Kultúra ismeretlen budapest

Gumijavító műhelyből lett templom rejtőzik Józsefváros szélén

A II. János Pál pápa tértől mindössze néhány lépésnyire álló templom egy udvarban elbújva várja a híveket, létezésére csak a kapuba épített harangok utalnak.

A főváros épített örökségének kevesek által ismert, vagy épp a teljes megsemmisülés fenyegette darabjait bemutató sorozatunkban, a kétszáznál is több epizóddal is rendelkező Ismeretlen Budapestben már megismerkedhettünk néhány, magas kerítések, erdők, vagy épp falak mögé bújt szépséggel: a rolleren suhanó kőmedvével, Vörösmarty lányának szellemével, a középkori Európa legnagyobb, egykor a Várnegyedben állt zsinagógájának nyomaival, vagy a budai hegyek futóira és túrázóira vigyázó kőoroszlánnal, maradtak fenn azonban olyan épületek is, melyeket teljes egészében falak takarnak el – ilyen például a belváros legrejtettebb temploma, a II. János Pál pápa tér szomszédságában álló Szent Rita Plébánia.

A tér sarkán álló, falán Budapest német megszállásának hónapjaiban született, kimondottan őszinte feliratot is viselő Tűzoltóparancsnokság mellett a Kun utcába betérve ugyan sokaknak feltűnhet a régi templomkapukra emlékeztető, apró harangot is magában rejtő kapuzat, a rácsok közt benézve azonban a legtöbben máris elvesztik az érdeklődésüket, hiszen ott csak egy kívülről egyszerűnek tűnő épület áll.

Kár, hiszen az udvarban lévő épület az erzsébetvárosi római katolikus egyházközségből Mindszenty József bíboros, hercegprímás és esztergomi érsek által 1946-ban kihasított Kun utcai plébánia otthona, akik az épület tőszomszédságában lévő, egykor a Kalocsai Iskolanővérek házaként ismert épület óvodakápolnájában tartották meg első alkalmaikat.

A Szent István-bazilika egykori segédlelkésze, dr. Galambos János irányította közösség az országban először a lehetetlen ügyek szentjeként is tisztelt Szent Ritát választotta pártfogójául, számukra azonban nem létezett lehetetlen: a II. világháború pusztítása okozta szegénységet a környékbelieket ellátó Népkonyhával igyekezett enyhíteni, a következő évben pedig a főváros engedélyezte számukra a Kun utca 5. szám alatt egykor működött Központi javítóműhely gumijavítója és az azt körülvevő apró, a közelmúltig ócskavastelepnek és szikvízüzemnek otthont adott épületek használatát, hiszen a terület tulajdonosa a háború után nem foglalta el újra a szétlőtt, belövésekkel tarkított műhelyépületet. A bontások végeztével, illetve a központi épület megerősítésével és átépítésével végül még ugyanabban az évben, 1947 októberére elkészült a négyszög alapú teremből álló szükségtemplom, valamint a Fájdalmas Szűzanya-kápolna.

A templom képe az utca felől / fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

Az államosítás nem volt mindent elsöprő hatással a hívekre, noha a szükségtemplom helyett igazi templom építésének álma évtizedekre semmivé foszlott.

Ismeretlen Budapest: A kelenföldi paneltömbök közé zuhant református űrhajó
Az idén harmincöt éves épületet először látva biztosan nem találnánk ki, hogy egy templom előtt állunk.

A kolostorboltozatot kapott gumijavító műhely, a templom első miséző tere / fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az épület és a közösség építését ettől függetlenül persze egyetlen pillanatra sem adták fel: néhány héttel az egypártrendszer 1948-as létrejötte után Szent Rita-ereklyét kaptak, majd még ugyanabban az évben megszületett a kerítés, a kapu és a templomtértől függönnyel elválasztott kultúrházi szárny (a színpad oltárra való cseréjével ma itt tartják a miséket) is.

Ki volt Szent Rita?

A plébánia honlapja így ír róla: “Szent Rita 1381 körül született. Lelke már fiatal korában Istennel töltekezett, szülei házában szemlélődő, valóságos remete életet élt. Egyedül csak Istennek akarta szentelni életét. A Gondviselés azonban más élethivatásra is kiszemelte. Szülei tanácsára házasságra lépett. Férje nehéz természetű, hirtelen haragú ember volt, aki sokszor bántalmazta feleségét. De a férj a nemes lelkű feleség mellett lassanként megváltozott, és bűnbánó lélekkel Istenhez tért. Házasságukat Isten két fiúval áldotta meg. Férjét haragosai meggyilkolták, két kisgyermekét a jó Isten magához szólította. Rita özvegyen, árván maradt, csak az Istent érezte maga mellett. Bejutott az Ágoston rendi apácák casciai kolostorába. Itt a szemlélődésnek és az irgalmasság lelki és testi cselekedeteinek szentelte életét. Egyetlen vágya volt: együtt szenvedni a töviskoronás Krisztussal. A töviskoszorús Krisztus jegyese lett, akit az égi Vőlegény töviskoronájának egy homloksebével jegyzett el. 15 éven át, haláláig viselte Rita a sebet. 66 éves korában, 1457 körül halt meg. 1737-ben boldoggá, 1900. május 24-én szentté avatták.”

A hálaadó táblákkal teli előtérben lévő Szent Rita-szobor / fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

1951-ben került az előtérbe a Sugár Gyula faszobrász által faragott Szent Rita-szobor, 1953-ban a templomtér színes üvegablakjai, a köztes évben pedig az épület legnagyobb értéke:

a XX. századi magyar festőművészet egyik csillaga, Molnár C. Pál által festett Szent Rita-szárnyasoltár, központi helyén a szent alakjával, az oldalsó táblákon pedig négy, életéből vett jelenettel.

fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

Molnár C. Pál (1894-1981)

A Szinyei Merse Pál tanítványaként rajztanárként végzett Molnár genfi és párizsi kitérő (itt főleg a Louvre-ben őrzött klasszikusok másolásával tökéletesítette a tudását) után tért haza, hogy előbb könyvillusztrátorként és plakáttervezőként, majd festőként legyen igen aktív és sikeres részese a modern magyar művészetnek. Temlplomi oltárképek és falfeskók egész sora mellett irodalmi ihletésű festmények, tájképek, politikai ihletésű munkák, illetve grafikák őrzik az emlékét, műveiből néhányat pedig a Magyar Nemzeti Galéria, a müncheni Neue Pinakothek, illetve a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MOMA) őriz.

A templom 1963-1969 közt nyerte el mai képét: a szükséges tetőfelújítások és állagmegóvás mellett Darvas László építész tágította a kápolna belső terét, az addig lapos mennyezetet pedig egyszerű, de a teremnek mégis templomi jelleget kölcsönző kolostorboltozattal váltotta fel.

A rendszerváltás után jelent meg a miséknek ma otthont adó új épületrészben Fusz György szobrászművész óriási, kerámiából készült feszülete (1990), de az 1992-es plébániatemplomi rangra emelés óta pedig az épület minden része megújult.

A miséknek ma otthont adó egykori kultúrterem / fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az életnagyságú feszület /  fotó: Szent Rita Plébánia

 

2007-ben, a megnyitás hatvanadik évfordulójára a templom új, Szent Rita életét ábrázoló, Fecske Orsolya szociális testvér által tervezett üvegablakokat kapott, azóta pedig  a hét minden napján nyitott ajtókkal nyújt lelki felüdülést a környéken élő, nyugodt elmélkedésre vágyó katolikusok számára.

fotók: Vincze Miklós / 24.hu

A gyülekezet lélekszáma a megnyitása óta lassan csökken, ami a környéken lévő templomok magas számának, illetve nyilvánvalóan a fiatalok körében egyértelműen kevésbé népszerű vallásosságnak tudható be. Mindezek ellenére a közösség ma is népes, a Rita-napi (május 22.) szentmisékre ma is a Kárpát-medence minden pontjáról érkeznek emberek. Ekkor pedig a padsorok mellett az apró udvarra kihelyezett padok is megtelnek emberekkel, így akár ötszázan is hallgathatják az Igét.

A cikk nem jöhetett volna létre Juhász Eszter a templomról írt, annak honlapján elérhető tanulmánya nélkül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik