A 22 milliós Mexikóváros korábbi polgármestere, Claudia Sheinbaum nyerte meg a június 2-i elnökválasztást Mexikóban, ezzel ő az első nő és az első zsidó száramzású elnöke az erősen katolikus országnak. A 61 éves klímakutató simán legyőzte ellenfelét, az ellenzéki pártok koalícióját képviselő korábbi szenátort, Xóchitl Gálvezt. A szavazatok 95 százalékának megszámolása után Sheinbaum a voksok több mint 59 százalékát szerezte meg, fő kihívója, aki szintén az első női elnök lehetett volna, 28 százalékot kapott.
A 200 éves köztársaságunk történetében én leszek Mexikó első női elnöke. De nem egyedül érkeztem. Mindannyian megérkeztünk hősnőinkkel együtt, akik a hazát adták nekünk, őseinkkel, anyáinkkal, lányainkkal és unokáinkkal együtt
– mondta győzelmi beszédében az októberben hivatalba lépő Sheinbaum, miután statisztikailag már behozhatatlan előnyre tett szert.
A vasárnapi volt az ország történetének legnagyobb választása. Körülbelül 70 ezer jelölt versengett a 20 ezer törvényhozói, polgármesteri, kormányzói és önkormányzati posztért. A választásra mintegy 100 millió ember regisztrált, bár a részvétel valamivel alacsonyabb lehetett, mint az elmúlt években.
Mexikó történetének nem csak a legnagyobb, hanem a legvéresebb választása is ez volt: tavaly nyár óta 34 olyan embert öltek meg, akik valamilyen közhivatalért kampányoltak, két embert vasárnap a szavazóhelyiségben gyilkoltak meg. A szervezett bűnözés soha nem próbálta még ekkora mértékben befolyásolni azt, hogy kik kerüljenek hatalomra.
Felemás örökség
Sheinbaum győzelme egyértelműen azt mutatja, hogy az ország lakosai támogatják mentorát, Andrés Manuel López Obrador leköszönő elnököt és az általa 2014-ben létrehozott pártjukat, a balos Morenát (a spanyol Nemzeti Újjászületési Mozgalom rövidítése, jelentése: barna). Sheinbaum még jobb eredményt is ért el, mint a hivatalban levő elnök: López Obrado 2018-ban a szavazatok valamivel kevesebb, mint 55 százalékát szerezte meg két sikertelen indulása után. Ugyanakkor a múlt vasárnap megválasztott jelölt nem a saját népszerűségének köszönheti sikerét, megfigyelők szerint a választás inkább volt az előző korrupt és alkalmatlannak tartott vezetés elleni, de még ennél a monogramja után AMLO-nak nevezett jelenlegi elnök melletti szimpátiaszavazás.
Sheinbaum ígéretet is tett arra, hogy folytatja elődje munkáját, így
- tovább emelné a minimálbért,
- folytatná a hatalmas infrastrukturális projekteket az ország legszegényebb régióiban,
- a kiterjesztett nyugdíjprogramot,
- és a fiatalok államilag finanszírozott gyakorlati képzését is.
López Obrador jóléti törekvései nagy népszerűségnek örvendenek a mexikói alsó rétegek körében, több millió embert emelt ki a szegénységből.
Sheinbaum emellett megígérte, hogy – akárcsak mentora – jó kapcsolatokra törekszik országa legnagyobb gazdasági partnerének, az Egyesült Államoknak az elnökével, bárki is legyen az. Folytatni kívánja López Obrador bevándorláspolitikáját is, ami amerikai szempontból kedvező, hiszen Mexikóból a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb migráns jut át az Egyesült Államokba. Az ezzel foglalkozó állami ügynökséget, amit sokszor vádolnak korrupcióval, ugyanakkor megreformálná.
Emellett folytatni akarja elődje vitatott intézkedéseit is. További feladatokkal látná el a hadsereget (AMLO alatt például alájuk került a repülőterek, kikötők üzemeltetése), és elkötelezett az alkotmánymódosítási törekvések mellett is. Ezek egy része, ahelyett, hogy közvetlenül a bandák felszámolására fókuszálna, ahogy azt az ellenzék javasolja, a burjánzó kartellerőszak mögött álló okokra akar reagálni szociális jóléti programokon keresztül. A javaslatok egy másik része a kritikusok szerint aláásná a demokratikus intézményrendszert, a fékek és ellensúlyok rendszerét. López Obrador azt ígérte, szeptember 30-áig, hivatali ideje végéig elfogadják a mintegy húsz pontból álló alkotmánymódosítást, köztük a független felügyeleti ügynökségek megszüntetését és a magánbefektetések szigorúbb korlátozását.
