Bejelentették az új palesztin kormány megalakulását

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) arra kötelezte Izraelt, hogy haladéktalanul engedélyezze jelentősen több humanitárius segély szállítását a Gázai övezetbe – közölte csütörtökön a hágai székhelyű testület.

Végzésében a bíróság megállapította, hogy január vége óta a Gázai övezetben élő palesztinok katasztrofális életkörülményei tovább romlottak, különösen az élelmiszerek és egyéb alapvető szükségletek megvonása miatt.

A testület felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezetben éhínség kezd kialakulni. Kötelező erejű rendelkezésében felszólította Izraelt, hogy tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítségnyújtás elérhetővé váljék a terület lakossága számára, többek között több szárazföldi határátkelő megnyitásával.

Izraelnek szorosan együtt kell működnie az ENSZ-szel a segélyek eljuttatása érdekében

– szólított fel a bíróság. A létfontosságú segélyszállítmányok magukban foglalják a vizet, az áramgenerátorokat, a ruházatot és a sátrakat is.

A testület emellett arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény értelmében az izraeli hadsereg nem követhet el olyan cselekményeket, amelyek a gázai palesztinok mint védett csoport jogainak megsértését jelentik. Ez magába foglalja az alapvető segélyszállítmányokhoz való hozzáférés megakadályozását is.

Az ICJ Dél-Afrika kérelmére válaszolt az Izrael ellen folyamatban lévő népirtási eljárásban. Január végén a bíróság már egyszer sürgősségi intézkedéseket rendelt el Izrael számára.

(MTI)

Sulyok Tamás telefonbeszélgetést folyatott Jichák Hercog izraeli államelnökkel, aki gratulált Sulyok Tamásnak köztársasági elnökké választásához. A két államfő áttekintette a legfontosabb kétoldalú és világpolitikai kérdéseket – közölte a Sándor-palota csütörtökön az MTI-vel.

Az eszmecserén a magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Magyarország Izrael közeli szövetségese és legjobb barátja, stratégiai partnere Európában. A magyar államfő kifejezte együttérzését az október 7-i támadás áldozatai hozzátartozóinak és Izrael valamennyi polgárának, és reményét fejezte ki, hogy sikerül mihamarabb békét teremteni – írták.

Hozzáfűzték, Sulyok Tamás szerint Izraelnek elidegeníthetetlen joga saját szuverenitásának és állampolgárai biztonságának megvédése. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: „Az Izrael melletti kiállásunk egyik elvi alapvetése a holokauszt borzalmaiból levont következtetés, mely szerint szükség van egy erős zsidó nemzetállamra, amely garantálja, hogy ilyen tetteket senki, soha többé ne követhessen el.”

Sulyok Tamás azt mondta az izraeli államelnöknek, hogy Magyarország a leghatározottabban elítéli az antiszemitizmus minden formáját. Kiemelte: Magyarországnak fontos a holokauszt emlékezete, és ennek minden formában tanújelét is adta és adja. Ennek következtében itthon nemcsak az emlékhelyek, a zsinagógák és a temetők őrzik méltóképpen az évszázados zsidó kultúrát, hanem a reneszánszát élő magyarországi zsidó közösség is összeköti a két országot. A két államfő a beszélgetés végén kölcsönösen meghívta egymást hivatalos látogatásra – áll a közleményben.

(MTI)

Az Egyesült Államok várakozása szerint Izrael addig nem kezd átfogó katonai műveletet a Gázai övezeti Rafah városában, amíg meg nem történik az izraeli kormánydelegáció tervezett, de a hét elején lemondott személyes találkozója az amerikai adminisztráció képviselőivel Washingtonban – közölte csütörtökön kérdésre válaszolva a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője egy sajtóbeszélgetésen megerősítette, hogy a két kormány között egyeztetés zajlik a találkozó új időpontjáról, azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy ez már hétfőn megtörténhet.

Az izraeli hadikabinet két tagja, Cahi Hanegbi, a nemzetbiztonsági tanács elnöke és Ron Dermer kormánytag hétfőn utazott volna az amerikai fővárosba, de a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal lemondta az utat, miután az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem emelt vétót a tűzszünetről szóló határozat ellen, hanem tartózkodott, amivel lehetővé tette az egyébként nem kötelező érvényű dokumentum elfogadását.

John Kirby a sajtóbeszélgetésen kitartott azon álláspont mellett, hogy az Egyesült Államoknak nem változott az Izraellel kapcsolatos politikája, és azért nem emelt vétót hétfőn, mert a határozat tűzszünetet és a túszok elengedését is tartalmazta, de azért nem szavazott igennel, mert a javaslat nem ítélte el a Hamász palesztin szervezetet.

Megismételte azt is, hogy az Egyesült Államok addig továbbra is ellenzi a katonai műveletet Rafahban, a Gázai övezet déli részén a Hamász egységei ellen, amíg Izrael nem mutat be a településen tartózkodó civilek védelmére vonatkozó hiteles tervet.

A fehér házi illetékes hozzátette, hogy a hadművelettel kapcsolatos álláspontokról szó volt az izraeli külügyminiszter hétfői megbeszélésein Washingtonban, de ez nem helyettesíti az átfogó egyeztetést, amelyet a kifejezetten ebből a célból várt izraeli delegáció látogatásától várnak.

John Kirby arról is beszélt, hogy egyelőre korai lenne átfogó ítéletet alkotni az új palesztin kormányról, Washington még áttekinti az erről szóló jelentéseket. Hozzátette, meg kell várni, hogy az úgynevezett reformkabinet végrehajtja-e azokat a változtatásokat a palesztinok politikájában, amelyeket az Egyesült Államok régóta szorgalmaz. Kirby kiemelte, hogy az új kormánynak a palesztin emberek érdekében kell cselekednie, valamint segítenie kell kialakítani azokat a feltételeket, amelyek hozzájárulnak a stabilitáshoz Ciszjordániában és a Gázai övezetben.

(MTI)

A Palesztin Hatóság csütörtökön bejelentette, hogy a nagy nemzetközi nyomásnak eleget téve új kormányt alakít – számolt be róla a Guardian. A kormány megalakítását elnöki rendeletben jelentette be a hatóságot közel két évtizede vezető Mahmúd Abbász. A kabinet tagjai, a leendő miniszterek közül a legtöbben nem számítanak ismert szereplőnek a politikában.

Mint ismert, Abbász március elején Mohammad Musztafát, egy korábbi tanácsadóját kérte fel miniszterelnöknek. A civilben közgaszdász, tanulmányait az Egyesült Államokban végzett Musztafa egy technokrata kormányt mellett tett hitet, és arról is lehetett már hallani, hogy létrehozna egy független vagyonkezelői alapot a Gázai övezet újjáépítésének segítésére. A kormányfői feladatok mellett a hírek szerint Musztafa a külügyminiszteri teendőket is ellátja majd.

A leendő 23 miniszter közül egyébként öten származnak Gázából.

A svéd Malmö komoly biztonsági intézkedésekkel készül a május eleji Eurovíziós Dalfesztivál megrendezésére, miután a zenei versenyben részt vesz a Hamász elleni háborút vívó Izrael is.

A The Times of Israel cikke szerint a szervezők már kaptak felkéréseket arra, hogy tartsanak Izrael-párti és Izrael ellenes demonstrációkat az verseny helyszínéül szolgáló arénánál, de biztosra veszik, hogy tiltakozó akciókra kerül sor a rendezvényen belül is.

Svédországban az ukrajnai háború miatt is megnövekedett a fenyegetettség, és a Korán égetések is feldühítették a muszlim világot, amik mind biztonsági kockázatokat jelentenek.

Svédországot is érinti a hibrid hadviselés veszélye, és a kibertámadásokra is számítani kell

– mondta Ulf Nilsson, Malmö város biztonsági vezetője az AFP-nek.