Kultúra

Több mint harminc milliárdért cserélt gazdát Gustav Klimt utolsó portréja

Mathilde BELLENGER / AFP
Mathilde BELLENGER / AFP
Az összeget felfogni is nehéz.

Hetvennégy millió fontért, azaz csaknem 32 milliárd forintért kelt el Gustav Klimt halála előtt festett utolsó befejezett portréja a londoni Sotheby’s aukciósház kedd esti árverésén – írja az MTI.

A mindössze ötvenöt éves korában, 1918-ban rövid betegség után váratlanul elhunyt osztrák művész Nő legyezővel című női portréja ezzel új rekordot állított fel: soha nem fizettek még korábban ennyit európai aukción.  A korábbi rekorder Alberto Giacometti Sétáló ember I című szobra volt, ami 2010-ben 65 millió fontért talált új gazdára.

A vászonra készült portré

egy legyezőt tartó ismeretlen nőt ábrázol, aki virágos, madarakkal benépesített háttér előtt, meztelen vállát is láttató lenge ruhában áll.

A bécsi szecesszió vezéralakjának utolsó befejezett festményét két évvel ezelőtt, a bécsi Belvedere palotában megrendezett nagyszabású Klimt-kiállításon is láthatta a közönség, sőt, az szerepel a festő halála után a műterméről készített fényképen is.

A Nő legyezővel az 1920-as éveket követően valószínűleg a svájci Böhler család birtokában volt, majd 1950-ben a híres osztrák műgyűjtő, Rudolf Leopold tulajdonába került, aki később adósságai miatt vált meg tőle. A kép ezután évtizedeken át lappangott, majd 1994-ben hirtelen egy New York-i aukción bukkant fel.

A mű az otthonában rengeteg kínai kerámiát és japán fametszetet tartó, selyemkimonót és kínai ruhákat előszeretettel hordó Klimt délkelet-ázsiai művészet és kultúra iránti érdeklődését is mutatja.

A Nő legyezővel nem a legdrágább Klimt-kép, amely valaha is kalapács alá került: a New York-i Christie’s aukciósháznál tavaly ősszel 105 millió dollárért (35 milliárd forint) kelt el a Nyírfaerdő, Oprah Winfrey pedig 2016-ban 150 millió dollárért (50,5 milliárd forint) adta el Adéle Bloch-Bauer II című festményét közvetlenül egy kínai gyűjtőnek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik