Kultúra

Alkimista palota a Nemzeti Múzeum árnyékában

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2016. 01. 14. 13:21

A főváros tele van csodás, de mára elfeledett palotákkal, melyekre büszkék lehetünk. Ezek közül ma egy újabbat mutatunk be.

A Múzeumkert hátsó sarkára néző háromemeletes, későeklektikus sarokház díszeivel és stílusával messze kiemelkedik a környék XIX. század második felében épült palotái közül, de mégis igen kevesen ismerik.

Fotó: Kovács Dániel

A P. Tóth Sándor által Gschwindt György számára épített palota 1901-re készült el, déli – Bródy Sándor utcára néző – homlokzatán lévő erkélyének mellvédjét pedig azóta is a város egyik legszebb napórája díszíti.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A 220 x 90 centiméteres, téglalap alakú domborműben lévő óra voltaképp egy díszes szalag, melyet két puttó tart.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A keleti oldalán kakast, a nyugatin pedig baglyot láthatunk, árnyékvetője pedig egy sugaras Nap-arc homlokából ered.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A megrendelő a századforduló egyik legsikeresebb üzletembereként játszva megengedhette magának, hogy a Nemzeti Múzeum és a régi képviselőház (1865 és 1902 közt itt ülésezett az Országgyűlés Képviselőháza, innen költöztek át a Parlamentbe) szomszédságában, egy igen drága telken építtethesse meg álmai palotáját.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Gschwindt-dinasztia

A palota építtetőjének apja, a Győrből Pestre költözött Gschwindt Mihály eleinte dohánykereskedelemmel próbált meggazdagodni, de annak állami monopóliummá tétele miatt rövidesen a szeszgyártásra váltott, 1856-ban pedig megalapította a mai Corvin-mozi és Corvin köz helyén állt szesz-, élesztő-, likőr-, ecet- és rumgyárat, amely hamarosan dúsgazdaggá tette.

A vállalatot fiára, Györgyre (1854-) hagyta, aki apjánál jóval ügyesebbnek bizonyult a kereskedelem terén, így hamarosan bankokban, egy vasútépítő társaságban, a Concordia gőzmalomban, a Részvény Sör Vállalatban és egy bőrgyárban szereztek részvényeket, sőt, szénbányával is rendelkeztek.

A családnak köszönhető Józsefváros első közfürdőjének megalapítása is, mely a szeszlepárlás során keletkező forró vizet hasznosította, amelyhez szintén a gyártás során keletkező anyagokat, így az élesztőgyártásban felbukkanó malátát kevertek. Az 1869-ben nyílt fürdő néhány év alatt nem várt sikert hozott, így évente akár hetvenezer látogató is megfordult a falai közt – köszönhetően az iszapos zuhanynak, a hidegvizes részlegnek és a fenyő-fürdőnek.

A századfordulós városrendezések miatt az üzem 1908-ban elköltözött, és több részre szakadt – a szesz- és élesztőgyártás az alig egy kilométerre fekvő Ipar utcába, valamint Budafokra, a pálinkafőzde pedig Nagykőrösre költözött.

Zenebarátként épület alagsorában egy hangversenytermet alakított ki, ahol szimfonikus zenekarok adtak koncerteket.

Egy, a Rózsavölgyi és Tsa. által kiadott kotta, melyet a szerző, Horváth Attila Gschwindt Györgynek ajánlott

A Puskin utcából nyíló bejárat

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A kapu mellett építtető fiának portréja látható

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Városi legenda vagy valóság?

Ha azt hinnénk, hogy a zeneszoba volt a palota legrendkívülibb terme, akkor óriásit tévedünk, hiszen a mellette fekvő titkos laboratóriumnál menőbb dolog egyszerűen nem létezett a Belvárosban.

De minek egy alkoholfogyasztókból meggazdagodott gyárosnak titkos laboratórium? Például azért, hogy elkészítse az élet vizét, ami bizonyára örök fiatalságot és örök életet hozott volna elkészítőjének.

Természetesen a család ezt a furcsa hóbortot igyekezett titokban tartani, így alig néhány barát tudott a hosszú éveken át folytatott, elég kevés sikerrel kecsegtető kísérletekről, de valószínűleg ők sem igazán hittek benne. Egyik nap azonban mindannyian levelet kaptak, amelyben György örömmel adta hírül, hogy elkészítette a keveréket, és minél hamarabb látogassák meg.

A barátok eleget is tettek a kérésnek, de sajnos a férfit holtan találták a laboratóriumban. Nem tudni, hogy a folyadék megkóstolása okozta-e a halálát, vagy épp csak egy egyszerű szívroham, mivel a családtagok az összes feljegyzést azonnal megsemmisítették, a laboratórium lejáratát pedig befalazták.

A belső udvar részletei

A házat egészen a második világháborúig arisztokraták vagy nagytőkés körökhöz közel álló személyek, a Gschwindt család barátai – mint például gróf Szapáry Lajos, egy Hohenlohe herceg, valamint egy magkereskedő, Kellner Ilka – lakták.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Egy szinten csak két, egyenként 5-6 szobás lakás kapott helyet, de ez a helyzet természetesen a világháború után megváltozott.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Bródy Sándor és Puskin utcák találkozásánál álló épület 1956-ban látta a Magyar Rádió ostromát, komolyabb sérüléseket azonban nem szenvedett.

Legutóbb négy évtizeddel ezelőtt újították fel, külső állapota ezzel szemben még kielégítőnek nevezhető.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Belvárosban sétálva a Bródy Sándor utca számos másik épületével együtt ez is megérdemel néhány pillantást, de vigyázzanak a macskakövekkel!

 

Fotók és információk: Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar Nemzet, Amazon, Kovács Dániel, Építészfórum, Velenceblog, Prusi, Budapest magazin 1980/5, Petrucci Music Library, Bedő
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.