Több száz New York-inak tettek fel egyenként 42 kérdést, hogy eldöntsék: részt vehetnek-e esküdtként a Donald Trump exelnök ellen folyó büntetőperben. Hasonló per egyébként még soha nem zajlott volt amerikai elnök ellen.
A republikánusok várható elnökjelöltje állítólag többször is elszundikált a vádlottak padján egy kis időre, amikor a véletlenszerűen kijelölt, postai úton meghallgatásra szólított ötszáz New York-i polgár közül kiválasztották az esküdtszék tagjait. Ahhoz ugyanis, hogy a per „lényegi” része elkezdődjön – bemutassák a bizonyítékokat, meghallgassák a tanúvallomásokat –, először ki kell választani a 12 esküdtszéki tagot, valamint a hat póttagot, akik kizárólag a tárgyalásokon hallottak és látottak alapján – részrehajlás és befolyásoltság nélkül – eldöntik, Trump bűnös-e.
Az első napon 96 – angolul beszélő, amerikai állampolgárságú, büntetlen előéletű 18 év feletti – New York-i jelent meg a bíróságon, de csakhamar a társaság fele haza is mehetett, mert felemelték a kezüket arra az első kérdésre, miszerint ki érzi azt, hogy képtelen elfogulatlanul és fair módon viszonyulni a vádlotthoz. A tervek szerint a további kijelölt napokon is mintegy száz-száz New York-inak kell megjelennie Juan Merchan bíró, Alvin Bragg ügyész és Trump védői előtt, hogy végül kiválasszák közülük azt a 12 embert, aki dönthet Trump bűnösségéről.
Az első kérdés után maradóknak feltett további 42 kérdést az ügyészség és a védelem előzetesen egyeztette a bíróval. Mindkét fél arra számít, hogy a válaszokból következtetni tud az esküdtszék jövőbeni hozzáállására.
Az előre egyeztetett kérdéseken túl az ügyészség és az ügyvédek is további kérdéseket tehettek fel. Talán még soha nem hallott élőben annyi kritikát saját magával szemben Trump, mint az esküdtek kiválasztása közben, ahogy csöndben kellett azokat hallgatnia.
Lehetséges egyáltalán az elfogulatlanság?
Kérdés, mennyire lehet egyáltalán pártatlan egy esküdtszék a korábbi és talán az eddigi legmegosztóbb amerikai elnökkel szemben. Az Egyesült Államok alkotmányának hatodik kiegészítése előírja, hogy a vádlottnak joga, hogy egy „elfogulatlan esküdtszék” „gyors és nyilvános tárgyaláson bírálja el az ügyét”, viszont arra még nem volt példa, hogy ezt egy korábbi elnökkel szemben – aki ráadásul egy 80-as évek óta közismert (üzlet)ember, ráadásul novemberben újra indul a posztért – foganatosítsák.
Mi is a vád? A manhattani kerületi ügyészség azzal vádolja Trumpot, hogy közokiratot hamisított azzal a szándékkal, hogy elrejtsen olyan információkat, amelyek befolyásolták volna a 2016-os elnökválasztási kampányát. Ez magában foglalja azt a 130 ezer dollár hallgatási díjat, amit akkori ügyvédje, Michael Cohen fizetett Stormy Daniels pornószínésznőnek, és amit az iratok szerint perköltségként számoltak el. Trump tagadja, hogy viszonya lett volna a nővel, hogy hallgatási pénzt fizetett volna neki – igaz, ezek nem is büntetendők New Yorkban. Ártatlannak vallja magát, szerinte a per a választásba való beavatkozásnak számít, és a politikai üldöztetésének a része.
Az esküdtek kiválasztását megelőző héten a Merchan bíró által közzétett, és a vád valamint a védelem által is elfogadott kérdéslista arra próbált választ adni: hogyan lehet felmérni egy ember politikai nézeteit. Eszerint úgy vélik, hogy
- a saját magukról és az élethelyzetükről szóló információikon kívül
- a politikai részvételük,
- valamint a médiafogyasztásuk
is beszédes. Az ügyészség azt a kérdést is hozzá akarta írni a listához, hogy az illető elhiszi-e Trump hamis állítását, miszerint ő nyerte meg a 2020-as választásokat, ám az exelnök ügyvédei ezt megtorpedózták.
A várhatóan 6–8 hétig tartó tárgyalás végén az esküdtszék feladata lesz, hogy egyhangúlag eldöntse: Trump bűnös vagy nem bűnös.
Ha reménytelen patthelyzet következne be, az eljárást eredménytelennek nyilvánítanák, ami majdnem olyan jó lenne Trumpnak, mintha nem találnák bűnösnek. Ebben az esetben ugyanis a bíró feloszlatná az esküdtszéket, ezt követően az ügyészségnek újra kellene kezdenie a pert egy új esküdtszékkel. Ugyanakkor Trumpnak egy ilyen forgatókönyv fél győzelmet jelentene: egyrészt ez az eljárás elhúzódhatna akár november utánra is, ha pedig megválasztanák elnöknek, valószínűleg be is fagyna az ügy.
Nem lenne példa nélküli egy ilyen lezárás. A volt elnök egyik leghíresebb tanácsadójának, Steve Bannonnak egy csalással vádolt társát, Timothy Shea-t például azért nem találta bűnösnek az esküdtszék, mert a 12-ből az egyik esküdt nem gondolta ezt, sőt, szerinte „boszorkányüldözésről” volt szó (ezt a szót Trump is gyakran emlegeti a mostani ügyével kapcsolatban is), és azzal vádolta esküdttársait, hogy „liberálisok” – emlékeztet a Politico. Igaz, a később felálló új esküdtszék aztán bűnösnek találta Shea-t, öt év börtönre ítélték, ahogy két másik társa is a rácsok mögé került. Bannonnak – aki mellett Orbán Viktor is felemelte a szavát egy másik, „boszorkányüldözős” ügyben – Trump, pár órával azelőtt, hogy elhagyta a Fehér Házat 2021-ben, kegyelmet adott. Igaz, csak szövetségi szinten, tagállami szinten – szintén New Yorkban és szintén Bragg ügyész vezetésével – azonban per vár rá.
A tét nagy, ezért – amellett hogy felbéreltek egy esküdtszéki tanácsadót, hogy figyelje az elfogultság jeleit, és közben mások a jelöltek közösségi oldalai után kutakodtak, próbálták leellenőrizni őket – alapvetően olyan típusú esküdtek kiválasztását preferálta a védelem, mint
- a fiatal fekete férfiak (akiknek gyakran rossz tapasztalataik vannak a jogrendszerrel szemben),
- a fehér munkásosztálybeli férfiak,
- esetleg közalkalmazottak, főként rendőrök vagy a tűzoltók.
Ezzel szemben az ügyészség
- a baloldali-liberális médiát fogyasztó,
- felsőfokú végzettséggel rendelkező
esküdteket keresett.
A kiválasztási folyamat alatt mindkét félnek vétója volt egy bizonyos létszámig, azt követően már csak indoklással próbálhattak kizáratni esküdtjelölteket.
12 dühös ember
Noha a per kezdete előtt 1–2 hetet is jósoltak – az egyébként „banális” és mindennapos feladatra – az esküdtek kiválasztására, végül a harmadik nap végén összeállt a hét férfiból és öt nőből álló esküdtszék, majd péntekre kiválasztották a póttagokat is.
Mégis akadt ezzel probléma. Az első két napon megválasztottak hét esküdtet, szerdán szünet volt, majd csütörtökön egyet a hét tag közül ki is zártak, mert bejelentette, hogy többé nem képes elfogulatlan lenni. Az történt ugyanis, hogy a Fox News-on annyi mindent árultak el a személyéről, hogy minden bizonnyal beazonosíthatóvá vált. A műsorvezető, Jesse Watters arról beszélt, hogy a „kettes számú esküdt” egy mesterdiplomával rendelkező Upper East Side-i nővér, a pénzügyi szektorban dolgozó vőlegényével él, gyereke nincs, a New York Timesból, a Google-ről és a CNN-ből értesül a hírekről. A nő nem véletlenül gondolta, hogy ennyi információ alapján beazonosíthatóvá vált, hiszen számos hívást és sms-t kapott barátoktól és ismerősöktől, hogy szerintük kiderült: róla van szó.
Később egy másik esküdtet is kizártak – nála az merült fel, hogy nem mondott teljesen igazat a kihallgatása során a büntetlen előéletével kapcsolatban.
A tárgyaláson résztvevők szerint nagy súly nehezedett az esküdtek vállára. Két, végül be nem választott jelölt például azt mesélte a New York Timesnak, hogy sokkoló volt a tárgyalóteremben a hangulat, érezni lehetett a feszültséget, és azt sem gondolták előre, hogy ennyire lehet majd érezni a nyilvánosság rájuk irányuló figyelmét, még úgy is, hogy a személyazonosságuk ki sem derült. Mindketten megkönnyebbültek, hogy végül nem választották ki őket. Pénteken az egyik aspiráns el is sírta magát, hogy ő nem vesztegetné senki idejét, túlzottan szorong ebben a helyzetben – számolt be róla az AP.
Röviden egyébként az esküdtekről általánosságban annyit lehet tudni, amennyit a bíró engedélyezett, a Wall Street Journal pedig össze is szedte ezeket az információkat (nemüket, munkájukat, származásukat, hobbijaikat, hírforrásaikat).
Azt szintén a Times hozta le egy táblázatban, hogy a kérdőívben felsorolt számtalan médiaforrásból ki melyiket jelölte meg, mint amiből a híreket szerzi. Néhány dolog nagyon feltűnő: az egyik az, hogy az alapvetően Trumppal kritikus Timest 12-ből 8 esküdt olvassa, a póttagokkal együtt a 18-ból csak öten nem. Az ötből egy rendes és egy póttag semmilyen sajtót nem figyel, ketten a Google-ból (illetve egy a TikTokról is) informálódik.
Juror 2 gets their news from Truth Social, only person on the panel to do so, reports @nytimes pic.twitter.com/J1RLkA41zF
— jack healy (@jackhealyNYT) April 20, 2024
A per azért is különleges, mert – szemben Trump korábbi ügyeivel – egy büntetőügy vádlottjaként az exelnöknek jelen kell lennie személyesen minden tárgyalási napon 9:30 és 16:30 között.
Két párhuzamos történet versengése
Ez a tárgyalás elkezdődik
– nyilatkozta múlt pénteken Merchan, miután Trump ügyvédei hiába próbálták meg már sokadszorra is elhalasztatni azt.
A héten így már elhangozhattak a nyitóbeszédek, ezeken mindkét fél feltárja az esküdteknek a sztori alapjait, amelynek a részleteit a per folyamán próbálják majd tisztázni.
„Bűnszövetségről és titkolózásról” beszéltek, a hallgatási pénz szerintük egy nagyobb összeesküvés része, amelynek a célja a 2016-os elnökválasztás befolyásolása volt. A védőügyvédek – akik ügyfelük ártatlanságáról beszéltek az esküdteknek, így arról, hogy nem vett részt annak a 34 üzleti iratnak a létrehozásában, amelyeknek a meghamisításával vádolják – kettős taktikát választottak a nyitóbeszéd alapján.
Mivel várhatóan két hónapon belül vége lesz a pernek, ezzel ez lehet az egyetlen olyan eljárás Trumppal szemben, ami még a november 5-i választás előtt befejeződik. A másik három pernek (Washingtonban, Atlantában és Miamiban), amelyekben azért citálnák bíró elé az exelnököt, mert megpróbálta megakadályozni a hatalom átadását 2020-ban, illetve szigorúan titkos iratokat lopott el a Fehér Házból, valószínűleg nem lesz vége, továbbá a Legfelsőbb Bíróság sem döntött még abban a kérdésben, hogy egy korábbi elnök immunitást élvez-e a hivatali ideje alatti tetteiért.
Ha a mostani ügyben az esküdtszék bűnösnek is ítéli Trumpot, az a megválasztására ugyan hatással lehet, de azt nem akadályozhatja meg, hogy győzelme esetén beiktassák elnöknek.
