Kultúra

Évtizedeken át titkos magyar KGB-bunker keresi új gazdáját egy ingatlanos oldalon

Az Inotai Erőmű közelében álló ingatlan 125 milliós árából persze méretes lakást is vehetnénk Budapest közepén, de egy egykor titkos földalatti rendszer mégiscsak sokkal jobban hangzik!

A ma Várpalota külterületének számító, egykor önálló településként létező Inota hőerőműve a második világháború utáni Magyarország első nagy ipari beruházásaként, 1950-1954 közt November 7. Hőerőmű néven, csehszlovák mérnöki segítséggel született meg, hogy a következő közel fél évszázadban a magyar elektromos hálózat fontos részévé váljon.

A hőerőmű 1972-ben. Fotó: Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ / Fortepan

Az elkerülhetetlen elavulás a hetvenes években aztán a forráshiánnyal párosult, így 1999-ben megindult a környezetét egyre nagyobb mértékben szennyező létesítmény lassú lebontása: az 1975-ben átadott gázturbinás csúcserőmű 2000 tavaszán, a megnyitás óta üzemelő szenes erőmű pedig 2001 végén állt le, ezt pedig az épületek bontása, illetve más célokra való hasznosítása követte.

Az erőmű mellett a dolgozók és családjaik számára készenléti lakótelepet is építettek, ahol természetesen minden elérhetővé vált, amire egy településnek szüksége volt: iskola, óvoda, művelődési ház, – egy mára elhagyatott, csupasz falai közt kopott varrógépasztalokat rejtő – ABC, sőt, még egy, az erőmű hőjével fűtött strandnak is jutott hely.

Mindezek mellett az ország legnagyobb katonai objektuma, a korábban a szovjet katonák, majd a NATO-tagországok által használt, 45 km hosszú, 2-15 kilométer széles, éleslövészetre is alkalmas lőtere is itt húzódik. A ma a Magyar Honvédség Bakony Harcikiképző Központja által használt terület számos, a szocializmus hajnalán született épülete természetesen hosszú évtizedeken át titkosított objektumként létezett, így a környéken élők jó részének semmiféle fogalma nem volt arról, hogy mit rejt az óriási terület.

Ezeket a titkosításokat a rendszerváltás után részben feloldották – így járt egy ötvenes években született biztonsági óvóhely is, melynek létezése csak 1998-ban vált egyértelművé.

A bejáratok egyike 2010-ben. Fotó: charlie21

Az azóta eltelt két évtizedben a 2012 négyzetméteres telekterülettel rendelkező építmény nyilvánvalóan magánkézben lehetett, hiszen néhány nappal ezelőtt a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon 125 millió forintos árcédulával bukkant fel, mint ideális telephely, gombatermesztő központ-, vagy logisztikai központ-helyszín.

A hirdetés néhány részletet is elárul: eszerint a légkalapáccsal kialakított oldalfalakat

40-60 cm vastagságú vasalt beton borítja, a járatrendszert pedig szükség esetén 5-25 méternyi dolomitszikla védte volna meg az esetleges támadásoktól.

Fotó: Túrapontok

Az ingatlan.com-on olvasható leírás szerint

a felépítménybe és annak rendszerébe két kapun juthatunk be. A földalatti járatrendszerben, mely összesen 1400 nm alapterületű, 3 db 4 m széles,átlagosan 28 m hosszú és 3,5 m magasságú, ívelt nyílású terem található, amelyek egyikének végén öltözők, mosdók találhatóak. Az összekötő folyosórendszerek 2,85 m szélesek, 2,6 m belmagassággal. Víz, áram, önálló fővonalú telefon adott. A csatorna az Inotai Erőmű főrendszerére csatlakozik. A belső terek hőmérséklete télen-nyáron állandó 16-18 Celsius-fok.

Friss képek a termekről, illetve környezetéről a hirdetésben láthatók, ezeket nézve pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a szóban forgó létesítmény a Bakony legkeletibb hegye, a 361 méter magas Baglyas polgárvédelmi bunkere, ami az erőművel egyidőben született meg, kiépítése után pedig papíron az újpalotai törzsű Önálló Kormányzati Híradó Ezred 5. százada,

valójában azonban a KGB által életben tartott troposzférikus híradólánc bázisa volt.

Fotó: charlie21, 2010

A folyosók néhány évvel ezelőttig biztosan nem voltak zárva, – sőt, a mai kapuk, illetve az azt díszítő matricák pedig csak nemrégiben kerülhettek a helyükre – hiszen a termek egyikében egy eldugott geoláda is várta a felfedezőket, a különböző fórumokon, illetve a  különböző képmegosztókon pedig szép számmal bukkantak fel a belső terekben készült fotók.

A járatrendszer jövője a sikeres eladással remélhetőleg biztosítottá válik majd, és a hidegháborús örökség egy érdekes, hosszú időn át a legnagyobb titokban tartott eleme menekül meg a biztos pusztulástól.

Ajánlott videó mutasd mind

Kapufát lőtt az MSZP a balatoni népszavazási kezdeményezésével

Idén egyetlen szabadstrand sem szűnt meg, az MSZP mégis most kezdett bele a megvédésükbe, ráadásul a szocialisták a balatoni önkormányzatokat is magukra haragították. A tópart azonban valóban kiszolgáltatott a befektetői elképzeléseknek, és ezt ezen a nyáron az ellenzék is észrevette.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.