Kultúra
LONDON, ENGLAND - DECEMBER 09:  Professor Stephen Hawking and Eddie Redmayne attend the UK Premiere of "The Theory Of Everything" at Odeon Leicester Square on December 9, 2014 in London, England.  (Photo by Karwai Tang/WireImage)

Stephen Hawkingnak a humora is zseniális volt

Jankovics Márton
Jankovics Márton

újságíró. 2018. 03. 14. 20:09

A világ legokosabbnak tartott embere bármikor szívesen csinált magából viccet a képernyőn. Életéről és a betegséggel való küzdelméről persze megrázó drámák is készültek, de humorérzékével legalább annyi embert inspirált, mint életútjával és tudományos elméleteivel. De vajon mit lopott el Homer Simpsontól és miért ájult el tőle Sheldon?
Korábban a témában:

Öntől tudjuk, hogy végtelen számú párhuzamos univerzum létezhet. Ez azt jelenti, hogy van egy olyan világ is, amelyikben én vagyok az okosabb?

– szegezte a fogós kérdést Stephen Hawkingnak John Oliver, az HBO humoristája.

Igen, és egy olyan is, amelyikben vicces vagy.

– felelte Hawking a kerekesszékből, alig látható gúnyos mosolyra húzva szája sarkát.

Az ilyen kis szereplések nem puszta tréfát, hanem életfilozófiája egyik lényegi elemét jelentették. Hawking ugyanis nemcsak az univerzum rejtélyeit leíró képleteket és a nagy, világmegváltó gondolatokat tartotta fontosnak, de a nevetést is. Meggyőződése volt, hogy hosszú életét is részben a vicceknek köszönheti. Mikor 21 éves korában diagnosztizálták az ALS nevű betegséggel, az orvosok mindössze két évet jósoltak neki, ő azonban fél évszázaddal túlélte a jóslatot, ámulatba ejtve ezzel a szakértőket. Néhány évvel ezelőtt megkérdezték tőle, hogy mi tartotta ilyen sokáig életben, mire ő azt felelte: „A munkám és a humorérzékem. Mikor 21 éves lettem, hirtelen lenullázódtak a kilátásaim. Talán ismered a sztorit, mert készült erről egy film is. Nagyon fontos volt, hogy megtanuljam értékelni, amim megmaradt. (…) És az is, hogy a nehézségek ellenére se adjam át magam a dühnek, mert akkor veszted el végleg a reményt, ha már képtelen vagy magadon és az életen nevetni.”

Einsteint is legyőzte (kártyában)

És Hawking nemcsak beszélt az önirónia fontosságáról, a gyakorlatban is gyakran demonstrálta működését. Sok tudóssal ellentétben nem ódzkodott a popkultúrától, imádta a szatírát, és szívesen vállalta akár a legőrültebb cameókat is, ha ezzel mosolyt csalhatott a nézők arcára. 1993-ban például feltűnt a Star Trek: A következő generáció egyik epizódjában, hogy leiskolázza Data parancsnokot, aki szabadidejében nagy fizikusok hologramjaival pókerezget. A történelmi cameóra a Spock kapitányt alakító Leonard Nimoy vette rá, aki egy dokumentumfilm forgatásán találkozott Hawkinggal.

Hamar kiderült, hogy a fizikus nagy Star Trek-rajongó, és kapva-kapott az alkalmon, hogy szerepelhessen a sztoriban.

Ezzel ő lett az első személy, aki saját magát alakította a kultikus sci-fi-sorozatban, ráadásul még a pókerjátszmát is simán megnyerte, hiába volt ott Newton is, és hiába erősködött Einstein, hogy biztos csak blöfföl. A forgatás alatt kapott egy vezetett túrát az űrhajó díszletei között, és mikor meglátott egy Star Trek-féle térhajtóművet, közölte, hogy „ezen már egy ideje dolgozom”.

A fánk alakú világegyetem

A Simpson-család is nagy kedvence volt, így nem meglepő, hogy Springfieldben is többször feltűnt sárga rajzfilmfiguraként, akinek a hangját kölcsönözte.

„Azonnal elfogadtam a felkérést, mert jó mókának ígérkezett, és A Simpson-család amúgy is a legjobb dolog az amerikai tévézésben” – indokolta a döntést, és őszinte rajongását jól mutatja, hogy a tévéinterjú hátterében jól kivehető Hawking sárgára satírozott Simpson-figurája, amelyet nagy becsben őrzött dolgozószobájában. A leghíresebb epizódban amúgy kissé cinikus akcióhősként viselkedik, aki nemcsak robotizált bokszkesztyűvel teríti le a rosszfiúkat, de még helikopterként is tudja használni a tolószékét. Hawking egyáltalán nem találta sértőnek a kifigurázást, nagy örömmel vett részt a szinkronban, bár azt később bevallotta, hogy egy beépített helikopter-propeller a valóságban is jól jönne. Még Homer Simpson, fánk alakú univerzumról szóló elméletét is türelmesen végighallgatta a kocsmában. „Nagyon érdekes. Lehet, hogy el kell lopnom” – közölte jellegzetes robothangján, utalva elmélete egyik fontos elemére, a fekete lyukakat körbefogó gyűrűre.

Hawking egy másik abszurd humorú rajzfilmsorozatban, a Futuramában is rendszeresen szerepelt, ahol a tér-idő kontinuum fölött őrködő titkos társaság nem épp finom modorú tagja volt. Emellett egy sor kultikus történetben bukkant fel a Family Guytól az X-Men-képregényekig, csak ezekben már nem ő szinkronizálta saját magát.

Na jó, az Agymenők tényleg igazán magas labda volt. Adott egy nézettségi rekordokat döntögető, fizikusokról szóló sitcom, aminek már pilot epizódjában is Hawkingon poénkodnak… szinte az a furcsa, hogy egészen az ötödik évadig kellett várni, hogy a legendás fizikus személyesen is feltűnjön, és szénné alázza a saját zsenialitásától eltelt Sheldont. Ez meg is történt, a hatás pedig természetesen nem maradt el. A popkultúra tehát oda volt Hawkingért, ő pedig nagy örömmel viszonozta ezt az érdeklődést. Egy pillanatra sem félt attól, hogy ezzel lealacsonyítja tudományos eredményeit. A jótékony cél érdekében simán beleállt a jegesvödör-kihívásba, hülyéskedett Jim Carreyvel talk showban, és nem zavarta, hogy többen ismerik őt A Simpson-családból vagy az Agymenőkből, mint fizikai elméleteiről.

A színész és a fizikus

Persze korántsem a humor volt az egyetlen kapocs Hawking és a popkultúra között, ő ihlette a Keep Talking című Pink Floyd-dalt, és több életrajzi dráma is készült róla. A fiatal Benedict Cumberbatch 2004-ben játszotta a Hawking című BBC- tévéfilm címszerepét, még jóval azelőtt, hogy Sherlockként a világ megismerte volna. Miközben készült a szerepre, többször is találkozott Hawkinggal, ami hatalmas élmény volt számára, mégsem tartották később a kapcsolatot. „Nyilván szívesen maradtam volna vele email-kapcsolatban, de mégis miből álltak volna a beszélgetéseink? Én egy színész vagyok, ő pedig egy részecskefizikus” – mondta Cumberbatch egy interjúban.

Bár Cumberbatch is kapott díjakat, ennél sokkal ismertebb Eddie Redmayne alakítása, aki épp tíz évvel később, A mindenség elméletében formálta meg a fiatal Hawkingot, akinek majdnem romba dönti életét és karrierjét a váratlanul felbukkanó betegség. Redmayne ezért kapta a legjobb főszereplőnek járó Oscar-díjat 2015-ben, amit köszönőbeszédében Hawkingnak, családjának, és az ALS-ben szenvedőknek ajánlott fel.

Személyében elvesztettünk egy csodálatos elmét, egy lenyűgöző tudóst és a legviccesebb embert, akivel valaha találkoztam

– írta, Hawking szerdai halálhírére reagálva. A közösségi médiát azóta elárasztották a hírességek megemlékezései, amelyekben a gyász gyakran keveredik a Hawkingra jellemző derűvel és szellemességgel: Macaulay Culkin például nemcsak zseninek, de egyben a kedvenc Simpson-karakterének nevezte őt.

Borítókép: Getty Images

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.