A hétvégén már a harmadik fordulójához ér az Egyesült Államok és Irán között néhány hete megkezdett tárgyalássorozat. A Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett folyamat célja egy újabb, a 2015-öshöz hasonló, de annál időtállóbb megállapodás megkötése. Ha ez sikerül, azzal nagymértékben javulhat a Hamász 2023. október 7-ei támadását követően kialakult, a robbanás szélén álló közel-keleti helyzet. Bár egy amerikai-iráni egyezmény nem oldaná meg a legtöbb regionális problémát – köztük a gázai háborút és a humanitárius válságot –, ám érdemben csökkentené a válság kiszélesedésének veszélyét.
A Trump elleni merénylet szervezésétől a tárgyalásokig
Az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások akár csak néhány hónappal ezelőtt is elképzelhetetlennek tűntek. Az elmúlt években Teherán felpörgette a nukleáris programját, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint karnyújtásnyira kerültek egy atombomba kifejlesztéséhez. Emellett az Irán és a Washington támogatását élvező Izrael közötti vetélkedés közel állt egy nyílt háború kirobbanásához. A történetükben először
Ráadásul Trumpról tudható, hogy személyesen is markáns Irán-ellenes nézeteket vall. Első ciklusában felmondta az elődje, Barack Obama által megkötött nukleáris egyezményt, és a maximális nyomás politikájának keretében számos szankciót léptetett életbe Iránnal szemben. Már azokban az években is egyre többen tartottak egy nyílt konfrontációtól, és félő volt, hogy a 2023. október 7. után megváltozott közel-keleti helyzetben a Trump vezetésű Fehér Ház – Izraellel együttműködve – fegyveresen is fellépne Iránnal szemben.
Éppen ezért a teheráni vezetés egyértelműen a demokraták győzelmében volt érdekelt. Ennek érdekében a még a Joe Biden kormánya által működtett Igazságügyi Minisztérium szerint az iráni Forradalmi Gárda egy merényletet is igyekezett szervezni a republikánus elnökjelölttel szemben.
Trump novemberi győzelme után minden adott volt a pesszimista forgatókönyvek vizionálásához.
