A tegnapi nap főbb hírei a háborúból:
Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck régióban található Kirovo (ukrán nevén Pivnyicsne) települést – közölte az orosz védelmi minisztérium a szombati hadijelentést ismertetve.
A tárca szombati összesítése szerint a különböző frontszakaszokon az utóbbi egy nap során az ukrán hadseregnek 2425 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban, közülük csaknem 400-an a Kurszkban harcoló ukrán alakulatokból.
Utóbbi frontszakaszon orosz közlések szerint az ukrán hadsereg rohamegységeinek hat támadását verték vissza az orosz légierő és a tűzérségi egységek támogatásával Borki, Bahtinka, Komarovka, Malaja Loknya és Matvejevka térségében. A tájékoztatás szerint az orosz légierő egyik Szu-34-es harci repülőgépe az ukrán utánpótlási vonalakra mért csapásokat a szomszédos ukrajnai Szumi megye területén, veszteségeket okozva élőerőben és haditechnikában egyaránt. Az orosz védelmi tárca a bombázásról felvételeket is közzétett.
(MTI)
Az oroszországi Kurszki területre történt ukrán behatolás legitim, és Kijevnek az önvédelemhez való joga indokolja – mondta a Welt am Sontag című német hetilapnak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (képünkön), aki most első alkalommal reagált az orosz területen történő ukrán előrenyomulásra.
„Ukrajnának joga van megvédenie magát. A nemzetközi jog szerint ez a jog nem szűnik meg a határnál” – mondta a lapnak Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy a NATO-t nem tájékoztatták előre Ukrajna terveiről és nem is játszott szerepet bennük. A NATO-főtitkár közölte: Ukrajna kockázatot vállal az orosz területen történő előrenyomulással, de Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratát.
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a művelettel ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a határ túloldaláról indított orosz támadásokat” – mondta a főtitkár. „Mint minden hadműveletnek, ennek is megvan a kockázata, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan védi meg magát” – tette hozzá.
Kijev augusztus 6-án mintegy 10 ezer katonával határon túli műveletet indított a dél-oroszországi Kurszki területen. Kijev állítása szerint mintegy száz település ukrán ellenőrzés alá került, és több mint 1000 négyzetkilométer orosz területet foglaltak el. Az ukrán betörést a NATO-Ukrajna Tanács szerdai ülésén is megvitatták, amelyet Kijev kérésére hívtak össze a nagyszabású orosz légicsapások közepette. Az észak-atlanti szövetséget és Ukrajnát tömörítő tanácsot tavaly hozták létre, hogy lehetővé tegye a szorosabb együttműködést a NATO és Kijev között.
Oroszország „súlyos provokációnak” nevezte a kurszki ukrán hadműveletet, és megtorlást helyezett kilátásba.
Csehország nem korlátozza Ukrajnát az általa küldött hadianyagok felhasználásában – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter (képünkön) szombaton Prágában.
„Csehország nem ad semmiféle utasítást az általa küldött rendszerekhez, fegyverekhez, lőszerhez és a hadianyaghoz. Másrészt őszintén meg kell mondani azt is, hogy nem Csehországból mennek (Ukrajnába) a legszofisztikáltabb fegyverrendszerek, amelyek például nagy hatótávolságúak vagy a szállítót bizonyos stratégiai dilemmák elé állítják” – fejtette ki a cseh diplomácia irányítója újságírók kérdéseire válaszolva.
A külügyminiszter szerint Csehországnak nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az amerikaiaknak vagy a németeknek, akik ilyen jellegű fegyvereket szállítanak az ukránoknak. „Úgy vélem, hogy Ukrajnának meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy kihasználja ezeket a fegyverrendszereket, de ez a szövetségeseken múlik. Mi ezeket az országokat soha nem bíráljuk. Ezekre a kérdésekre nekik kell választ adniuk, mi ilyeneket fel sem tehetünk magunknak” – magyarázta a cseh álláspontot Jan Lipavsky.
A cseh minisztert Joseph Borell kül- és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő csütörtöki kijelentésével kapcsolatban kérdezték. Borell Brüsszelben kijelentette: Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat, és
„Úgy vélem, hogy Ukrajnának joga van az agresszió elleni védelemhez” – mondta a cseh miniszter, majd leszögezte: Oroszországnak nincs semmiféle joga Ukrajnát támadni. „Ez egyszerű orosz imperializmus, amelyet még csírájában el kell fojtanunk” – tette hozzá.
Oroszország távol-keleti részén, a Kamcsatka-félszigeten eltűnt egy Mi-8-as helikopter 22 emberrel a fedélzetén.
Az orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség közleménye szerint a helikopter szombaton szállt fel a Vachkazhets vulkán közelében, de nem érkezett meg a tervezett célállomásra.
Az Associated Press jelentése szerint 19 utas és három személyzeti tag tartózkodott a gépen.
Háttér:
Öt civil életét vesztette, 46-an pedig megsebesültek a délnyugat-oroszországi Belgorod várost péntek éjjel ért ukrán légitámadásban – ezt Vjacseszlav Gladkov, a helyi kormányzó közölte.
Az orosz hatóságok egy szombati, a belgorodi régióban fekvő Sebekino település elleni támadásról is beszámoltak, melyben a jelentés szerint egy nő megsérült.
A jelentések arra nem térnek ki, hogy az ukránok milyen harci eszközökkel hajtották végre a pénteki és szombati csapásokat.
Oroszország 614 950 katonát veszített a háború kitörése óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A további vélt orosz veszteség:
Az invázió 2022 februári kezdete óta Ukrajnában több mint négyezer olyan esetet regisztráltak, amikor az oroszok vegyi anyagot vetettek be a frontvonalon.
A Kyiv Independent jelentése szerint csak 2023 decembere óta bő háromezer, idén májusban rekordszámú, 715 esetet jelentettek (a júniusi szám 560, a júliusi 358).
Az év elején az Egyesült Államok külügyminisztériuma megerősítette, hogy az oroszok számos alkalommal kloropikrin nevű gyomirtót használtak Ukrajnában.
A modern hadviselésben az ilyen szereket a Vegyifegyvertilalmi Egyezmény értelmében tilos használni.
(The Guardian)
Volodimir Zelenszkij elnöki rendeletben menesztette Mikola Olescsukot, a légierő parancsnokát.
A menesztést egy nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy az ukrán légierő bejelentette: orosz légitámadás visszaverése közben lezuhant egy F-16-os vadászgép és a pilóta életét vesztette.
Zelenszkij péntek esti videoüzenetében a következőképpen fogalmazott:
Úgy döntöttem, leváltom a légierő parancsnokát. Örökre hálás vagyok hadseregünk valamennyi pilótájának.
Az államfő nem indokolta a menesztést.
Az ukrán hadsereg vezérkara közölte, hogy átmenetileg Anatolij Krivonozska altábornagy látja el a parancsnoki feladatokat.
Az ukrán hadsereg egyelőre nem ismertette, pontosan mi okozta a gép tragédiját, csak annyit árult el, hogy akkor történt az eset, amikor a vadászgép egy orosz célponthoz közelített.
Olescsuk hétfőn arról beszélt, hogy az amerikai partnerek segítenek az incidens kivizsgálásában.
