Kultúra

Petőfi hazafias sorai bújnak meg a Damjanich utca egyik modern házában

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 06. 07. 21:02

A szomszédai közül kirívó épületet sokan a környék legérdektelenebbjének tartják, pedig a kapu mögött egy igazi csoda rejtőzik.

A szocializmus évtizedeinek épületeit az egykori szocialista blokk egyik országában sem értékelik kellőképp, köszönhetően a korszakból megmaradt nem túl szép emlékeknek. Kár, mert ezekből az időkből nem csak panelrengetegek, hanem értékes, sokszor kimondottan minőségi anyagokból, az európai építészet trendjeit szorosan követő, értékes, vagy legalább érdekes épületek is maradtak ránk – így például a város legnagyobb méretű faliképeit hordó, az Egressy út Gizella és Szobránc utcák közé eső szakaszán terpeszkedő belügyminisztériumi lakások.

Lassan elpusztul a főváros legnagyobb épületdísze
A szocializmus épített örökségét a XXI. századi Magyarországon nem tiszteljük igazán, pedig ennek a kornak is voltak fontos épületei. Ma ezek egyikét mutatjuk be.

Ezek állapota a legtöbbször szörnyű, bár ezen a téren is vannak üdítő kivételek – így például az elmúlt másfél évszázad minden építészeti korszakának örökségét, valamint Vörösmarty Széll Kálmán feleségévé vált lányáról mintázott kutat őrző Damjanich utcán sétálva a legtöbbeknek talán fel sem tűnő, vagy épp unalmasnak bélyegzett Damjanich utca 21.:

Az egykori lóvasúti kocsiszínként megszületett, később trolibuszgarázsként és villamosremízként működő épületegyüttes közelében álló, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján épült ötemeletes társasház Vidos Zoltán és Gábriel Mihály – két dániás építész – közös munkája, ma is hatvan évvel ezelőtti állapotát mutatja: úgy tűnik, mintha kőburkolatán és erkélyein egyáltalán nem fogott volna az idő.

A dániás építészek

Az 1944 karácsonyán, a Budapest körül lassan bezáródó ostromgyűrűből építészmérnökök, orvostanhallgatók és mérnökhallgatók egy jókora csoportja jutott nyugat felé, akik több megálló után végül Halléig jutottak. Rövidesen azonban ide is eljutottak a szovjetek, így a csapat két részre szakadt: egyikük egy észak, másikuk pedig egy dél felé tartó vonatra szállt fel. Előbbiek Dániáig jutottak, ahol a háború utáni hetekben sokan dán és svéd építészirodákban kezdtek dolgozni – Farkasdy Zoltán például a sydney-i operaházat is tervező  Jørn Utzon mellett kezdte el a pályát. 1946 őszén a csoport fele végül hazatért, magukkal hozva az északi építészet mentalitását, illetve a fiatal építészgeneráció stílusára is jócskán ható, titokban becsempészett szakkönyveket.

 

A hazatérők közé tartozott a ma bemutatott épületünk két tervezője, Gábriel Mihály, illetve az Újpest kapujaként megálmodott, Árpád utat nyitó óriási tömbök, illetve a ma a József Attila Színháznak otthont adó hatvan lakásos lakóház és pártház egyik tervezőjeként is ismert Vidos Zoltán.

A kapun belépve is ugyanez az érzésünk támad: a narancssárga liftajtón át akár egy keménykalapos, tükörfényesre polírozott cipőt hordó, kezében jellegzetes műbőr aktatáskát hordó férfi is kiléphetne, de a világos tér napközben teljesen kihalt. Körbepillantva azonban feltűnhet, hogy valami furcsa mégiscsak van a lépcsőházban: a lépcsősor és a lift közt féltávnál álló, kerámiaburkolatú oszlop.

Fotó: Göröntsér Vera / Köztérkép

Közelebb érve már a mázas bevonaton lévő ábrák is felismerhetővé válnak – növénymotívum, kakas, fekete kutya, egymás kezét fogó kisfiú és kislány, illetve horogra akadt halat tartó apa és reggelivel megrakott tálcát tartó anya tűnik fel a körbejárható művön, a képek közt pedig négy, a felirat tanúsága szerint Petőfi által írt sor olvasható:

“Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén
Az anyatejnek mézét izlelém:
Vidám napod mosolyg ismét reám,
Hű gyermekedre, édes szép hazám!”

Fotó: Göröntsér Vera / Köztérkép

Az 1842-es év őszbe forduló napjain, a színészből lett költő egyik első verseként Dunavecsén megszületett Hazám legszebb sorai az építés óta díszítik már a házat, az oszlop aljánál lévő mesterjegy (“Sándor 1956”) szerint az azonban már jóval a munkák befejezése előtt elkészült:

Fotó: Göröntsér Vera / Köztérkép

 

Petőfi Sándor: Hazámban

Arany kalásszal ékes rónaság,
Melynek fölötte lenge délibáb
Enyelgve űz tündér játékokat,
Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad!
Rég volt, igaz, midőn e jegenyék
Árnyékain utószor pihenék,
Fejem fölött mig őszi légen át
Vándor darúid V betűje szállt;

 

Midőn az ősi háznak küszöbén
A búcsu tördelt hangját rebegém;
S a jó anyának áldó végszavát
A szellők már régen széthordozák.

 

Azóta hosszu évsor született,
És hosszu évsor veszte életet,
S a változó szerencse szekerén
A nagyvilágot összejártam én.

 

A nagyvilág az életiskola:
Verítékemből ott sok elfolya,
Mert oly göröngyös, oly kemény az ut,
Az ember annyi sivatagra jut.

 

Ezt én tudom – mikép nem tudja más –
Kit ürömével a tapasztalás
Sötét pohárból annyiszor kinált,
Hogy ittam volna inkább a halált!

 

De most a bút, a hosszu kínokat,
Melyektől szívem oly gyakran dagadt,
És minden szenvedés emlékzetét
Egy szent öröm könyűje mossa szét;

 

Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén
Az anyatejnek mézét izlelém:
Vidám napod mosolyg ismét reám,
Hű gyermekedre, édes szép hazám!

Az alkotó, Sándor István (1924-?) 1953-ban, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán megszerzett tanári diplomája után huszonhat éven át volt a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, emellett azonban alkotóként is sikeres és keresett volt. A magyar népi fazekasság hagyományai által inspirált, erős színű mázakat, illetve fekete kontúrokat kedvelő művész nevét itthon ma kevesen ismerik, egy művét azonban jó eséllyel mindenki látta már: az 1948-ban megszületett, 1950-re pedig már Hűvösvölgyig meghosszabbított Gyermekvasút (korábban Úttörővasút) csillebérci állomásépületén látható zászlófelvonási jelenetet, illetve táncoló úttörőket ábrázoló díszeket.

Fotó: egykor

Ez a kevésbé ismert munkája a csillebércivel szemben viszonylagos háborítatlanságban élte túl az elmúlt hat évtizeden, a lakók pedig jól láthatóan szeretik, hiszen állapotára – ahogyan a házéra sem – nem lehet panasz.

Az eset emellett tökéletes példája is annak, hogy ne csak egy könyvet ne ítéljünk meg a borítójáról, de egy házzal se tegyük ugyanezt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.