Évek óta zajlik a gellérthegyi sikló előkészítése, a 25 százalékban ma is a Budapesti Közlekedési Központ által tulajdonolt projektcég azonban egyelőre még nem jutott el odáig, hogy akár csak egy kapavágást is tegyen.
A témában 2018 óta rendszeresen beszámolunk a fejleményekről:
- hat éve arról írtunk, hogy a munkálatok miatt 69, országos jelentőségű természetvédelmi területen álló fát kell kivágni,
- 2020-ban, a kormánypárt számára vereséggel végződő budapesti főpolgármester-választást követően pedig kiderült, hogy a kabinet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és kiemelten közérdekű üggyé nyilvánította a Citadella felújítását és a sikló megépítését.
- Tüttő Kata főpolgármester-helyettes röviddel ezután arról beszélt, hogy a főváros egyetért a fő céllal, a turistabuszok a hegyről való kizárásával, további tárgyalásokra van azonban szükség, hogy lássák a részleteket.
- Ugyanebben az évben a pezsgő- és borpincészetével ismertté vált Kreinbacher József is feltűnt a munkákra alapított projektcég, a Gellérthegyi Sikló Kft. hátterében, így jó esély látszott arra, hogy az akkor már rendelkezésre álló jogerős építési engedély birtokában, a tőkeerős befektető segítségével rövidesen elindulhassanak a földmunkák.
- 2021 őszén az ehhez szükséges utolsó lényeges akadály is elhárult, hiszen a projekt tíz évig érvényes környezetvédelmi engedélyt kapott, sőt a beruházók a védett területen tervezett fakivágásokra is gond nélkül megszerezték a természetvédelmi engedélyt.
Az engedélyhez kapcsolódó határozat jelezte ugyan, hogy
Ezek után első látásra meglepő fejleménynek tűnt, hogy a főváros 2022 elején elállt a 2009-ben aláírt szerződéstől, amit a Gellérthegyi Sikló Kft. igen rossz néven vett.
Szerintük a döntést semmiféle egyeztetés, jelzés vagy tájékoztatás nem előzte meg, ők pedig még a közúthatósági engedélyt is megszerezték, sőt az érintett kerületek vezetésének kéréseit figyelembe véve lényegében új műszaki és látványterveket készítettek. A projektcég közleményében arról is írt, hogy a változás nemcsak nekik okoz komoly anyagi kárt, de Budapestnek is, hiszen a főváros így elesik az egyszeri 500 millió forintos földhasználati díj befizetésétől, valamint a szerződés szerint ötven éven keresztül fizetendő évi 250 millió forinttól is.
A sikló ügyében a koronavírus-járvány lecsendesedése óta látszólag nem történt előrelépés – noha az állam időközben már egy, a Várhegyet a Gellértheggyel összekötő kötélpályáról is álmodni kezdett –, a háttérben a főváros és a beruházó harca azonban egy pillanatra sem állt le. Ennek első lépéseként a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a korábbi környezetvédelmi engedélyt, majd új eljárásra kötelezte a környezetvédelmi hatóságot. Ez 2023. január 16-án meg is kezdődött, a Gellérthegyi Sikló Kft. azonban időközben a Kúriától kért felülvizsgálatot azzal, hogy tegye semmissé a törvényszék lépését.
A Kúria 2023. május 25-én döntött, utasítva a Fővárosi Törvényszéket, hogy újra gondolja át az ügyet. De az végül azonos eredményre jutott: 2024. június 5-én másodszorra is megsemmisítette az engedélyt, újra csak a környezetvédelmi hatóságnak dobva a labdát.
Az újabb környezetvédelmi engedélyezési folyamat a Pest Vármegyei Kormányhivatal dokumentumtárában feltűnt anyagok szerint július 10-én meg is indult, a kapcsolódó közlemény pedig arról ír, hogy legkésőbb október végéig az eredmény is megszületik. Ennek kapcsán néztük végig az eljárás miatt feltöltött, publikussá vált tervlapokat, leírásokat, valamint szakvéleményeket, melyek a projekt eddig nem ismert vagy kevésszer emlegetett részleteire mutattak rá.
