Kevesen tudják, hogy a kárpátaljai magyarok többsége az ukrán határőrségnél, nem a hadseregben teljesít szolgálatot. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne harcolnának a fronton a határőrök, akár az első vonalban is. A magyar származású, a munkácsi határőröknél őrmesterként szolgáló Attila (akinek a vezetéknevét a kérésére nem tesszük közzé) például azt közölte velünk, hogy télen az első vonalban voltak, és személy szerint ő harmadszor vesz részt most a harcokban – jelenleg is küldetést teljesít. Először 2014-ben jelentkezett önkéntesnek, és akkor 2015-ig szolgált egy kelet-ukrajnai ellenőrző ponton.
A két legismertebb „magyar” alakulat az ukrán hadseregben egyébként a munkácsi 128. hegyivadászdandár és a 101. dandár 68. „Kárpátaljai Sárkányok” önkéntes területvédelmi zászlóalja. Valójában egyik sem kizárólag magyarokból áll, vegyes összetételű csapategységek, de e kettőben találjuk a legtöbb magyart a fronton szolgálók közül.
A 68-as „Sárkányokhoz” tartozó Fegyir Sándor, aki a „professzor a lövészárokból” néven híresült el a világsajtóban, az ungvári egyetemen filozófiát, vallásszociológiát és turizmusszociológiát tanít – akár a frontvonalból is online oktat és vizsgáztat –, úgy becsüli, hogy körülbelül
– közölte kérdéseinkre Fegyir Sándor. (Az ukrán hadseregben őrmesteri rangot viselő, Ukrajna budapesti nagykövetének kiszemelt egyetemi tanár vezetékneve a Sándor, a Fegyir pedig a magyar Ferencnek felel meg, tehát ez a keresztneve.)
„A magyarok ugyanolyan katonák, mint mindenki más. Nem tesznek köztük különbséget” – mondta Fegyir Sándor arra, hogy milyen a viszonyuk az ukrán bajtársaikkal.
„Az ukrán hadseregben a magyarságom miatt semmilyen gondom nincs” – közli Attila is, aki a munkácsi határőröknél szolgál, és aki szerint „itt mindenkit úgy tisztelnek, ahogy kiérdemli”. „A háború eleje óta együtt szolgálunk, és tisztelnek mint magyar embert. Ez sajnos nem mondható el sok nemzettársamról, akiknek az agyát átmosta az Orbán-média” – jegyezte meg a munkácsi határőrök altisztje.
Attila egy videót is küldött nekünk, amelyben az autójának szélvédőjén látszik, hogy egy magyar zászlóval járta be Ukrajna nagy részét korábban, amikor még nem a háborúban vett részt. (A videót biztonsági okokból nem tesszük közzé.) Ezzel is azt akarta jelezni, hogy ő magyarnak tekinti magát, és ezt büszkén vállalja is, de nem ért egyet a budapesti kormány propagandájával.
„Sok éve járom Ukrajnát magyar zászlóval a kocsimban. Még soha nem szólt meg senki. Érdekelne: így lenne-e ez Magyarországon például egy ukrán vagy román zászlóval?” – tette fel a kérdést a munkácsi határőr. „Orosz, ukrán, magyar, néha román nemzetiségűek szolgálnak együtt és mindenkit annyira tisztelnek amennyire kiérdemli. Függetlenül attól, hogy kicsoda.” Attila ezt annak kapcsán mondta, hogy épp a szerdai szolgálatukban velük volt egy ukrajnai rendőr, aki oroszul beszél, és az ukránok közül sokan oroszul is válaszolnak neki.
Megkérdeztük ennek kapcsán Fegyir Sándort is, hogy a magyar nemzetiségű katonák kitűzőként tényleg magyar zászlót kezdenek-e hordani az ukrán hadseregben. „Igen, és nem látok ebben semmi rosszat. Ez a mi nemzeti identitásunk” – tette hozzá.
Ami pedig az Ukrajnában élő magyarok helyzetét illeti, Attila mondta róluk:
Nagyban megkönnyítené a kárpátaljai magyarok helyzetét, ha Orbán nem állna nyíltan a terrorista Putyin oldalán.
De hol harcolnak a kárpátaljaiak? Erre Fegyir Sándor adott választ: más katonákkal együtt minden frontvonalon. „A leghíresebb hadműveletek, amelyekben részt vettünk: Kliscsijivka és Bahmutszkije (Bahmut mellett), illetve Pjatihatka a déli fronton, továbbá Liman és Kupjanszk” – mondta az ungvári egyetemi tanár.
Fegyir Sándor nevét nemcsak a lövészárokból tartott online óráiról ismeri a magyar olvasóközönség. Szintén sokat írt a sajtó arról, amikor a Harkiv környéki falut, Ambarnét a „Kárpátaljai Sárkányok”, azaz a 101. dandár döntően kárpátaljai önkéntesekből álló 68. zászlóalja visszafoglalta. Ekkor magyar (és ukrán) zászlóval ünnepelték a sikert.
A „lövészárkok professzora” ennek kapcsán elmondta, hogy általában nem különbözik a magyarok motivációja, amikor harcolnak, „itt nincs nemzeti elv”. Ám hozzátette: „De van egy pont, ezt meg kell jegyeznem. A magyarok nagyon jól tudják, milyen az 1526-os év, a háború az Oszmán Birodalommal, és a magyarok vereséget szenvedtek Mohács mellett. Aztán a római pápa a magyarokat Európa pajzsának nevezte – a vad keleti hordáktól védő pajzsnak. A katonáskodó magyarok gyakran mondják nekem: az a benyomásunk, hogy ezt a pápától kapott keresztet az idők végezetéig viseljük. A magyar sors a keleti hordák ellen harcolni, akár akarják, akár nem. 1526-ban harcoltak, 1956-ban harcoltak ugyanazok a barbárok ellen és most, 2023-ban is harcolnak.”
Megkérdeztük a nagyköveti poszt várományosát arról is, hogy van-e új információja arról, hogy Novák Katalin magyar köztársasági elnök megadta-e már azt az „agrément”-nak nevezett előzetes jóváhagyást, amelynek nyomán elfoglalhatná Ukrajna magyarországi nagyköveti posztját. A magyar államfő ugyanis hónapok óta nem reagált az ukrán javaslatra.
„Most a fronton vagyok. Nincs más információm” – válaszolta. Ennek kapcsán az Informator nevű ukrán nyelvű weboldal azt írta, hogy a magyar köztársasági elnök azért nem hajlandó elismerni Fegyir Sándort, a háborús hőst hazája nagykövetének, mert a „Fidesz nem szereti azokat a magyarokat, akik a hazájukért, Ukrajnáért harcolnak, majd befolyásos diplomatákká válnak”.
Attilát, a munkácsi határőrök szerzsantját és Fegyir Sándort, az ukrán hadsereg őrmesterét egy magyar szerveződés segítségével értük utol. A Kárpátaljai Sárkányellátót egy volt katonai újságíró, Trautmann Balázs szervezi, két másik aktivistával együtt. (Trautmann 2017-2018-ban a 24.hu-nak is dolgozott.)
Trautmannék Ambarne elfoglalása után figyeltek fel az ukrán hadsereg 101. dandárjában szolgáló magyarokra. Elhatározták, hogy segítenek az Ukrajnában harcoló kisebbségi magyaroknak, akiknek egy része a 101-es dandáron belül a 68. önkéntes területvédelmi zászlóaljhoz tartozik. Trautmann hangsúlyozta, hogy az ukrán hadseregben nincs „magyar” zászlóalj, a 68-asoknál is különböző nemzetiségű katonák harcolnak, oroszok, ukránok, románok, magyarok, tehát Kárpátalja minden népe és nemzetisége képviselteti magát köztük.
A 68-asok magukat Kárpátaljai Sárkányoknak is nevezik, ezért nevezik magukat a magyarországiak, akik egy Facebook-oldal és néhány zárt Facebook-csoport köré szerveződtek, Sárkányellátónak. Trautmannék felvették Ambarne elfoglalása után a kapcsolatot Fegyir Sándorékkal, és tavaly november óta már hét szállítmányt juttattak el Ukrajnába, a magyar katonák megsegítésére. Így ma már nem is csak a 68-asoknak tudnak segíteni, hanem más alakulatokban is szolgáló magyaroknak.
Trautmann szerint körülbelül 370 kárpátaljai magyarnak próbálnak segíteni, döntő többségük önkéntesként harcol Ukrajnában. A Sárkányellátó egy civil szervezet, Trautmann szerint politikamentesen működnek, és
A nyolcadik csomagot most rakják össze – tájékoztatott a Sárkányellátó koordinátora. Csak olyan szállítmányt küldenek, amit a harcoló magyarok kérnek. A kérésekből, igényekből listát készítenek, a rajta szereplő eszközöket pedig igyekeznek beszerezni. Ha a neten már nem tudnak éjjellátó készülékeket vagy hőkamerákat beszerezni, akkor akár Bajorországig is elmennek, és falusi vadászboltokból gyűjtik be a berendezéseket.
Nem találomra vásárolnak nagy értékű drónokat sem, hanem precíz műszaki leírás alapján rendelik meg azokat. Arra is figyelnek, hogy az adományokból vásárolt eszközök ne minősüljenek fegyvernek, hiszen a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé a fegyverek exportját. Ezért egyeztetnek a magyar kormányzat illetékes szerveivel is, nehogy megsértsék a szabályokat.
„Fegyvert, lőszert, robbanóanyagot vagy bármi más, a magyar vagy ukrán jogszabályok által tiltott dolgot nem vásárolunk” – írják a Facebook-oldalukon. „Kizárólag olyan, a piacon szabadon elérhető civil, kereskedelmi forgalomban szabadon kapható felszereléssel segítünk, mely korlátozás nélkül vásárolható, szállítható és használható” – teszik hozzá.
A küldemények között nemcsak drónok, éjjellátók és hőkamerák vannak. Különleges hegymászózoknikat egy pozsonyi kapcsolatuk szerzett be például. Talpmelegítőt, téli polárfelsőt, kötszert, steril pólyát, lepedőt ugyanúgy küldenek, mint chilikrémet, tartós élelmiszert, szaloncukrot. (A chilikrémet állítólag különösen szeretik a fronton harcoló magyarok, mert nekik az itthon megszokott paprikából készült termékek nem elég „erősek”.) Kilenc magyar zászlót is küldtek – mert ezt is kérték Fegyir Sándorék. Persze a műszaki berendezésekre még nagyobb szükség van. Pótakkumulátort, generátort, speciális fémkereső készükéket (de nem aknakeresőt, mert az tiltott lenne) is küldtek.
A Sárkányellátóról megkérdeztük a „Sárkányokat” is: „Felbecsülhetetlen a segítség, amit kapunk – mert nemcsak drónok, hőkamerák és egyéb védekezéshez szükséges eszközök jönnek, hanem az az érzés is, amikor a magyarok a magyarokat védik és gondolnak rájuk” – mondta Trautmannék tevékenységéről Fegyir Sándor a 24.hu-nak.
Végül a nagyköveti poszt várományosát megkérdeztük arról is, szerinte hogyan lehetne rendezni az ukrán-magyar kapcsolatokat. „A legfontosabb a győzelem. Azután… hosszú beszélgetések és diplomáciai tárgyalások. Jó szomszédságra vagyunk kárhoztatva, amit őseink és sok éves tapasztalat is bizonyított0” – zárta online üzenetét Fegyir Sándor.
