelmi (piaci) bevételek, és az állami bevételek is. Így ezek hányadosából lehet következtetni az adott médium kormányzati kitettségére. Mielőtt a számítást elvégeztük, a médiumok egymás közötti, úgynevezett bartergyanús hirdetéseit kiszűrtük. A listaár és a tényleges ár között a hirdetőnek, illetve az ügynökségnek nyújtott kedvezmények alapján némi eltérés lehetséges.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Könnygáz száll a Parlamentnél

Oszlatják a tüntetőket.

Élő videó: Könnygáz száll a Parlamentnél