A Lánchídtól és a Deák Ferenc tértől néhány perc sétányira, a város szívében álló MÁT-bankház története a millennium évébe, 1896-ba nyúlik vissza. A Magyar Általános Takarékpénztár ekkor vásárolta meg a József Nádor térre néző, 1865-ben háromszintessé bővített házat, amely egykor az első magyar zsidó írónőként és az első magyar női fordítóként ismert Wohl Janka lakását rejtette.
Wohl rengeteget tett a nők műveltségének és ízlésének fejlesztéséért, testvérével, Stefániával együtt alapították meg a Nők Munkaköre című lapot, korábban pedig a Divatot szerkesztették. Szalonjukban a kor legnagyobbjai, így Arany János, Liszt Ferenc, Trefort Ágoston és Zichy Géza gróf is megfordult.
Az épületet a MÁT lebontotta, hogy itt építhesse fel székházát, melynek megtervezésére a többek közt a Wenckheim-palotával (ma a Szabó Ervin Könyvtár központi épülete) már bizonyított Meinig Artúrt kérték fel. A négyemeletes, szecessziós motívumokkal gazdagon díszített épületet 1900-ban adták át, földszintjén pedig azóta is bankfiók működik, most épp a Merkantilé.
A tér József Attila utca felőli oldalának képe ma
A díszes, Jungfer Gyula műhelyében készült kapu
Amely máig őrzi a Magyar Általános Takarékpénztár nevét
A méhkas csúcsa, vagy a bagoly szemei és csőre?
A díszes, szecessziós korlátok szerencsére kivétel nélkül túlélték a világháborút
De még a homlokzat közepén lévő, méhkast mintázó épületkerámia is – a méhkas és a méhek egyébként a takarékoskodás szimbólumaként az összes, századforduló körül épült takarékpénztári épület vagy bankfiók falán megtalálható.
Ha Ön is kíváncsi Budapest rejtett szépségeire, ne feledje a legfőbb szabályt:
vagy kövesse itt Budapest rejtett szépségeiről szóló sorozatunkat, melyben korábban megemlékeztünk már a magyar szabadkőművesek Podmaniczky utcai székházáról, a Városliget szomszédságában álló lovagvárról, a Múzeumkert árnyékában álló titkos alkimista laboratóriumról, az elfelejtett Dob utcai Horthy-freskóról, a kelenföldi erőmű irányítóterméről, a Nagykörútra költözött firenzei palotáról, Hitchcock Psychojának házáról Zuglóban, a magányos józsefvárosi templomtoronyról, vagy épp a férjét hazaváró márványmenyasszonyról.
