Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje 2016-ban debütált a Friss Hús fesztiválon, ősszel az Oscar shorlistjére került, majd januárban a jelölést is megkapta. Nemes Jeles László sikerei után pedig 2017-ben ismét Oscar-díjat nyert egy magyar film. A rendezőről azóta nem hallani annyit a médiában, de új kisfilmjét most szombaton láthatja a közönség, ismét a Friss Húson, a Toldi moziban. A legjobb játék hasonlóan erős üzenettel bír, mint a Mindenki, és hasonlóan fontos szerepet kap a zene, illetve a mozgás. A hétvégi premier előtt Deák Kristófot kérdeztük a film mondanivalójáról, és arról, hogy Hollywoodban milyen projekten dolgozik.
A Mindenki Oscarja miatt sokkal nagyobb figyelem irányul Deák Kristófra, elvégre ez az első kisfilmje tavaly óta. Amikor a rendezőt kérdeztük, hogy ki lehet-e zárni a fokozott várakozást, azt mondta, hogy nem megy.
Pláne, hogy saját magamra helyezem a legnagyobb nyomást ilyenkor. De próbálok arra fókuszálni, hogy mi az, ami nekem tetszene, és nem akarok addig megállni, amíg olyan nem lesz.
A legjobb játék ötlete nem új, már akkor megvolt, amikor a Mindenkit megismerhették a nézők. Deák 2016. áprilisában pitchelte (a Friss Húson minden évben tartanak pitchfórumot, ahol a legígéretesebb filmterveket adják elő az alkotók a szakmai közönségnek) filmtervet, és el is vitte a legjobbnak járó Lovas Nándor-díjat. Ez egy szuper alkalom volt a gyakorlásra, mivel az államilag támogatott Mecenatúra pályázatára korábban beadták a filmet, . Csak úgy, mint a Mindenkinél, ezúttal is nyolcmillió forintos támogatást kaptak, hogy elkészítsék a húszperces musicalt a technológiai fejlődés sötét és ijesztő oldaláról.
Fotó: Kallos Bea / MTI
Deák Kristóf kiemelte, hogy fontos szerepe van a pitchelésnek, ahogy egyre többet dolgozik Amerikában, látja, milyen komoly felkészülést igényel egy filmterv prezentálása. Most éppen hollywoodi stúdióknál készül pitchelni egy könyvadaptáció ötletét, amiben rendezőként vesz rész. Frank Cottrell-Boyce Cosmic című regényét vinnék filmre, amiben a Mindenki korosztályával találkozhatunk, a gyerekek egészen az űrig repülnek, de igaziból.
Olyan, mintha Elon Musk holnap kihirdetné, hogy gyerekek mehetnek az űrbe. Csak a mi Elon Muskunk inkább egy Willy Wonka típusú karakter, ráadásul egy nő.
– mondta Deák Kristóf, és hozzátette, hogy ez csak az egyik ötlete. Jelenleg már gyártják a Foglyok című, szintén mecenatúrás tévéfilmet, ami 1951-ben, a legsötétebb Rákosi-korszakban játszódik. Drámáról van szó, de az alkotók próbálták fekete humorral feldolgozni azt az igaz, de képtelen történetet, mikor az ávósok ismeretlen okokból zártak egy komplett családot a saját lakásukba, illetve mindenkit, aki az eltűnteket kutatta fel.
A legjobb játék a közeljövőben játszódik, és éppolyan hangsúlyos a zene, mint a Mindenkiben, igazából egy musical az egész, ahol a gépek szakértelme fenyegeti az emberi tudást. Mintha az ijesztő technológiai világba vezető Black Mirror egy epizódtervét látnák, ami nem véletlen. Deák Kristófot ugyanis régóta foglalkoztatják a nem öntudatra ébredt, de tényleg mesterséges intelligenciával rendelkező gépek.
Mi lesz azzal több tíz- százmillió emberrel, akik öt-tíz-húsz éven belül egyszerűen fölöslegessé válnak?
– foglalta össze Deák a filmjét.
A legjobb játék akár a Kontrollra is emlékeztethet, mintha 20-25 évvel később járnánk, amikor már nincs szükség Bulcsúék szakadt társaságára, hanem mondjuk beengedő kapuk csekkolják le az érvényes jegyünket. Deák filmjében nincs kapu, de a modern metró ellenére is megvan az a nyomasztó, sötét hangulat, ami Antal Nimródnál 2003-ban, a metró és aluljáró dolgozói alig látnak napfényt. A biztonsági őrnek alkalmatlan Áron (Rétfalvi Tamás) semmi mást nem lát egész nap, csak monitorokat, folyamatosan csekkolja, hogy mindenki normálisan viselkedik-e, nem hagynak-e el táskát, nem történik-e bűncselekmény. Ha bármi rendelleneset észlel, jelzi a gépnek. Aztán jön a csavar, kiderül, hogy egy idő után már Áron melójára sem lesz szükség, olyan ügyes a rendszer. Ekkor a maximalista fiú tesz a Szilícium-völgybe vágyó feletteseire, és megpróbálja átvágni a technikát. Az a legpozitívabb benne, hogy nem marad utána világvége-, a gépek elveszik az ember munkáját-hangulat, ugyanolyan jó szájízzel állhat fel az ember a moziszékből, mint a Mindenkinél.
Szeretek valami reményt is hagyni a kedves nézőnek. Még ha nehéz is, valami megoldás mindig van.
És pont ez a legkedvesebb A legjobb játékban, nincs meg az a szörnyű és nyomasztó érzés, mint egyes Black Mirror-részeknél.
Deák Kristóf A legjobb játék című filmjét szombat este héttől lehet megnézni a Toldi nagytermében, nyolctól, illetve vasárnap hatkor lesznek még ismétlések. Több infó itt.
Kiemelt kép: Friss Hús
