Kultúra
Italian composer Ennio Morricone poses during an interview in Rome on July 3, 2017. (Photo by TIZIANA FABI / AFP)

Ezek voltak a 90 éves Ennio Morricone legfeledhetetlenebb zenéi

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

újságíró. 2018. 11. 10. 10:23

Volt egyszer egy vadnyugat, Cinema Paradiso, A profi - Morricone legenda volt már 30 éve is, nemhogy ma, amikor 90. születésnapját ünnepli. Legemlékezetesebb szerzeményeiből szemezgettünk, a teljesség igénye nélkül - mert egy ekkora életműnél a teljesség igényével nagyjából lehetetlen.
Korábban a témában:

A ma 90 éves Ennio Morricone zenészcsaládba született: trombitás apja volt az előkép, de azt még ő sem igen gondolta, hogy a kis Ennio már hatévesen zenét fog szerezni. Pedig így volt, később pedig a trombitázást és zeneszerzést tanuló fiú sokat helyettesítette apját a fellépéseken. A zeneszerzés a legelfoglaltabb időkben sem kopott ki az életéből, és nem sokára már a tévének és a rádiónak írt zenét, hamarosan pedig a filmzene felé fordult.

Első nagy sikerű filmzenéje egy régi iskolatársa kérésére született: az iskolatárs Sergio Leone volt, a film pedig az Egy maréknyi dollárért, amihez hamarabb volt meg a filmzene, mint egyetlen képkocka: a jeleneteket a zenéhez igazodva vették fel, hiszen nála a zene nem csak aláfestés, hanem dramaturgiai elem. Vonzódott az addig mellőzött hangszerekhez, szájharmonikával, haranggal ért el zenei hatásokat.

Ez a módszer annyira bevált, hogy később is sok filmzenéje született úgy, hogy egy percet nem látott a filmből, csak ismerte a történetet. Általában nem a zongoránál szerezte a dallamokat: egyből a partitúrát írta. Bár legtöbben a westernekhez kötik, valójában munkássága kilencven százalékát nem westernfilmes zenéi teszik ki. Persze érthető a dolog: ezek a filmzenék a filmtörténet legnagyobb klasszikusai között említhetők, élen a Volt egyszer egy vadnyugattal.

1968-ban, amikor a Volt egyszer egy vadnyugat és zenéje született, Morricone felfoghatatlanul sokat dolgozott: csak ebben az évben még huszonöt másik film is az ő zenéjével került vászonra. A Volt egyszer egy vadnyugat ráadásul óriási siker lett: több mint tízmillió eladott példánnyal azóta is minden idők egyik legnépszerűbb instrumentális filmzenéje. Ez persze nem az egyetlen a Maestro rekordjai között: A Jó, a Rossz és a Csúf zenéje a második helyen áll a valaha komponált legjobb filmzenék Top 200-as listáján, A misszió kísérőzenéje pedig 1986-ban a világ addig legkelendőbb filmzenéjének bizonyult.

Bár sohasem hagyta el végleg a hazáját, a legnagyobb hollywoodi rendezőkkel dolgozott együtt mozifilmeken, tévésorozatokon, sőt, számos hirdetésben is. Emlékezetes darabja az életműnek például A profi zenéje.

Pier Paolo Pasolinivel közös munkáiból van egy egész sorra való, ezek közül álljon itt, mondjuk, a Salo, avagy Sodoma 120 napja című filmből egy részlet.

Ötször jelölték Oscar-díjra, ám első Oscarját végül mégsem egyetlen fimért kapta, hanem teljes életművéért, 2007-ben. Az egyik jelölt, a 2000-en készült, Koltai Lajos fényképezte Malena minden másodperce feledhetetlen, hallgassunk is bele.

Azért végül mégis kapott külön filmzenei Oscart is, ehhez pedig Quentin Tarantino kellett: a 2016-os Aljas nyolcas kedvéért ugyanis az idős Maestro visszatért a westernhez, de olyan erővel, hogy az egyből meggyőzte az Akadémiát.

Filmzenei munkássága mellett több mint száz klasszikus zeneművet komponált, 2015-ben misét írt Ferenc pápa tiszteletére, de ő írta az 1978-as labdarúgó-világbajnokság hivatalos himnuszát is, sőt, a Pet Shop Boysszal is dolgozott.

Persze az Oscar mellett seregnyi egyéb díja és kitüntetése van, még a magyar államtól is kapott egy elismerést, a Magyar Érdemrend középkeresztjét, amikor legutóbb itt koncertezett. Persze nem a koncert nyomán: számos magyar művésszel dolgozott együtt, zenét szerzett Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című alkotásához, a Sorstalansághoz , és fellépett a Győri Filharmonikus Zenekarral, a Modern Art Orchestrával és a debreceni Kodály Kórussal is.

Most pedig jön megint: jövő januárban Budapesten saját műveit vezényli majd a Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekar élén.

Kiemelt kép: Tiziana Fabi / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.