Kultúra

Vörösmarty lányának szelleme őrzi Erzsébetváros egyik legidősebb házát

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 03. 28. 21:09

Az utcán sétálva fel sem kapjuk fejünket a ház láttán, de a kapun bepillantva a város egyik legfurcsább történetébe botolhatunk – éppúgy, mint Szabó Magda a Belvárosban pihenő csodatévő Abigéljének esetében.
Korábban a témában:

A két évszázaddal ezelőtt a Külső Három Dob utca (Aussere Drei Trommel Gasse) részeként megszületett Damjanich utcán sétálva Pest fejlődésének minden szakaszából találunk egy-egy épületet: szecessziós csodát, eklektikus óriásbérházat, a szocializmus évtizedeinek lenyomatát, sőt, még egy százötven évvel ezelőtt a lóvasút kocsiszínjét, műhelyét, istállóit, valamint irodáit tömörítő, némi átalakítás után villamos kocsiszínként és trolibuszgarázsként használt épületet is.

A Damjanich kocsiszín / fotó: villamosok.hu

 

A jó ideje már térképen is elérhető Ismeretlen Budapest sorozatunk mai epizódjában azonban nem ezeket az épületeket, hanem egy, az emberek többsége szemében teljesen érdektelennek tűnő, mindössze egyemeletes házat veszünk szemügyre.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A 3. számú, teljesen átlagosnak tűnő épület több szempontból ugyanis az utca, sőt, a környék legérdekesebb háza, hiszen a Buda és Pest egyesítésének idején, 1873-1874-ben Hirsch Mihály megrendelésére született otthont a kor egyik leginkább megbecsült építésze, Hauszmann Alajos álmodta meg.

A környék képe 1895-ben, sötét ponttal jelölve a Damjanich utca 3.

 

A huszonöt évesen a Műegyetem tanárává vált Hauszmann ekkorra már túl volt az 1960-ban lebontott Erzsébet téri kioszkon (1870), illetve az 1947-ig az Arany János utcában állt Tüköry-palotán (1871-1872), legismertebb munkáira azonban még hosszú éveket kellett várni: a Batthyány-palota csak 1885-re, a nagykörúti New York-palota 1894-re, a nemrégiben még a Néprajzi Múzeumnak otthont adó Igazságügyi Palota 1896-ra, a Magyar Királyi József Műegyetem (a mai BME) központi épülete pedig csak 1909-re született meg.

Egy cseppnyi Firenze a Nagykörúton: a Batthyány-palota
A firenzei paloták legszebbjének majdnem pontos másolata a Teréz körút egyik legérdekesebb épülete.
Igazi csodavilágból költözik ki a Néprajzi Múzeum
A bezárás előtt néhány nappal bejártuk a rövidesen újra a Kúriának otthont adó épületet, ahonnan még egy több évtizedes sült hal is előkerült.

Ybl Miklós (1891) halála után átvette a Budavári Palota építésvezetői címét, munkája nyomán pedig az épületegyüttes képe teljesen átalakult.

Fotó: Wikimedia Commons

Na de térjünk vissza a Klenovits Antal által 1878-ban egy kisebb toldalékkal bővített Damjanich utca 3-ra, mely ma, száznegyvennégy évvel megszületése után is jórészt eredeti állapotában látható, megúszva a szörnyen leromlott állapotú épületeket sokszor megmentő modern emeletráépítést, vagy épp az elmúlt évtizedek gazdáinak átalakítási szándékait.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A kapun belépve ugyanis nem egy jól megszokott körfolyosós udvar, hanem egy igazi csodavilág tárul a szemünk elé. Az épp száznegyven éves toldalékszárny azonnal magára vonja a figyelmet, de a betérők szeme a tér közepén látható, medencéjét már elvesztett kútszobron állapodik meg – annak ellenére, hogy kevesen tudják: a feje fölé kecses amforát tartó, könnyed lepelbe burkolózott fiatal nő Rajna György Budapest köztéri és udvari díszkútjai című tanulmánya szerint nem csak egy átlagos antik nőalak, hanemVörösmarty Ilona, Vörösmarty Mihály lánya.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az 1846-ban a költő és huszonöt évvel fiatalabb felesége, Csajághy Laura házasságából született lány alig kilenc éves volt, mikor édesapja szívelégtelenségben elhunyt. Gyámapja Deák Ferenc lett, aki saját gyermekeként szerette a három Vörösmarty-utódot, sőt, a legfelsőbb politikai körökbe is bevezette őket.

Fotó: Wikimedia Commons

Bélából igazságügyi államtitkár, majd a Kúria másodelnöke lett, Ilonát 1867-ben a Deákkal szoros kapcsolatot ápoló, az országot később pénzügyminiszterként (1875-1878) és miniszterelnökként (1899-1903) is szolgált Széll Kálmán veszi feleségül, akivel egészen a nő 1910-ben bekövetkezett haláláig voltak házasok.

Fotó: Göröntsér Vera/Köztérkép

Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona

Ilona Deák Ferenc valódi arcát is bemutató könyvvel is adózott gyámapjának, de az csak  jóval halála után, Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből (1926) címmel jelent meg. A kötet kilencven éven át közel beszerezhetetlen volt, de az Athenaeum egy évvel ezelőtt szerencsére újra kiadta.

 

A Deák-rajongók számára kötelező olvasmány!

Kérdés persze, hogy mindez miért indokolta, hogy egy antik kort idéző műhöz épp a költő lányából lett politikusfeleség alakját használják fel – erre a kérdésre azonban jó eséllyel nem létezik válasz.

Fotó: Makovecz Benjamin/Fortepan, 1981

 

A kútszobor megszületésének pontos időpontja sem ismert, a talapzatán látható szignó azonban egyértelműen jelzi, hogy az Antoine Durenne (1822-1895) munkája. A többek közt a L’Ecole des Beaux-Artson tanult Durrenne 1847-ben vásárolt meg egy sommevoire-i otthona közelében lévő öntödét, mely egészen 1930-ig ontotta magából az Európa számos országába eljutott, de főként francia és angol épületeket, valamint parkokat díszítő bronz- és öntöttvas szobrokat. A leghíresebb francia művészekkel – így Auguste Bartholdival, a Szabadság-szobor alkotójával – való együttműködése nyomán az öntöttvas szobrok elfoglalták méltó helyüket az iparművészetben.

Tudta, hogy a Szabadság-szobor eredetileg egy muszlim nő szobra lett volna?
A francia szobrász élete fő művén csak apró átalakításokat eszközölt, hogy az aztán New York és az emigráció egyik szimbólumává váljon.

Durenne Budapesten

A Damjanich utcai kútszobor mellett egy másik fővárosi házban is megbújik egy Durenne-munka: a Ray Rezső által Galitzenstein József és neje megrendelésére tervezett háromemeletes Erzsébet körút 32. (1891) kapuján belépve ugyanis egy vázát emelő nőalakkal találkozhatunk, ami bronz vagy öntöttvas helyett ugyan kerámiából született, de a mű talapzatán szintén kitűnően olvasható az A. Durenne felirat.

A ma alig egy tucat lakást magában foglaló ház az elmúlt száznegyven évben rengeteget látott: végignézte a környékbeli, hozzá hasonló egyemeletes házak pusztulását, az óriási tömbök megszületését, a második világháború szörnyűségeit, és nagyobb változtatások nélkül túlélte a szocializmus épületeket pusztító évtizedeit.

in: Műszaki Lap, 1910. június 20.

Falai közt lakók egész sora fordult meg: itt élt egy ideig a közeli kórház és utca nevét adó pedagógus, Péterfy Sándor (1889), az udvarok és épületek kövezésével foglalkozó Hirsch Mihály (1889), dr. Szurmák Rezső közjegyző (1914) és dr. Bónis Ignác ügyvéd (192?-193?) is koptatta a ház lépcsőit, sőt, a tulajdonosok közt olyan ismert személyek is feltűntek, mint Magyarország első polgári származású miniszterelnöke, a kétszer (1906-1910; 1917-1918) is az ország vezetőjévé vált Wekerle Sándor (?-1908), az Oktogon egyik oldalán vendéglőt üzemeltető Prindl Nándor és neje (1908-?), Schuller Miksa szikvízgyáros (?-1915), az 1926-os telektulajdoni címtár tanúsága szerint pedig a vetőmagkereskedő-kertész-szakíró Mautner Ödön.

in: Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma, 1878-1928

Érdekes cégek is helyet kaptak az épületben: a korábban itt lakó Hirsch Mihály például az 1909-ben alapított út- és vasútépítő vállalata és aszfaltgyára irodáját rendezte be itt (ez 1926-ig itt is működött), de itt működött a rádióalkatrészeket és mérőműszereket importáló Fleischmann Miksa irodája (1928), illetve az 1920-ban alapított Angol-Magyar Filmszínház Rt. második világháború alatti központja is.

Fotó: Göröntsér Vera/Köztérkép

 

A főváros első ötemeletes bérháza, a Blitz-ház (ép.: Ybl Lajos, 1910 körül) árnyékában álló épület állapota a sorozatunkban bemutatott szépségek többségénél jóval korrektebb, de némi szeretetet az épület és a kút is megérdemelne. Ne legyünk azonban telhetetlenek, sőt, örülnünk kell annak, hogy ilyen épségben vészelte át a XX. század viharait, és jórészt csak városi felfedezők által ismert szépségként továbbra is csendesen megbújik majd a Városligetbe tartó, sokszínű Damjanich utca szélén.

A cikk elkészítéséhez óriási segítséget nyújtott a Köztérkép vonatkozó fotósorozata, Rajna György Budapest köztéri és udvari díszkútjai című tanulmánya (in: Tanulmányok Budapest Múltjából 22., 1988) és a Műszaki Lap (1910. június 20.), az Építési Ipar (1878. április 14.) – a lapokat az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.