Az ukrán titkosszolgálat dróntámadást hajtott végre olyan orosz támaszpontok ellen, amelyek a hadászati bombázók bázisának számítanak. E gépek atombombák célba juttatására is alkalmasak. Az ukránok szerint az orosz hadászati és felderítő légi flotta egyharmada, 41 gép válhatott harcképtelenné a Pókháló-művelet következtében. Az oroszok ugyanakkor a támadások részleges visszaveréséről, s néhány „repülési eszköz kigyulladásáról” beszéltek, az ukrán műveletet terrorakciónak nevezve.
A Financial Times (FT) 10-12-re becsülte a Pókháló-akció által harcképtelenné tett orosz repülőgépek számát. Összesen 120 orosz hadászati bombázó lehet, de ebből csak hatvan a ténylegesen bevethető gépek száma, ehhez képest a 10-12 darabos veszteség is tetemes lenne: minden ötödik orosz bevethető hadászati bombázó harcképtelenné válthatott. Mindennek kapcsán biztonságpolitikai szakértőket kérdeztünk arról: mi a mostani ukrán akció jelentősége, s miként változott a haditechnika és a katonai stratégia a háború alatt.
Mi volt az ukránok célja?
Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára a 24.hu-nak elmondta: az ukrán akció nem fogja eldönteni a háborút, de jelentős befolyással lesz a további menetére. „Nem feltétlenül arra, ami a földön történik Donyeck és Luhanszk térségében, hanem ez az ukrán taktika és stratégia változását jelentheti. Az ukránok ugyanis rájöttek:
nem tudják visszaszorítani, de talán még megállítani sem az orosz előrenyomulást a keleti fronton. Ezért arra koncentrálnak, hogy olyan kellemetlenné tegyék a háborút az oroszoknak, amennyire csak lehet.
Kijev célja: leállítani a támadásokat a saját területén. Ez nem irreális cél, s ezt úgy akarják elérni, hogy az oroszoknak «érezhetővé» teszik a károkat, és fokozzák a nyomást Vlagyimir Putyinra, hogy fejezze be a háborút”.
Egy másik biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter szerint Kijev nem az orosz nukleáris képességeket akarta gyengíteni, hanem azt akarta megakadályozni, hogy Moszkva a hadászati bombázókat – hagyományos fegyverekkel felszerelve – ellene vesse be.
