Már majdnem kettévágta a gázai övezetet az izraeli haderő

A Hamász Izrael elleni terrortámadása óta először hagyhatták el a Gázai övezetet amerikai állampolgárok, akik a rafahi határátkelőn Egyiptomba beengedett külföldiek csoportjában voltak – közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán. Matthew Miller külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján pontos számot nem mondott, és jelezte, hogy műveleti és biztonsági okokból számokat a továbbiakban sem hoznak nyilvánosságra. Ugyanakkor hozzátette, hogy a következő napokban további külföldiek, köztük amerikaiak is Egyiptomba érkeznek.

Megismételte azt a kedden közölt számot, miszerint 400, a Gázai övezetben tartózkodó amerikai állampolgár jelezte, hogy elhagyná a területet; családtagokkal együtt 1000 emberről van szó. A külföldiek távozásának lehetővé tételét a szóvivő áttörésnek nevezte a folyamatosan változó helyzetben, aminek elérése az amerikai kormány számára prioritás volt. Az elmúlt napokban a külügyminisztérium és a Fehér Ház is több alkalommal azt jelezte, hogy a külföldiek kijutását egyedül a Hamász akadályozza. A Gázai övezet jövőjére vonatkozó kérdésre a külügyi illetékes azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem értene egyet a palesztin terület izraeli megszállásával.

Matthew Miller közölte azt is, hogy kedden 59, humanitárius segélyt szállító kamion lépett be Egyiptom felől a Gázai övezetbe, szerdán pedig ennél is nagyobb számú jármű; a következő napokban további szállítmányok várhatók. Kedden Antony Blinken külügyminiszter a Kongresszus bizottsági meghallgatásán arról beszélt: jelenleg az a cél, hogy naponta 100 kamion juthasson be a palesztin területre, amit humanitárius minimumnak nevezett. A miniszter elismerte, hogy a segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, de nagy hányaduk így is eljut a rászorulókhoz. A szerdán tartott sajtótájékoztatón a külügyi szóvivő azt is közölte, hogy Antony Blinken pénteken ismét Izraelbe utazik, és Jordániában is tárgyal majd.

(MTI)

A párizsi ügyészség szerdán bejelentette, hogy eljárást indít egy, a közösségi oldalakon megjelent felvétel miatt, amelyen csoportba verődött utasok antiszemita rigmusokat skandálnak a francia fővárosban a metróban. A TikTok közösségi oldalra szerdára virradóra feltöltött felvétel szerint a párizsi metró hármas vonalán előző este utazók közül többen zsidók ellen uszítottak, majd azt kiabálták, hogy „Nácik vagyunk, büszkék vagyunk!”, „Éljen Palesztina!”. Egy szemtanú szerint a csoporthoz mintegy húsz középiskolás korú fiatal tartozott.

A felvételt szerda délutánig mintegy 600 ezren látták. A párizsi prefektúra ezt követően tett feljelentést az ügyészségen gyűlöletkeltő és antiszemita kifejezések nyilvános helyen történt elhangzása miatt.

Laurent Nunez párizsi prefektus a X (korábban Twitter) közösségi oldalon felháborítónak, elfogadhatatlannak és méltatlannak nevezte a történteket, és jelezte: „semmit nem hagyunk büntetlenül”

Az ügyészség közölte, hogy terrorizmus dicsőítése, etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy valláshoz való – valós vagy vélt – tartozás vagy nem tartozás miatti nyilvános sértés, valamint gyűlöletre, erőszakra vagy faji megkülönböztetésre való nyilvános uszítás vádjával vizsgálódik. Amennyiben bebizonyosodik a terrorizmus dicsőítésének bűncselekménye, az elkövetők öt év szabadságvesztéssel és 75 000 eurós pénzbírsággal büntethetők. Nyilvános sértésért a bíróságok hat hónap börtönbüntetést és 22 500 eurós pénzbírságot szabhatnak ki, míg a nyilvános gyűlöletkeltés egy év szabadságvesztést és 45 ezer eurós bírságot von maga után.

A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i Izrael elleni terrortámadása óta ugrásszerűen megnőtt az antiszemita cselekmények száma Franciaországban. Kedden a párizsi 14. kerületben a házak falára mintegy hatvan, kék színű Dávid-csillagot festettek ismeretlenek.

„Ez a megbélyegző cselekmény az 1930-as éveket és a második világháborút idézi, amely a zsidók millióinak megsemmisítéséhez vezetett” – írta a helyi önkormányzat közleményében, amely elítélte „az antiszemita cselekményeket”.

Dávid-csillagok és náci horogkeresztek jelentek meg a múlt hétvégén a Párizs környéki Vanves, Fontenay-aux-Roses, valamint Aubervilliers és Saint-Ouen elővárosokban is, amit a helyi önkormányzati vezetők határozottan elítéltek.

Élisabeth Borne miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben azt közölte, hogy október 7. óta több mint 850 antiszemita incidens történt az országban, és több mint 430 embert előállítottak azokkal kapcsolatban, 230 eljárás indult. Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.

„A kormány nevében a lehető leghatározottabban elítélem ezeket az aljas tetteket” – mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, hogy „valakit azért támadni, mert zsidó (…), az a köztársaság lényegének megtámadását jelenti”. „A köztársaság kötelessége megvédeni minden franciaországi zsidót” – hangsúlyozta a kormányfő, kijelentve, hogy mindazokat, akik ezeket a tetteket elkövették, felelősségre kell vonni és el kell ítélni, semmit sem lehet eltűrni, igazolni vagy mentegetni.

(MTI)

Az izraeli haderő már majdnem kettévágta a gázai övezetet. A gázai övezet középső részén haladó izraeli páncélosok már alig egy kilométernyire vannak csak a tengerparttól. A szakértők szerint a következő 24 órában el is érhetik a tengert, két részre vágva ezzel Gázát, ami megkönnyítheti, hogy leszámoljanak a Hamász katonáival.

Israeli Forces have almost completed the cutting through of the Gaza Strip. The IDF spearheads are little more than 1 km away from the coast and I estimate that they will reach the coast within the next 24h.#Israel #Gaza pic.twitter.com/kyuzLZL6bc

— (((Tendar))) (@Tendar) November 1, 2023

Jordánia visszahívja nagykövetét Izraelből – jelentette be szerdán Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter. Mint mondta, ezzel párhuzamos felszólították az izraeli külügyminisztériumot, hogy a zsidó állam ammáni nagykövetét, aki már korábban elhagyta az arab királyságot, ne küldjék vissza. A jordániai diplomáciai tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Ammán a lépéssel saját álláspontját akarja alátámasztani a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban. Kiemelte azt is, hogy a királyság elítéli az ártatlan emberek életét követelő, „tomboló izraeli háborút”, amely „példátlan humanitárius katasztrófát idézett elő„. Hozzátette, hogy a háború nemcsak az egész régió biztonságát, de a nemzetközi békét is veszélyezteti.

A jordániai nagykövet visszatérését a gázai övezeti háború fejleményeitől tette függővé. Izraelnek haladéktalanul véget kell vetnie a kiváltott humanitárius katasztrófának, valamint minden olyan intézkedésnek, amely megfosztja a palesztinokat élelemhez, ivóvízhez, illetve gyógyszerekhez való joguktól. Jordánia 1994-ben békeszerződést írt alá Izraellel, és ezzel a második arab ország volt, amely diplomáciai kapcsolatot létesített a zsidó állammal.

(MTI)

Az ENSZ humanitárius irodájának jelentése szerint legalább 123 palesztin, köztük 34 gyerek halt meg az Izrael ellenőrzése alatt álló Ciszjordániában október 7-e óta, amikor a Hamász támadása miatt kitört a háború Izrael és a palesztinok között.

Korábban a Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium 8.796 halottról jelentett a gázai övezetben.

Sürgős intézkedésekre van szükség a palesztin lakosságú Ciszjordániában, az ottani zsidó telepesek támadásai miatt ugyanis a helyzet kikerülhet az irányítás alól – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője szerdán az MTI tudósítása szerint.

Közleményében az uniós illetékes hangsúlyozta: a ciszjordániai zsidó telepesek „terrorizmusának fellángolása” nagyon sok polgári áldozathoz vezetett, palesztin közösségek kényszerültek elhagyni otthonaikat.

A telepesek támadásai „kimondhatatlan szenvedést okoznak a helyi közösségeknek” – fogalmazott. Kijelentette: Izraelnek kötelessége megvédeni a ciszjordániai civileket a „szélsőséges telepesek” által alkalmazott erőszaktól. Kötelessége továbbá felelősségre vonni az elkövetőket, és biztosítania az izraeli hadsereg (IDF) beavatkozását. Ez jogi kötelezettség, teljesíteni kell – húzta alá.

A ciszjordániai zsidó telepesek támadásai tovább fokozzák a Gázai övezet amúgy is tragikus helyzetét, és növelik a konfliktus elmérgesedésének kockázatát, melyet minden áron el kell kerülni – tette hozzá az uniós külügyi szolgálat szóvivője.

Mahmúd Abbász palesztin elnök már hetekkel ezelőtt a ciszjordániai zsidó telepesek támadásainak beszüntetésére szólított fel, mert ezek szerinte nagymértékben felelősek az izraeli-palesztin konfliktus súlyosságáért.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap egy televíziós interjúban szintén azt mondta: „teljességgel elfogadhatatlanok a szélsőséges telepesek erőszakcselekményei ártatlan civilek ellen Ciszjordániában.” (MTI)

A BBC közlése szerint a rafahi határátkelő megnyitása után 88 sérült palesztin, illetve közel 500 nemzetközi állampolgár is elhagyhatta az övezetet.

A Hamász irányította egészségügyi minisztérium szerint ennyi halálos áldozat van Gázában október 7-e óta, ami 271 fővel több, mint a kedden közölt adat. A Hamász szerint ebből 3648 gyerek.

Megnyílik a rafahi átkelő a külföldiek és a kettős állampolgárok korlátozott evakuálására Gázából Egyiptomba – olvasható a Guardian szerdai cikkében.

Igaz, egyelőre csak korlátozottan nyílt meg a lehetőség: az egyiptomi hatóságok most a külföldi állampolgárokat, a kettős útlevéllel rendelkezőket, valamint a legsúlyosabb sebesültek egy részét engedik be – a Katar közvetítésével létrejött megállapodás értelmében.

Egyiptomi oldalon mentőautók sora várta a betegeket és a sérülteket.

Az AFP jelentése szerint a hivatalos korlátozások ellenére a Gázai övezet és Egyiptom déli határán fekvő Rafahon keresztül tömegek próbálnak átlépni egyiptomi területre. Előzetesen a hatóságok csupán 400 külföldi és kettős állampolgár átkelését várták.

James Cleverly, az Egyesült Királyság külügyminisztere a közösségi médiában azt írta: „A rafahi átkelő valószínűleg ma nyílik meg a külföldi állampolgárok első csoportja számára. A brit csapatok készen állnak arra, hogy segítsenek a brit állampolgároknak, amint átlépnek a határon.”

A Guardian emlékeztet: ez az első alkalom, hogy az emberek elhagyhatják Gázát a háború október 7-i kirobbanása óta.

Újabb kilenc izraeli katona esett el a Gázai övezet északi részén a Hamász terrorszervezet ellen vívott háborúban – idézi az MTI az izraeli hadsereg szerda reggeli jelentését.

Két katona akkor halt meg, amikor harckocsijukat kedd délután felrobbantotta egy, az útra telepített pokolgép, heten pedig egy harci járműben ültek, amelyet eltalált egy páncéltörő rakéta. A halottakon kívül négy katona súlyosan megsebesült.

A katonai szóvivő szerda reggeli jelentése szerint a hadsereg egyesített erői az éjszaka folyamán több mint tizenegyezer terrorista célpontot támadtak meg a Gázai övezetben, köztük  hadműveleti főhadiszállásokat és a Hamász terrorista-csoportjait.

Az izraeli hadsereg harcosainak eleste a Hamász terroristái elleni gázai csatákban kemény és fájdalmas csapás. Szívünk és gondolataink családjukkal vannak. A Gázai övezet mélyén folytatott hatalmas harcok jelentős eredményei sajnos súlyos árat követelnek. Előkészültünk és készen állunk egy hosszú és összetett hadjáratra, amely bátorságot, elszántságot és kitartást igényel. Nyerni fogunk

– írta a X közösségi portálon Joáv Galant izraeli védelmi miniszter.

A keddi harcokban az izraeli erők a Hamász számos fegyveresével végeztek, akik az övezet északi részén, a dzsabalíjai menekülttábor egyik többszintes épületében barikádozták el magukat. Az épület iskola, orvosi rendelő és kormányhivatalok közelében fekszik. A szárazföldi egységek útmutatása alapján a vadászgépek légicsapást mértek a terroristákra.

A palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint az éjjeli razziákon négy palesztin vesztette életét Ciszjordániában kitört összecsapásokban. Hárman Dzseninben, egy palesztin pedig Tulkaremben halt meg. Az egyik halott a palesztin beszámolók szerint egy, hatvanöt éves civil volt. (MTI)

Szaúd-Arábia szerdán „a lehető leghatározottabban” elítélte egy gázai menekülttábor elleni izraeli bombázást, amely több tucat halálos áldozatot követelt, és Izrael szerint a Hamász palesztin iszlamista mozgalom egyik parancsnokát vette célba.

A Szaúd-Arábiai Királyság a leghatározottabban elítéli az izraeli megszálló erők embertelen célba vételét az ostromlott Gázai övezetben lévő Dzsabalíja menekülttábor ellen, amelynek során számos ártatlan civil meghalt és megsebesült

– közölte a szaúdi külügyminisztérium az X közösségi oldalon.

A Gázai övezet északi részén fekvő tábor keddi bombázása a Hamász egészségügyi minisztériumának közlése szerint legalább 50 ember halálát okozta. Izrael a terület kiürítését kérte.

Szaúd-Arábia korábban úgy döntött, hogy felfüggeszti az Egyesült Államok égisze alatt az Izraellel való kapcsolatok esetleges normalizálásáról folytatott tárgyalásokat, egy héttel a Hamász október 7-ei, Izrael elleni támadása által kiváltott konfliktus kezdete után. A felfüggesztést október 14-én jelentették be, Antony Blinken amerikai külügyminiszter rijádi látogatásának kellős közepén, aki megbeszéléseket folytatott szaúdi kollégájával, Feiszal bin Farhánnal.

Szombaton az Öböl menti arab országok óva intették Izraelt minden újabb szárazföldi hadművelettől a Gázai övezetben, Szaúd-Arábia a nemzetközi jog “indokolatlan” megsértését rótta fel, Omán pedig “háborús bűnökkel” vádolta Izraelt. (MTI)

Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint – írja az MTI.

Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében „két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről.” Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció  mondta.

A miniszter Joe Biden amerikai elnök mintegy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési támogatási kérésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy abból több mint 50 milliárdot fordítanának elsősorban az amerikai katonai készletek feltöltésére, a hazai védelmi ipar erősítésére, amely így amerikai vállalkozásokhoz jutna. Antony Blinken hangsúlyozta, a tét az Egyesült Államok vezető szerepének fenntartása a világban, és amennyiben Washington partnereinek hátat fordít, akkor az hosszú távon hátrányos lenne az amerikai nemzetbiztonságra, és az Egyesült Államok nemzetközi pozíciójára.Képviselői kérdésre válaszolva Antony Blinken elismerte, hogy a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a szállítmányok jó része így is eljut a rászoruló palesztin civilekhez. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt szeretné elérni, ha napi 100 kamion bejutna a palesztin területre, amely a humanitárius minimum.

A Szenátus bizottsága által szervezett meghallgatás botránnyal indult, miután többször is tüntetők szakították félbe Antony Blinken külügyminiszter beszédét. A tiltakozók tűzszünetet követeltek Izraelben; a rendbontók közül többeket kivezettek a teremből.

A Joe Biden által kért kiegészítő költségvetési forrásról szóló meghallgatással egy időben Mike Johnson, az alsóház, a Képviselőház republikánus elnöke jelezte, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja saját törvényjavaslatát, amely Izrael számára azonnali, 14 milliárd dollár támogatást biztosítana.

A republikánus kongresszusi tagok egy része szeretné kettéválasztani az Ukrajna és Izrael támogatását, mert Izrael gyors megsegítése mögött egységesen kiállnak, míg Ukrajna további feltétel nélküli támogatását több republikánus ellenzi. Összegzések szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok törvényhozása már 113 milliárd dollár (mintegy 44 ezermilliárd forint) katonai, humanitárius és gazdasági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára. (MTI)

Az amerikaiak elleni terrortámadás veszélye teljesen másra szintre került a Közel-Keleten kirobban konfliktus miatt – jelentette ki a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója kedden a Kongresszus előtti meghallgatásán az MTI tudósítása szerint.

Christopher Wray a Szenátus belbiztonsági bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy a

terrorizmus fenyegetése 2023-as év egészében magas volt, de a Közel-Keleten zajló háború egy amerikaiak ellen az Egyesült Államokban elkövetett támadás veszélyét teljesen más szintre emelte.

Az igazgató a legközvetlenebb veszélynek azt nevezte, hogy egyes személyek, vagy kisebb csoportok „ihletet” kapnak az események nyomán amerikaiak ellen végrehajtott támadáshoz,

ide értve belföldi erőszakos szélsőségeseket, akik külföldi terrorszervezetektől merítve a példát muszlimokat és zsidókat egyaránt célba vehetnek.

Szintén kedden a Fehér Ház kommunikációs koordinátora sajtótájékoztatón vitatta, hogy az izraeli hadsereg népirtásért lenne felelős. John Kirby elismerte, hogy az izraeli támadásoknak vannak civil áldozatai, de hozzátette, hogy „ártatlanok meggyilkolása nem célja az izraeli katonaságnak”. Egyben „teljes tragédiának” nevezte a Gázai övezetben fekvő menekülttábort ért támadást, és azt ígérte, hogy az Egyesült Államok mindent elkövet annak érdekében, hogy az izraeli hatóságok figyelmét felhívja az emberi élet tiszteletének fontosságára, és a civil áldozatok számának korlátozására. Megjegyezte azt is, hogy az izraeliek azt a Hamászt és annak vezetőit veszik célba, amely barbári módon támadta meg országukat október 7-én.

A menekülttábort ért találattal kapcsolatban Pat Rycer, a Pentagon szóvivője úgy fogalmazott, hogy a „Hamásszal ellentétben az izraeli hadsereg akarattal nem vesz célba civileket.” (MTI)