Kultúra

Csodálatos romantikus várkastély bújik meg a Városliget mellett

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 12. 01. 19:28

Nemrég indult, Budapest legkevésbé ismert, érdekes épületeit bemutató sorozatunk mai állomásán a Zichy Géza utcába látogatunk el, amely kényelmesen megközelíthető a Városligetből, vagy épp a Thököly út irányából is.

Korábban a témában:

A környék villái közül méretével és művészi értékével is kiemelkedő, az Abonyi és Zichy Géza utcák sarkán álló lovagvárat Gyalus László építész (1865-1941) 1897-ben tervezte a századforduló legnagyobb magyar portréfestője, László Fülöp számára, aki a Guinness sörgyár tulajdonosának lányával, Lucy Guinness-szel kötött házassága révén jutott elegendő pénzmaghoz a négy műtermet is magában foglaló, lovagvárra emlékeztető  épület megépítéséhez.

Álljunk meg egy pillanatra: ki az a László Fülöp?

A Székely Bertalannál és Lotz Károlynál tanult művész portréit ma a világ vezető művészeti gyűjteményei őrzik.

Hazai sikerei után 1907-ben, már világhírű festőként Londonba költözött, ahol rövid idő alatt az uralkodó osztályok világszerte ünnepelt portréfestője lett. Készített portrét a sokszor csak Sissiként emlegetett Erzsébet királynéról, trónörökösökről, brit hercegnőkről, XIII. Leó pápáról,  Theodore Rooseveltről, az angol királyi családról, vagy épp Horthy Miklósról.

Ferenc József 1912-ben nemesi címet adományozott neki, Laub Fülöp Elekből hirtelen Philip Alexius de László of Lompossá vált. 1914-ben, röviddel az első világháború kitörése előtt angol állampolgárságot kapott, V. György angol király pedig lovaggá ütötte.

A festői, tornyokkal tűzdelt, gótizáló épület bonyolult, szintek közti eltolásokat mutat, amelyek rendkívülivé teszik azt.

Fotó: Zuglói Lexikon, 1998

A festőművész lakása minden bizonnyal a földszinten volt, ahonnan egyszerűen megközelíthette a nagy műtermet, amelynek terasza és óriási üvegfelületei ma is uralják az épület képét. Jobbra ettől egy kisebb terült el, amelynek belmagassága mindössze 215 cm volt.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az ehhez csatlakozó jobb oldali lépcsőtornyon át az egyik II. emeleti műterem volt elérhető. A bal szárny első emeletén egy másik lakás volt, amelyez a II. emeleten udvarra néző műteremszoba is csatlakozott.

Fotó: HMDB

Az 1907-ben Londonba költöző pár előbb bérbeadta az épületet – 1909-1910-ben Molnár Ferenc is lakott itt, sőt, 1905-től hét éven át a magyar szecesszió egyik csúcsépítésze, Lajta (Leitersdorfer) Béla is, aki a műtermét is itt rendezte be.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

1912-ben a festő a ház eladása mellett döntött, új tulajdonosa a Földhitelintézet igazgatója, Paupera Ferenc bankár lett, aki Mathiosko Károly építésszel kisebb változtatásokat hajtott végre az épületen. Paupera 1928-ban Fehér Zsigmond textilnagykereskedőnek nyújtotta át az épület kulcsait.

Gyalus László? Nem ismerem!

Nem csoda, hiszen annak ellenére, hogy munkái szerves részét képezik a magyar épített örökségnek, neve mégsem maradt annyira a köztudatban. Gyalus Schulek Frigyes műtermében kezdte a pályáját huszonkét évesen, így első munkáival máris építésvezetőként vette ki a részét a Mátyás-templom újjáépítéséből és a Halászbástya megalkotásából. Néhány évvel – szintén Schulek Frigyessel – később restaurálta a pozsonyi ferences rendi és klarissza templomokat, majd a jáki apátság templomát.

Mai cikkünk témája, a László Fülöp-műteremház volt az első önálló munkája, legismertebb műve pedig az Aulich és Perczel Mór utcák által közrefogott, Szabadság térre néző négyemeletes bérház, a két csodás sarokkupolával rendelkező, 1901-ben elkészült, Sváb-házként is ismert Szabadság tér 13., de a mai Festetics és Mosonyi utcák sarkán álló Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola, eredetileg a Magyar Királyi Állami Siketnéma Intézet és internátusa.

Itt dolgozott a második világháború után Szegvári Károly, de az első emeleten élt a híres színész, Berczy Géza és felesége is.

Fotó: Sebestyén László/Budapest folyóirat

Rengeteg művész is látogatta a házat, itt készítette például Segesdi György a majd két évtizeden át a Jászai Mari térnél álló kubista Marx-Engels szobrot, de Biai-Föglein Zoltán is gyakran megfordult a falak közt. A hatvanas évek elején a nagyműterem Szendrő József tulajdonába került. Szegvári özvegye máig itt él, a Budapest folyóirat 2015/4. számában mesélt is a ház elmúlt néhány évtizedes történetéről.

Fotó: Sebestyén László/Budapest folyóirat

Az épület az előtte álló platántól az év nagy részében nem látható, de a levelek lehulltával láthatóvá válik a fővárosi védettséget élvező épület pusztuló homlokzata, melynek dicső múltjára egyedül egy 1990-ben felavatatott emléktábla emlékeztet.

A cikk megszületéséhez szükséges információk és fotók forrása a Köztérkép, Budapest100Budapest Főváros Levéltára, HMDB, Budapest folyóirat, a többi fotó pedig a szerző munkája.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.