II. Erzsébet királynő orvosi felügyelet alatt áll balmorali otthonában, miután orvosai aggódni kezdtek egészségi állapotáért – ezt 2022. szeptember 8-án írtuk lapunkban, mikor először szivárogni kezdtek a hírek arról, a brit matróna nincs jól. Árulkodó jel volt már az is, hogy Balmoralban bízta meg Liz Truss akkori brit miniszterelnököt a kormányalakítással, egyúttal elfogadva Boris Johnson lemondását. Ezek a ceremóniák évtizedekig a Buckingham-palota falai között történtek, ám a királynő akkori állapota azt kívánta meg, szeretett birtokán intézze – azóta jól tudjuk, utolsó – ügyeit.
A család szűkebb része később a királynő betegágya mellé gyűlt a birtokon, és egyre több információmorzsát közöltek a brit médiumok arról, soha nem látott változás elé néz a brit királyi család, amennyiben az uralkodó meghal: II. Erzsébet végül szerettei között búcsúzott, halálával fia, Károly azon nyomban királlyá vált.
Egy év rettenetesen hosszú, ám mégis rövid idő, ha azt nézzük, mi minden fér ebbe jelentős, monarchiát formáló döntések terén. III. Károlyról kezdetektől azt vizionálták elemzések, hogy merőben másként fog uralkodni, mint az anyja. Volt ideje felkészülni, hogy esetleg lazítson a látszólag bebetonozott szabályokon, előtérbe hozva például környezetvédelmi kérdéseket, melyekkel hercegként foglalkozott – mindemellett jelentős feladat elé nézett abban az értelemben is, hogy békét kellet hoznia a viszályokkal teli családi létben úgy, hogy közben a brit bulvármédiát kizárja ebből.
Nyilvánvalóan nem teljesült és nem is teljesülhetett minden vágy, kérés, amit az uralkodó felé támasztott a világ, de leginkább a brit nép. Főleg egy olyan időszakban, mikor teljesen jogos kérdésként merül fel az is, mennyire van helye a fényűzésnek, a pompának az országban, amely az egyik legsúlyosabb, mindennapi megélhetéssel kapcsolatos válságát éli át. Jogos-e például a kritika, hogy továbbra is egy fehér, multimilliomos uralkodó legyen az államfő Jamaicán, ahol a rabszolgaság intézménye korábban elfogadott volt a brit monarchia részéről?
Képtelenség mindenre választ adni 365 nap alatt, és már az is részsiker, ha egyáltalán néhány kérdés kitisztul.
A modern király. És ezt ki mondta?
Tina Brown, brit író 2022-ben írt egy könyvet a brit monarchia állapotáról (The Palace Papers: Inside the House of Windsor – the Truth and the Turmoil), melyben azt fejtegeti, még mindig megválaszolatlan a kérdés, vajon a brit királyi család képes lesz-e megőrizni mitikus rangját a királynő halála után.
De mi lesz a feladata az új királynak az Egyesült Királyságban? Politikailag nem sok: Angliában a „király uralkodik, de nem kormányoz” jelszó jegyében a trónon ülők inkább csak protokollfeladatokat látnak el. A hatalom a feltörekvő polgárság és a polgárosodó nemesség kezébe került. Így aztán királyként talán még kevesebbet beszélhet majd III. Károly, mint hetven évet végig trónörökösködve
– ezt pedig tavaly szeptemberi cikkünkben írtuk a király jövőbeni feladatairól.
II. Erzsébet halálával több olyan hang is felerősödött, melyek azt találgatták, milyen uralkodó lesz a királynő fia, modernizál-e majd bizonyos dolgokat. Helen Carr brit történész szerint Károly egészen más kihívásokkal nézett szembe, mint mondjuk anyja, miután 1952. február 6-án királynő lett: „Neki azt kell bebizonyítania, hogy a monarchia legitim intézmény”.
Tágabb értelemben persze arra is választ adhatna egy év, hogy a briteket és a Nemzetközösség polgárait tényleg érdekli-e a királyi család, vagy figyelmüket, szeretetüket inkább csak Erzsébet királynő érdemelte ki. A Telegraph nem volt rest vészharangokat kongatni februárban, mikor arról írtak riportjukban, hogy a Lordok Házának tagjait nyugtalanítják azok a nem csituló hangok, hogy Károly „modern uralkodó” kíván lenni a jövőben. A lordok a helyüket féltették, a hagyományok sárba tiprását.
Fontos azonban megérteni, hogy amennyiben Károly az uralkodása alatt céltudatosan a modernitás felé törne, azt nem valószínű, hogy a monarchia intézményének jelentős átalakításával valósítaná meg. A királyi lét jól bejáratott hagyományokat helyez előtérbe mint a feudalizmust, az arisztokráciát, a férfiakra szálló öröklési rendet – ezeket elfelejteni csak úgy nem lehet. A monarchiát kizárólag lassú léptékben érdemes reformálni, ahogyan azt a királynő is tette.
Hogy jobban megértsük, milyen kihívásokkal néz szembe a monarchia és az uralkodó, megkerestük Soós Eszter Petronella politológust, a Milton Friedman Egyetem adjunktusát, aki szerint a királyi családra és Károlyra is számos kihívás vár a jövőben. A politológus rávilágít, a monarchia modernizálódását sürgető hangok felerősödtek a király trónra lépésével, egy fontos szempontot azonban elfelejtettek az elemzők:
Mondott valaha olyasmit Károly, hogy modernizálni fog? Én is olvastam arról elemzéseket, hogy újító lesz bizonyos dolgokban, de meglátásom szerint ezeket a víziókat inkább az táplálhatta, hogy látták, Károly miként viselkedett walesi hercegként. A protokoll picit lazult, ez Vilmos és Katalin alatt még jobban látható lesz, de az már II. Erzsébetre is jellemző volt, hogy le tudta követni a kort – ám annak volt egy lassú folyása, ő sem bejelentések után reformált meg dolgokat, hanem döntései átcsorogtak az idővel. Nem véletlen, hogy akik modern Károlyt vártak, azok most csalódottak, mert ő tudatosan folytatja azt, amit az anyja elkezdett, hiszen működött. Politikailag teljesen racionális, amit csinál.
Mivel a brit társadalom túlnyomó többsége nem élt másik uralkodó hivatali ideje alatt, II. Erzsébet voltaképpen egyet jelentett a monarchiával. Mivel Károly uralkodása biztosan nem lesz annyira hosszú, mint anyjáé volt, így egy másik feladat is rá hárul: hidat kell képeznie a népszerű királynő és a jövőben trónra lépő Vilmos herceg között, miközben a monarchiának is túl kell élnie.
Oké, nem modern – de legalább népszerű?
Katalin hercegné, Anna hercegnő, Vilmos herceg és a néhai Erzsébet királynő is megelőzik jelenleg népszerűségben Károly királyt (uralkodása után egy évvel a britek 60 százaléka kedvezően ítéli meg őt, míg 32 százalékuk negatívan), legalábbis a brit YouGov népszerűség-figyelő oldalán látható legfrissebb számok szerint.
- A számok arról is árulkodnak, hogy jelenleg a britek 62 százaléka gondolja azt: az Egyesült Királyságnak továbbra is monarchia a legjobb államforma, 26 százalék pedig azt vallja, hogy az országnak szüksége volna egy választott államfőre, 11 százalék viszont semleges a kérdésben.
- Jelenleg a 18-24 évesek mindössze 37 százaléka szeretné, ha Nagy-Britannia monarchia maradna, míg 40 százalékuk köztársaságot részesítene előnyben. Ezzel szemben az idősebb korosztály tagjai (a baby boomerek, amely csoportba Károly is tartozik 1948-as születési évéből adódóan) többsége támogatja a monarchiában maradást, ez a 65 év felettiek 80 százalékát jelenti.
- A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a brit nép büszke a monarchiára – 48 százalék mondja ezt, míg 19 százaléknak kellemetlen érzése van az egész fényűzéstől. További 30 százalék semleges állásponton van, azt mondta, hogy nem büszke a monarchiára, és nem is zavarja az, további 3 százalék „nem tudja”.
- A legtöbb brit úgy gondolja, hogy a király jó munkát végez (59 százalék), míg 17 százalék szerint rosszul dolgozik hivatalba lépése óta.
Úgy tűnt, hogy a királyi család népszerűsége 2011-2012 körül, Vilmos herceg és Katalin hercegné esküvőjének és a királynő gyémántjubileumának időszaka körül érte el a csúcspontját. A következő években romlottak a mutatók, és a Harry herceg Tartalék című könyve körüli viták az év elején azt mondatták, hogy a királyi család elfogadottsága megcsappant – de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fognak talpra állni ebből. Mindez attól is függ, a fiatalok mennyire tartják fenn a jelenlegi tendenciát, vagyis a monarchia iránti lelkesedés hiányát.
Soós Eszter Petronella szerint az uralkodó láthatóan kitűnően felkészült a feladatra, ami most a vállát nyomja: „a királyi családnak vannak olyan ügyei, amelyek hatással vannak a fiatalokra. Az egyik András herceg ügye, akit politikai értelemben leépítettek, de a családból nem közösítették ki; a Harry-Meghan üggyel kezdtek valamit, de a fiatal korosztály szempontjából ezt nem lehet jól kezelni, így racionálisan csak a saját bázisukhoz szóltak; és akkor ott van még a rabszolgatartás problematikája, amit gyakran a király fejére olvasnak, hogy miért nem kér bocsánatot. Károly valószínűleg pontosan tudja, mi az ő történelmi szerepe: míg walesi hercegként aktív volt, zöld ügyekről beszélt, lobbizott a kormánynál, ezekben csendesült. Láthatóan felkészült erre a pozícióra.”
A politológus úgy látja, a királyra három nagyobb feladat vár: „mindig hálátlan feladat egy nagyon hosszú uralkodás után átvenni a pozíciót. Károlynak egyben kell tartania a monarchiát mint nemzeti identitást és ezzel egész Nagy-Britanniát: ha az identitás elvész, akkor nagy eséllyel az ország is. Nem szabad komoly hibát elkövetnie:
egy kiszámítható, stabil, problémáktól mentes uralkodó hatékony tud lenni, ez volt Erzsébet királynő aduásza.
A harmadik nagy feladata, hogy azokat a nehéz döntéseket, amelyeket a királynő már nem tudott meghozni, azt most Károly meg tudja csinálni”.
A Guardian riportja arra is bizonyíték, bármit tervez Károly, abból Jamaicán nem kérnek: „A jamaicaiak elfogadták Erzsébet királynőt, de Károlyra ez nem igaz. Nem túl kedves ember. Nagyon nehéz nekem és sok jamaicai ember számára is, hogy királyunkként gondolkodjunk róla” – mesélte a lapnak egy monarchiaellenes jamaicai férfi. Egy 2022-es közvélemény-kutatás szerint a jamaicaiak 56 százaléka támogatta az alkotmányos monarchia felszámolását, ami meglehetősen nagy ugrás a 2012-es 44 százalékos adatokhoz képest, 2023-as adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre.
A királynő jól kezelte a bulvárt, képes volt arra, hogy elcsitítsa a palotán belüli ügyeket, hogy azok ne kapjanak túl nagy publicitást. Ez sem sikerülhetett minden esetben, gondoljunk csak arra a sajtófigyelemre, amit a walesi hercegné kapott Károly oldalán. Hogy a jelenlegi király ezekkel a feladatokkal miként birkózik meg, azt egyelőre még nem lehet látni.
Károly kitűnően tud most profitálni Harry viselt dolgaiból.
Ez családilag borzasztóan kellemetlen, de politikailag ez az intézménnyel szembeni lázadásként jelenik meg, mármint azok szemében, akik támogatják a monarchiát, főleg az idősebb korosztálynál. Ez ellenpontozza Károlyt minden hibájával együtt, mert egy fegyelmezett királyt látunk, aki felkészült a feladatra – így tulajdonképpen kegyelmi pillanat ez a bulvár hercehurca, mert senki nem foglalkozik azzal, épp jó vagy rossz döntéseket hoz a király. Meghan és Harry – mondjuk úgy – hasznosak Károly számára, ami persze meglehet, a jövőben nem így lesz, fognak még kihívásokat intézni az intézménnyel szemben – mondja Soós Eszter Petronella.
Hozzáteszi, az olyan történések, mint mikor Károly királyt tojással próbálták megdobni, többfajta módon értelmezhetők: „Egyrészt Károly sokkal közvetlenebb uralkodó az anyjánál, másfelől tekintélye még nem olyan jelentős, mint a királynőé volt. Erzsébet már harminc éve is tekintélyes matróna volt, sohasem voltak botrányai, Churchill tiszteletét is kivívta; ha valaki bele akart kötni a királynőbe, az a monarchiába kötött bele, az pedig más szintű vita. Ám Károlynak van egy múltja: politikailag állást foglalt bizonyos ügyekben; fiatalabb is, másfajta tisztelet övezi, Kamilla királynét sem fogadta el igazán a brit nép egy része, nem véletlenül nevezik rottweilernek azok, akik nem szimpatizálnak vele”.
Még zöldebb a király kertje?
Károly megítélése a Diana-ügy miatt meglehetősen rossz (volt) a britek szemében, noha már a néhai walesi hercegnével való viharos házassága előtt megalapította a Prince’s Trust nevű szervezetet, ahol hátrányos helyzetű fiataloknak segítettek. A királynak legnagyobb szívügye azonban mindig is a környezetvédelem volt, ebben sokszor hangoztatta magánvéleményét, ami nagyon eltérhetett attól, ahogyan II. Erzsébet állt a témához. Ő nem tartotta annyira fontosnak és lényegesnek ezt a kérdéskört, hogy vitákba bocsátkozzon, klímakonferenciákon szólaljon fel.
Abban a hat évtizedben, míg Károly hercegként szolgált, jobbító javaslatok tömegét fogalmazta meg a Földön végbemenő pusztító folyamatokkal kapcsolatosan. Míg Erzsébet nagyon fiatalon lett királynő, és nem is volt világos, mit akar majd képviselni, addig fia esetében tisztább a kép:
1989-ben, A Vision of Britain című könyvében úgy fogalmazott, szerinte a brit építészeti megoldások elavultak, nem fenntarthatók. Épített is egy kisebb kísérleti közösséget Dorset megyében, ami azóta is tulajdonában áll, 2025-re nyerheti el végleges formáját. Elképzelése az volt, hogy a város az emberekre lesz szabva: autók helyett kerékpárt használnak, így minimalizálva a karbonlábnyomot.
Egyik saját autóját is a fenntarthatóság jegyében alakíttatta át: a négykerekűt túltermelésből megmaradó, piacra nem dobható bor és sajtból maradt savó hajtja. Károly egy olyan országot örökölt anyjától, amely javult a környezetvédelem terén, a fenntarthatósághoz való hozzáállásban. Egyik első beszédében már megpendítette, annyi ideje nem lesz az aktivizmusra, mint korábban volt (és tegyük hozzá, királyként már nem is fogalmazhat meg olyan sarkalatos véleményeket, mint hercegként):
Többé nem fogok tudni annyi időt és energiát fordítani olyan jótékonysági szervezetekre és ügyekre, amelyekkel korábban annyit foglalkoztam. Ez a fontos munka mások megbízható kezébe kerülve folytatódik.
Júliusban Joe Biden amerikai elnököt látta vendégül, az aprólékosan megkoreografált összejövetelt a windsori kastélyban ejtették meg, megvitatva az éghajlatváltozás generációs kihívásait. Annak jelzésértékű üzenete volt, hogy Biden és Károly király ilyen ügyekben találkoztak, az amerikai elnök szerint a klímaváltozás egyébként is a négy legfontosabb megoldandó válság közé sorolható a világon.
A király bánatára úgy fest, nem mindenki partner a küzdelemben: Rishi Sunak brit miniszterelnök több forrás szerint már nem annyira elkötelezett a kérdésben, mint korábban volt. Meglehetősen vonakodva vett részt a Cop27 nevű, ENSZ által szervezett éghajlatváltozási konferencián, idén júniusban kihagyott egy hasonló csúcstalálkozót Párizsban, környezetvédelmi minisztere, Zac Goldsmith pedig lemondott posztjáról, elég heves vitákat generálva. Döntését egyebek közt azzal magyarázta: megrémült attól, hogy az Egyesült Királyság feladta törekvéseit a klímavédelmi kötelezettségeit nézve, Sunakot pedig azzal vádolta, „egyszerűen nem érdekli a környezetvédelem”.
A király aranya
Júniusban arról lehetett olvasni, hogy a királyi család pénzügyeit sújtotta az infláció, ezzel nőttek a kiadásaik. Sőt, a király a királyi háztartásokkal szemben fűtésrendeletet is hozott: a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt már csak 19 fokra lehet felfűteni a család épületeit. Ha ez nem volna elég, az Independent birtokába jutott információk szerint Kamilla királyné a létszámleépítés mellett döntött a Buckingham-palotában, a sandringhami, windsori és balmorali birtokok esetében is: szerinte túl sokan végzik ugyanazt a munkát.
Arról nincsenek egzakt adatok, hogy mennyi pénzt állít elő a brit királyi család az Egyesült Királyság gazdaságának, minden számítás, becslés jelentősen más számokról beszél. Rendszerint a turizmust tartják a legnagyobb előnyüknek, ennek ellenére a nagyközönség számára nyitva álló öt királyi palotából származó bevétel tavaly mindössze 9,4 millió font volt, a Covid előtt épphogy 20 millió fölé rúgott az összeg. A Windsor-kastélyt 1,5 millióan látogatják, ezzel szemben a Versailles-i kastély 10 millió turistát vonz évente, írja a Sky News, ám ezek a kalkulációk talán nem veszik figyelembe, hogy Franciaország Európa legnagyobb turistaforgalmát bonyolítja le évről évre.
Ám ezek az összegek nagyon hamar építőipari cégekhez vándorolnak, hiszen a Buckingham-palotát közben gőzerővel renoválják (tízéves távlatban, összesen 369 millió fontért), a királynő temetése és a király megkoronázása (utóbbi több mint 100 millió fontba kerülhetett a Time magazin kalkulációi szerint) is nem várt kiadásokat jelentettek. Hozzá is kellett nyúlni a tartalékaikhoz 20-21 millió fontos értékben. Ezt az évi bő 90 millió fontot a királyi család dolgozó tagjai kapják: ebből finanszírozzák hivatalos utazásaikat és azokat a költségeket, melyek a feladataik elvégzéséhez szükségesek. De egyébként – ahogy a BBC írja – ez a hatalmas összeg inkább az ingatlanjaik fenntartását fedezi.
Jövedelmüket alapvetően három forrásból szerzik:
- Sovereign Grant, azaz a Szuverén Alap, ami közpénz, ezt az állam osztja vissza az uralkodónak, 2012 óta a koronabirtokok bevételeinek 15 százalékát kapják évente – ezt megemelték 25 százalékra, hogy fedezzék a palota renoválását.
- Magánvagyon: Károlyé a Lancasteri Hercegség (több mint 800 millió dollár), ami számos ingatlant, földterületet foglal magába. Ide tartozik a Cornwalli Hercegség, amely a trónörököshöz (most már Vilmoshoz) tartozik.
- Műkincsek: több mint 11 milliárd fontot kóstál az a műkincsvagyon, amit a család birtokol.
Vegyük hozzá, hogy adómentességet élveznek, hiszen állami támogatások után nem adóznak, kizárólag a hercegségi bevételekből. Károly személyes vagyonát 1,8 milliárd fontra becsüli a Guardian, a lap 12 szakértővel együttműködve állapította meg ezt az összeget. A királynő halálával egyébként tényleg elképesztő vagyon szállt rá, amely után örökösödési adót sem kellett megfizetnie: csak a néhai uralkodó ékszerei kóstálhatnak 700 millió dollárt, versenylovai, bélyeggyűjteménye majd 200-at, autói 10 milliót, amelyek közül kiemelkedik az a Rolls-Royce Phantom IV-es, amiből tizennyolc darab készült el, és Fülöp herceggel való házasságuk idején vásárolta II. Erzsébet.
Júliusban kiderült, a takarékoskodó brit kormány emelni fogja a brit királyi háztartás állami támogatását, 86 helyett már 125 millió fontot kapnak majd 2025-től. Szóvivője szerint a megemelkedett összeg a Buckingham-palota felújítására megy majd.
Erzsébet másik öröksége: a stílusa
A királynő nemcsak pénzt, hatalmat hagyott a családjára tavaly szeptemberi halálával, hanem egy másfajta titulust is: hosszú évek óta fenoménnak tartották a divat terén, igazi úttörő volt a színek használatában.
Hogy jobban megértsük hatásait, felkerestük Gellért Éva személyi stylistot, a The Style Coach oldal vezetőjét, segítsen eligazodni abban, hogy a néhai királynő mit jelentett a divatnak, és látunk-e arra utaló jeleket, hogy az örökségét valaki továbbvitte a családban.
„A színek királynője volt. Főleg idősebb korára egyre inkább előnyben részesítette az élénk, vibráló színeket. Ez egyfajta védjegyévé is vált. Az is különösen érdekes az esetében, hogy míg bizonyos színeket bizonyos életkorokhoz kötünk, és sokszor halljuk, ezt vagy azt a színt már nem illik idősebb korban viselni, ő ezzel teljesen szembement. Amellett, hogy kedvelte a színeket, volt egy más vetülete is a stílusának: hamar ki lehetett szúrni őt a tömegben, a rangjához méltóan felfigyeltek rá. És azt se feledjük, ez könnyítés volt a testőreinek is, akik jobban nyomon tudták követni őt a tömegben” – mondta Gellért Éva.
Károly király walesi hercegként számos stílust kipróbált divat terén, a mostanira az időtálló elegancia jellemző, fogalmaz Gellért Éva:
Károlytól nem várható túl nagy meglepetés extravaganciában, hanem jellemzően mindig követni fogja a 250 éves brit öltözködési tradíció előírásait, ami a makulátlan, méltóságot sugárzó férfi képével egyenlő
– véli a szakértő.
Arra az izgalmas lehetőségre, hogy valaki átvette a királynő stílusszerepét halála után a családban, úgy felel: „Másolni aligha lehet, ő egy stílusikon volt. Kamilla királynénak nem is célja, hogy ezt átvegye. Neki van egy szép fejlődési íve a stílus terén: fiatalkorában férfiasabb vonalvezetésű, markánsabb darabokat viselt, ami érthető, hiszen egy többnyire protokolltól mentes életmódot folytatott addig, amíg be nem került az uralkodóházba. Nála egyébként megfigyelhető, hogy Erzsébettel ellentétben nem is nyúl a túl élénk színekhez, leggyakrabban világosabb, neutrális darabokat választ, esetleg tengerészkék vagy királykék jöhet még szóba.”
Kamilla mára sokkal nőiesebben öltözik, mint korábban, valahogy muszáj is volt betagozódnia a királyi családba, elfeledve a kicsit férfias vonalvezetést.
Mi jöhet még?
III. Károly a trónon egyelőre néhai édesanyja örökségét viszi tovább szellemiségben, amelyhez hozzátartozik, hogy sokkal konszolidáltabb uralkodó képe sejlik fel olyan ügyekben is, amiknek szószólója volt hercegként. A brit polgárok egyre inkább elfelejtik Károly bulvárügyekkel kikövezett múltját, egyik legfontosabb feladata épp azért az lehet a jövőben, hogy kisebbik fiával békét kössön. Noha Harry már nem a család aktív tagja, de kedvelt szereplő a nyilvánosság szemében.
A királynő halálának egyéves évfordulója nem közügy, jelentette a királyi palota szóvivője egy hónappal ezelőtt. A király és a királyné csendben, otthon töltik szeptember 8-át, így emlékezve II. Erzsébetről. Fia ezzel ismét nyomdokaiba lép, hiszen a királynő korábban ugyanígy töltötte a napot, mikor apja, VI. György brit király halálának évfordulója jött el.
Az első, királynő nélkül töltött év összefoglalására Károly bizonyosan édesanyja idézetével emlékezne:
Mindig is könnyű volt gyűlölni és pusztítani. Építeni és ápolni sokkal nehezebb.
