Csepelyi Adrienn kezdetben a Facebook-oldalán osztott meg rövidebb bejegyzéseket a nagymamája és közte zajlott beszélgetésekből. Ezek a párbeszédek, majd az adatközlők szélesebb körével folytatott interjúk, na meg jó pár családi hangfelvétel adják a kötet gerincét, ami messze túlmutat nyelvjárásgyűjtésen, klasszikus szocioújságírói munkán, hiszen tele van érzelmekkel, személyes történetekkel, tradicionális hangulatokkal és receptekkel. Olvasva is hallani a régióra jellemző tájszólást, amely a podcastban a szerző hangján szintén megszólal majd.
Az is kiderül, hogy miért tekinthető egyfajta időkapszulának Csepelyi új könyve és hogy miért nem tette le a voksát egyetlen konkrét műfaj mellett sem. Ezzel részben a saját dolgát is megnehezítette, ugyanakkor sokkal hitelesebben tudta szolgálni az ügyet, a lényegi üzenetet, hiszen így őszinte és életszerű anyag született a hagyományok szépségéről, a családi dinamikákról és persze a szatmári nyelvjárásról.
Az utóbbi húsz évben készítettem hangfelvételeket a családom nőtagjaival: akkor még egy egyetemi nyelvjárásgyűjtési feladat volt a dialektológiaórán. A tanárom mondta, hogy nekem elég, ha hazamegyek és beszélgetek az idősekkel. Sokáig nálam voltak ezek a kazetták, aztán eltűntek, kalandos úton visszakerültek hozzám. Közben, amikor a covid beütött – ez egybeesett azzal, hogy nekem volt egy nagyon súlyos majordepressziós epizód az életemben – és nem lehetett hazamenni a családhoz, tehát pont attól voltam elzárva, ami gyógyított volna engem egy nagyon nehéz mentális betegség során. Emiatt rengeteget beszélgettem a nagymamámmal telefonon.
„Ezeket a beszélgetéseket kezdtem el a Facebookra posztolni, és közben érlelődött bennem – pont a betegség miatt végzett – terápiás munkámban az, hogy itt vannak olyan transzgenerációs minták, olyan traumák, amelyekről nem is beszélünk olyan mélységben, hogy az gyógyító volna, és éreztem, hogy nekem ezzel dolgom van a saját terápiámban. És, ha nekem dolgom van vele, akkor nyilván sokan mások is lehetnek úgy vele, hogy kellene kérdéseket feltenniük a családjukban. […] Egy idő után összeállt az egész.”
Az elmúlt két évtizedben gyorsabban halványulnak a beszélt nyelvben a tájnyelvi jellegzetességek, mint korábban, ezért külön érdekes, hogy Csepelyi Adrienn új könyvben a szatmári diftongusokat, a kettőshangzókat szándékosan jelöli írásban is.
Nagyon sok külső információ jut be azokra a területekre is, ahova eddig kevésbé. Másrészt ez egy külső nyomás, egy össztársadalmi elvárás, hogy te ne tájszólásban beszélj. […] Minket tudatosan leszoktatnak az eredeti nyelvi környezetünk beszédéről. […] Amikor hazamegyek, akkor a húsz évvel ezelőtti nyelvállapot jön elő belőlem. Általában egy-két óra elég, és teljesen átállok, de telefonon is, ha az otthoniakkal beszélek, akkor is megvan ez.
Csepelyi Adrienn törekedett arra, hogy ne legyen túl romantizált mindaz, amit a szatmári emberekről el akart mesélni. Az volt a célja, hogy érthetővé váljon a lélektani, történelmi, társadalomtudományi mélysége annak a régiónak, ahol felnőtt. A minden megszólalás mögött ott húzódó titkokra, elfojtásokra egy példát is hoz:
Egész életemben hallottam azt a mondatot, viccesen mondta mindig az egyik adatközlő, hogy én ott voltam az anyámék esküvőjén. Ez mit jelent a negyvenes években Szatmárban? Azt, hogy te házasságon kívül születtél. Az mit jelent egy faluban? Azt, hogy neked folyamatos megvetés meg gúnyolódás az osztályrészed. […] Egy ilyen félmondat mögött egy életnek a traumája benne van, mert egyébként ki kérdezi meg tőled a negyvenes években, hogy milyen hatással volt ez rád? Szeretnél róla beszélni?
Top Ten – 10 könyv az élő népi kultúráról
- Balázs Lívia: Népi próza a Rábaközben. Balassi Kiadó, 2025
- Csepelyi Adrienn: Nagymamám magyaráz. 21. század, 2025
- Csikós Gábor: „Beidegzetten lapul a vidék” – A falusi Magyarország lelki zavarai és észleletük a modern korban. HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet, 2024
- Falusi Márton: A kikényszerített álom – Tamási Áron szülőföldjén. Hitel, 2025
- (Horváth Gergely Krisztián szerk.) Vidékdiskurzusok – Vidékképek – Történeti elitek a földről, parasztról, faluról. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2024
- Iancu Laura: Népi teológia és megélt vallásosság. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2025
- Ispán Ágota Lídia: A város vidéke – A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020
- Lovász Irén: Hang – lélek – hagyomány. L’Harmattan, 2025
- Magyar Zoltán: Halálkoma – Altman Sándor történetei. Cser Kiadó, 2025.
- Vajkai Aurél: A magyar népi táplálkozás kutatása. Nemzeti Örökség Kiadó, 2025
