Lemondott három miniszter az ukrán kormányból

Benyújtotta lemondását három ukrán miniszter a parlamentnek: Denisz Maljuszka igazságügyi, Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparágakért felelős, valamint Ruszlan Sztrilec, a környezetvédelmi tárca vezetője – hozta nyilvánosságra Ruszlan Sztefancsuk házelnök a Facebookon.

A közlés szerint úgyszintén benyújtotta lemondását Vitalij Koval, az ukrán vagyonkezelő alap elnöke és Olha Sztefanisina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes. A házelnök biztosított afelől, hogy a lemondásokat hamarosan megvitatják a parlament plenáris ülésén.

Maljuszka 2019. augusztusától vezette az igazságügyi minisztériumot, Kamisint tavaly márciusban nevezték ki a stratégiai iparágakért felelős miniszternek, Sztrilec pedig 2022 áprilisától állt a környezetvédelmi tárca élén. Lemondásukat a kormánytagok egyelőre nem indokolták. Kamisin a Telegramon közölte, hogy továbbra is Ukrajna védelmi szektorában fog dolgozni, de más szerepkörben, erről azonban többet nem árult el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján megjelent egy rendelet arról is, hogy az államfő felmentette posztjáról kabinetfőnökének helyettesét, Rosztyiszlav Surmát. Zelenszkij esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a személycserékre Ukrajna kormányának megerősítése érdekében van szükség. “Az ősz rendkívül fontos lesz. Állami intézményeinket meg kell erősíteni olyan módon, hogy Ukrajna el tudjon érni minden szükséges eredményt” – hangoztatta. “Ezért meg kell erősíteni a kormányzat egyes ágazatait, és a személyi összetételben a változtatásokat már előkészítették. Változtatások lesznek az elnöki hivatalban is” – tette hozzá.

(MTI)

A közép-ukrajnai Poltava városában egy katonai oktatási intézmény ellen elkövetett, és egy közeli kórházat is elérő orosz támadásban legalább 41 ember meghalt, több mint 180-an megsebesültek, és sokan a romok alatt rekedtek – közölte Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök videóbejelentkezésében elmondta, hogy az előzetes információk szerint a támadást két ballisztikus rakétával hajtották végre.

A támadás kedden napközben történt, és ha a halálos áldozatok számáról szóló közlés pontos, akkor

ez a háború eddigi egyik leghalálosabb egyedi csapása,

írja a Guardian. Poltava Kijevtől mintegy 300 kilométerre délkeletre fekszik, messze a frontvonaltól.

I received preliminary reports on the Russian strike in Poltava. According to available information, two ballistic missiles hit the area. They targeted an educational institution and a nearby hospital, partially destroying one of the telecommunications institute’s buildings.… pic.twitter.com/TNppPr1OwF

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 3, 2024

Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint a légiriadó sziréna megszólalása és a rakéta becsapódása között olyan rövid idő telt el, hogy az embereket az óvóhelyre menekülés közben érte a csapás.

Az orosz Telegram-csatornák a találat helyszínét katonai kiképző létesítményként írták le. Poltavában katonai kommunikációs főiskola működik. Egyelőre nem világos, hogy a támadás áldozatai közül hányan katonák és hányan civilek.

A bukaresti képviselőház kedden jóváhagyta, hogy Ukrajnának adományozzák az ország egyik amerikai Patriot rakétaelhárító rendszerét. A Patriot légvédelmi rakétarendszerek harmadik félnek adományozását lehetővé tevő törvénytervezetet a szenátus is elfogadta, hétfőn.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a képviselőház kedden, 245 támogató és 29 elutasító szavazattal hagyta jóvá a jogszabálytervezetet, amit csak a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciója ellenzett.

A tervezet a Románia földi telepítésű légvédelmi képességeiről szóló törvényt egészíti ki, és lehetővé teszi, hogy a kormány harmadik félnek adományozzon egy Patriot légvédelmi rakétarendszert. A tervezet arra is kitér, hogy a parlament felhatalmazza a kormányt: tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a jövőben biztosított legyen az ország légterének védelme.

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. A CSAT az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő, masszív, orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését.

Bukarest a Patriot üteg átadásának feltételeként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások, annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon, a román légtér védelmének biztosítása érdekében.

Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot rendszer beszerzéséről. Ezek közül kettőt vett át és üzemelt be. A másodikat júniusban nyilvánították harcképesnek, miután éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett, nemzetközi hadgyakorlaton.

Klaus Iohannis, román elnök, május eleji, washingtoni látogatásán, Joe Biden, amerikai elnök felvetésére reagálva jelentette be, hogy Románia kész tárgyalni Patriot rakétaelhárítók Ukrajnába küldéséről. A júliusi NATO-csúcson a román elnök közölte: Románia elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozottért cserébe. „Nyilván nem holnapra várjuk, de a közeljövőben. Úgy gondolom, hogy az adományunk kompenzálásaként gyorsabban leszállítják majd ezt a rendszert” – mondta.

Az orosz erők, keddre virradóra, a délkeleti Zaporizzsja régiót támadták Ukrajnában, ahol ketten meghaltak – egyikük egy nyolcéves kisfiú –, egy harmadik ember pedig a központi, Dnyipro várost ért rakétatámadásban vesztette életét – közölték ukrán tisztviselők.

Oroszország két ukrajnai térségben a vasúti infrastruktúrára, míg az északi Csernyihiv körzetében egy energetikai létesítményre mért csapást – számoltak be az ukrán hatóságok.

A kijevi belügyminisztérium szerint Zaporizzsjában egy szállodakomplexumot ért, éjszakai csapásban meghalt egy nő és a fia, a férje és tizenéves lányuk megsebesült. Őket a helyi kórház intenzív osztályán látják el.

Ivan Fedorov, a zaporizzsjai régió kormányzója szerint az elmúlt 24 órában 313 támadás volt, 11 települést ért ágyútűz, több épület megrongálódott a régió közigazgatási központjának számító, azonos nevű városban.

Az ukrán légierő közölte, hogy 35 drónból 27-et lelőtt az oroszok éjszakai támadása során, amelyben az orosz hadsereg négy rakétát is bevetett. Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy az északi Csernyihiv régióban lévő energetikai létesítményt ért dróntámadásban három alkalmazott megsebesült.

Az éjszakai légicsapások az északkeleti Szumi régióban és a középső Dnyipropetrovszki régióban vasúti infrastruktúrát és járműparkot is célba vettek – közölte az ukrán, állami vasúttársaság.

Mikolajiv regionális kormányzója, Vitalij Kim arról tájékoztatott, hogy a déli térséget ért rakétatámadásnak nem voltak áldozatai.

Ruszlan Kravcsenko, Kijev megye kormányzója azt állította, hogy a légitámadás nem okozott károkat a kritikus infrastruktúrában, nem voltak áldozatok, rendszereik feltartóztatták a csapásokat. Hozzátette: a törmelékek, erdős területeken, tüzet okoztak és kisebb károk keletkeztek egy magas épületben.

Hétfőn, késő este az orosz erők rakétákkal támadták a déli Dnyiprót, egy ember meghalt, hat pedig megsebesült – közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk regionális kormányzója, a Telegramon.

A mongolok „elküldték” az Európai Uniót és Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) azzal, hogy semmibe vették az elfogatóparancsot, amelyet a testület Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen adott ki, aki Ulánbátorba látogatott – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, keddi Telegram-bejegyzésében.

Medvegyev, kommentárjában, az Európai Unió nyilatkozatára reagált, amelyben Brüsszel “aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy az orosz vezetőt meghívták Mongóliába, amely tagja az ICC-nek.

„A mongolok elküldték az ICC-t és az eurodegeneráltakat a XIII. század óta ismert, orosz-mongol irányba. Én, ha ennek a tökéletlen »bíróságnak« a bírái és ügyészei helyében lennék, leginkább attól félnék, hogy néhány őrült megpróbálja végrehajtani a törvénytelen parancsot. Ebben az esetben az életük nem érne többet, mint ez a papírdarab” – írta, fenyegető hangnemben, Medvegyev.

Putyin öt év után először látogatott ismét Mongóliába. A hétfő este megkezdődött, hivatalos látogatásra Uhnágín Hürelszüh, mongol elnök 2023 őszén, egy pekingi találkozón hívta meg orosz, hivatali partnerét. Az ukrán külügyminisztérium pénteken felszólította a mongol hatóságokat, hogy az ICC elfogatóparancsa alapján vegyék őrizetbe az orosz államfőt. A Kreml szóvivője pénteken közölte, hogy az orosz vezetés nem tart ettől. Az ukrán külügyminisztérium, erre reagálva, megfenyegette Mongóliát, hogy „együtt fog működni partnereivel” az ország megbüntetése érdekében, és bűnrészességgel vádolta meg Ulánbátort.

Szergej Cekov, az orosz felsőház külügyi bizottságának tagja, kedden, az RT orosz, állami médiaügynökségnek nyilatkozva, kifejezte meggyőződését, hogy Mongólia nem fogja elrontani viszonyát első számú barátjával, Oroszországgal, „az úgynevezett Nemzetközi Büntetőbíróság borzalmas és marginális döntései miatt”. Kifejezte meggyőződését, hogy „Ukrajnában a legfőbb bűnözők az ukrán államhatóság szervei, az elnökkel együtt”.

(MTI)

Hétfőn este megérkezett Ulánbátorba, Mongólia fővárosába Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök meghívásra érkezett az országba, hivatalosan azért, hogy közösen tisztelegjen „mongol barátaival” közös katonai győzelmük 85. évfordulója előtt, de a fő cél minden bizonnyal az, hogy megállapodásra jussanak azon Oroszország és Kína közötti gázvezetékek ügyében, amelyek Mongólián át vezetnének.

Putyin látogatása nem ezért kavarta fel az állóvizet, hanem azért, mert még mindig érvényben van a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa az orosz elnök ellen, Mongólia pedig tagja az ICC-nek, így elvileg kötelessége lenne letartóztatni Putyint. Ez idáig nem történt meg és valószínűleg nem is fog, már csak azért sem, mert az ICC-nek ebben a helyzetben nincs végrehajtó ereje. A felháborodáson túl így senki nem tud tenni semmit. Ennek kapcsán az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhiy Tykhyi, a Guardian szerint, úgy fogalmazott, hogy Mongólia súlyos csapást mért a nemzetközi büntetőjogi rendszerre, amikor hagyta, hogy egy háborús bűnökkel vádolt személy elkerülje az igazságszolgáltatást.

A lap megjegyzi, hogy Putyint Battsetseg Batmunkh, mongol külügyminiszter mellett díszőrség várta az ulánbátori repülőtéren, semmi jele nem volt annak, hogy félnivalója lenne az orosz vezetőnek.