Mai válogatásunkban Ferencz Zsófi csodás, jórészt minimalista fotóit mutatjuk be, amelyek rámutatnak az erőmű irányítótermének rideg, sötét légkörében rejlő színekre és játékosságra.
Az 1912-1914 közt, Reichl Kálmán tervei szerint épült Kelenföldi Hőerőmű kapcsolóháza 2005-ig működött, azóta csak néhány havonta nyitja meg kapuit egy-egy kíváncsi csoport előtt.
A kelenföldi telep nyújtott először háromfázisú szolgáltatást.
A cél a kor legmodernebb technológiáinak használata volt, melyhez a gépeket a Ganz Villamosági Gyár és a Nicholson Gépgyár szállította.
Mai képe a húszas és harmincas években alakult ki, ekkor készült el ugyanis a II. kazánház, a kapcsolóház és az óratorony, melyet Bierbauer (Borbíró) Virgil tervezett.
A klasszikus sci-fik számítógépeihez, vagy épp a Verne-regények Nautilusához hasonlító, kapcsolókkal, kijelzőkkel és tárcsákkal bőven megrakott Art deco stílusú irányítóteremben tucatnyi film és sorozat, köztük az Ideglelés Csernobilban egyes jeleneteit is rögzítették.
A terem opálüveg teteje a konzolokkal és hatalmas gépekkel világviszonylatban is ritkaságszámba menő látványt nyújt, talán ez az egyik legjobb állapotban megőrzött irányítóterem a világon.
A ma már ipari műemléknek számító, üres épületekben szenet égettek, melynek energiáját elektromos árammá alakították.
A területen lévő épületek jó része még ma is működik – az 1962-1972 közti átalakítások, az első hazai gőzturbina üzembe helyezése, valamint a széntüzelésről földgázra való 1980-as átállás továbbra is életben tartotta a Kelenföldi Hőerőművet, melyet azóta újabb gázturbinákkal és kazánparkkal bővítettek, ma pedig több mint 41 ezer lakásban teszi lehetővé a távfűtést.
