Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete, mert aggódnak a magyar-orosz kapcsolatok miatt – számolt be a Szabad Európa. A megbeszélés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég Moszkvában tárgyalt, Orbán Viktor pedig kedden Pekingben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Mindannyian aggódunk amiatt, hogy a magyar miniszterelnök találkozott Putyin elnökkel, miközben Oroszország agresszorként áll háborúban Ukrajnával,
nyilatkozta a Szabad Európának David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki elmondta azt is, hogy elsősorban a Putyin-találkozó volt a találkozó témája.
Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal. Ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk
tette hozzá Pressman, utalva arra, hogy Orbán „katonai hadműveletnek” nevezte a háborút Putyinnal folytatott tárgyalása során, amely hasonló az Oroszországban használt „különleges hadművelet” megnevezéshez.
A Szabad Európa feltette azt a kérdést a nagykövetnek, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy többé már ne szövetségesként tekintsenek Magyarországra, mire a nagykövet úgy válaszolt: továbbra is szövetségesként tekintenek Magyarországra, de látják azt is, hogy „Magyarország egyre mélyíti kapcsolatát Oroszországgal Ukrajnában vívott brutális háborúja ellenére. Fontosnak tartjuk, hogy ezekről a döntésekről fenntartsuk a párbeszédet a magyar kormánnyal és a magyar emberekkel is.” Hozzátette, hogy rendszeresen tárgyal a magyar kormány különböző minisztereivel az orosz-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről.
Arra a kérdésre, miszerint David Pressman nem tart-e attól, hogy a magyar külpolitikát érintő kritikákat a magyar kormány a saját javára fordíthatja azzal, hogy azokat nemtelen külső támadásnak minősíti, a nagykövet úgy reagált:
Az Egyesült Államok és a szövetségeseink által felvetett biztonsági aggályokról a magyar kormány rendre azzal próbálja meg elterelni a figyelmet, hogy azt állítja: valójában a megosztó kulturális kérdésekben elfoglalt álláspontja miatt támadjuk. De ez természetesen nem igaz. Nem hiszem amúgy, hogy bárkit meggyőznének a kormány ilyen irányú próbálkozásai. De ha jogos biztonsági aggályaink vannak, akkor ezeket az aggályokat közöljük a szövetségeseinkkel, és elvárjuk, hogy komolyan is vegyék.
