Légiriadó alatt, a metróban keringőztek a ballagó kijevi gimnazisták

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóbeszédet intézett csütörtökön a svájci parlamenthez, amelyben kérte a törvényhozást, hogy engedélyezze más országoknak a svájci gyártású fegyverek továbbadását Ukrajnának – írja az RBK-Ukrajina hírportál alapján az MTI.

Zelenszkij kiemelte, hogy ez létfontosságú lépés lenne Ukrajna számára.

Tudom, hogy Svájcban vita zajlik az Ukrajna védelmét szolgáló katonai felszerelések exportjának kérdéséről. Ez létfontosságú lenne. Fegyverekre van szükségünk, hogy helyreállíthassuk a békét Ukrajnában,

hangsúlyozta az államfő beszédében. Az elnök felhívta a svájci képviselők figyelmét Oroszország Ukrajna ellen indított agressziójának következményeire, kitérve a „több száz ukrán család” szenvedéseire és a zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállása miatti veszélyekre.

Oroszország népirtó háborút vív, halált hoz Ukrajna földjére,

hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna kész megvédeni a civilizált világ békéjét és értékeit.

Az ukrán elnök megköszönte Svájcnak, hogy nem maradt közömbös az ukránok szenvedései iránt, utalva az EU-szankciókra, amelyekhez Svájc is csatlakozott, valamint az orosz pénzeszközök blokkolására és a humanitárius segítségnyújtásra.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a Svájcban érvényben lévő jelenlegi jogszabály értelmében minden svájci fegyvert vásárló országnak tilos azokat újraértékesítenie konfliktusban részt vevő feleknek. Emellett az ország tavaly novemberben embargót vezetett be az Oroszországba vagy Ukrajnába irányuló lőszerszállításra. Június 8-án viszont a svájci parlament felsőháza jóváhagyta, hogy svájci gyártású fegyvereket harmadik ország átadhassa Ukrajnának. Ahhoz azonban, hogy ez életbe lépjen, a svájci parlament alsóházának is meg kell szavaznia – mutatott rá az RBK-Ukrajina.

(MTI)

Jelenleg is képeznek ki ukrán pilótákat arra, hogy F-16-osokkal repüljenek, közölte a NATO főtitkára. Kijev nagy vágya, hogy nyugatról F-16-os gépeket kapjon, de egyelőre senki nem bólintott erre rá. Jens Stoltenberg mostani utalása szerint viszont közeledhet a pillanat, amikor ez is megtörténik majd.

Stoltenberg szerint a kiképzés arra ad lehetőséget, hogy ha úgy döntenek, adnak a gépekből, azonnal legyenek pilóták, akik tudják őket vezetni.

Kétpárti, vagyis közös Demokrata és Republikánus javaslatot nyújtottak be a Kongresszusnak az Egyesült Államokban, ami könnyebbé tenné, hogy Ukrajna lefoglalja az oroszok befagyasztott vagyonát. A benyújtók szerint a cél az, hogy Moszkva fizesse meg a háború árát, amit elindított. A javaslat az amerikai elnöknek lehetőséget adna arra, hogy lefoglalja az oroszok Egyesült Államokban befagyasztott tulajdonát, és átadja azt Ukrajnának. Megtiltaná mellette azt, hogy az oroszok befagyasztott vagyonát azelőtt kifagyasszák, hogy az orosz erők elhagyták volna Ukrajnát.

A nyugati országokban élő orosz állampolgároknak az eddiginél alaposabb megfigyelését javasolta a cseh elnök csütörtökön, a prágai székhelyű Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (SZER/SZR) ukrán nyelvű műsorának adott interjújában.

Petr Pavel azt mondta:

amint több korábbi konfliktus esetében, úgy a most folyó ukrajnai háború miatt is az orosz állampolgárokkal szembeni biztonsági intézkedéseknek szigorúbbnak kellene lenniük, mint rendes időkben, hiszen hazájuk agresszív háborút folytat.

Ugyan „együttérző azokkal az oroszokkal, akik nehéz helyzetbe kerültek amiatt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, mert nem feltétlenül értenek egyet ezzel, de egyszerűen ez a háború ára” – jelentette ki.

Hasonló helyzetnek nevezte a japán származásúak „megfigyelését” a II. világháború idején az Egyesült Államokban. A SZER utólag magyarázatot kért erre a megjegyzésre az elnöki hivataltól, mert a japán származásúakat – mintegy 120 ezer embert – internáló táborokba zárták akkor, és többségük már amerikai állampolgár volt akkor. Az intézkedésért az amerikai kormány azóta bocsánatot kért, és több mint 1,6 milliárd dollárt fizetett ki kártérítésként.

Az interjúban a cseh elnök arról is beszélt: a júliusi vilniusi NATO-csúcstól annak kinyilvánítását várja, hogy a továbbiakban is „nagyon erős nyelvezettel megfogalmazott”, hosszú távú támogatásban részesítsék Ukrajnát. Az ukrán NATO-csatlakozásáról azt mondta, a háború után világosan kell majd fogalmazni ezzel kapcsolatban, mert úgy véli, hogy csak az uniós- és a NATO-csatlakozás hozhat stabilitást a régióban.

A háború állásáról azt mondta, szerinte az ukrán ellentámadás még csak alakulófélben van, a valódi ellenoffenzíva még nem kezdődött el.

Kínával kapcsolatban pedig kijelentette: sajnálja hogy Peking nem vállalt aktív szerepet a háború elejétől fogva, hiszen próbálhatta volna fékezni Oroszországot, miközben teljes tekintélyét latba vetve állhatott volna elő életképes békejavaslatokkal.

Kína nem élt ezzel a lehetőséggel, csak saját érdekei szerint cselekszik. Ezt a konfliktust is arra használja fel, hogy globálisan erősebbé váljon.

(MTI)

Zelenszkij ukrán elnök szóvivője posztolt erről a Twitteren egy videót, amelyen az látszik, hogy a végzős ukrán gimnazisták a metróban keringőznek, mert pont a ballagásuk alatt volt légiriadó.

💔Unbreakable children: Kyiv graduates waltz in the subway during air raid alert #StandWithUkraine pic.twitter.com/847v2Lj0RP

— Iuliia Mendel (@IuliiaMendel) June 15, 2023

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia és Dánia közösen jelentették be, hogy rakéták százait fogják odaadni Ukrajnának, amelyekkel a területeiket védhetik. A britek szerint, akik egyébként a közleményt is kiadták, az átadás már zajlik, és a következő hetekben véget is ér.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.

A 425 szavazattal, 38 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, reményeik szerint Ukrajna NATO-csatlakozási folyamata a háború befejezése után megkezdődik, és az ukrán-orosz konfliktus a lehető leghamarabb befejeződik.

Kiemelték: Ukrajna integrációja mind a NATO-ba, mind az EU-ba növelné a regionális és globális biztonságot, valamint erősítené az Ukrajna és az euroatlanti közösség közötti kötelékeket.

Az EP-képviselők támogatásukról biztosították az Európai Tanács tavalyi határozatát, mely uniós tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának. Reményüket fejezték ki, hogy a csatlakozási tárgyalások már idén megkezdődhetnek.

Az állásfoglalás elítélte az ukrajnai Nova Kahovka-i gátat ért támadást, amely – mint írták – háborús bűncselekménynek minősül. A háborús bűnökért, köztük a gát felrobbantásáért felelősöket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni – húzták alá.

Az EP továbbá átfogó uniós gazdaságélénkítési csomagot szorgalmazott Ukrajna számára, amelynek az ország azonnali, közép- és hosszú távú megsegítésére, az újjáépítésre és a helyreállításra kell összpontosítania. Közölték, várakozással tekintenek a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a javasolt, Ukrajna újjáépítését támogató uniós eszköz felülvizsgálata elé, amely a tervek szerint az elkövetkező években fedezni fogja az ország újjáépítési szükségleteinek finanszírozását.

Az EP-képviselők hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy Ukrajna újjáépítését összekapcsolják az uniós csatlakozási előkészületekkel és a folyamatban lévő belső reformokkal. Ugyanakkor kiemelték, a sérült infrastruktúra és ipari kapacitás újjáépítésének az európai zöld megállapodással összhangban kell történnie. Ez elősegítené, hogy az ország szén-dioxid-mentes és digitális, modern európai jóléti állammá és piacgazdasággá váljon.

(MTI)

Oroszország központi választási bizottsága csütörtökön bejelentette az önkormányzati választások időpontjait a négy oroszok által elfoglalt és Oroszországhoz csatolt ukrán régióban. Ezek egy napra fognak esni az orosz önkormányzati választásokkal, így szeptember 10-én tartják majd őket. Az orosz védelmi minisztérium és a KGB-utód FSZB úgy látja, meg lehet majd tartani ezeket a választásokat. Egyelőre nem látszik, hogyan, mert a négy régióból olyan is van, amely már nagyrészt az ukránok írányítása alatt van.

Oroszország abból indul ki, hogy Dél-Afrika az általa augusztusban rendezendő johannesburgi BRICS-csúcstalálkozón joghatósági mentességet biztosít majd Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsával szemben – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság hírhedt elfogatóparancsát jogilag semmisnek, provokatívnak és kategorikusan elfogadhatatlannak tartjuk” – hangoztatta a miniszterhelyettes.

Abból indulunk ki, hogy a dél-afrikai fél, mint a BRICS-csúcstalálkozó házigazdája, minden bizonnyal abból indul ki, hogy a legmagasabb rangú tisztségviselők abszolút joghatósági mentességet élveznek az ilyen büntetőeljárásokkal szemben,

mutatott rá Rjabkov. „A megfelelő jelzéseket elküldtük a dél-afrikai félnek, és feltételezzük, hogy minden, ami a csúcstalálkozóval és az orosz vezetés közelgő részvételével kapcsolatos, ennek megfelelően lesz megszervezve” – jelentette ki.

Az ICC tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én rendelte el Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman letartóztatását, azzal vádolva meg őket, hogy törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából. Moszkva ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy – egyébként Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el az ICC joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Rjabkov arról is szólt, hogy a Brazília, Oroszország, India, Kína, és Dél-Afrika által alapított BRICS-csoporthoz már közel kéttucatnyi ország kíván csatlakozni. A héten Egyiptom jelentette be jelentkezését. Hangsúlyozta, hogy a BRICS-országok között a döntéshozatalban nem a vezető-vezetett viszony, hanem a kollegialitás érvényesül. Elmondta, hogy dél-afrikai koordináció mellett elkezdődött a felvételi kritériumok kidolgozása.

Rjabkov arról is beszélt a TASZSZ-nak, hogy Moszkva és Washington között nincs ugyan közvetlen kapcsolattartás a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START szerződés ügyében, ám az elmúlt hetekben-hónapokban mégis voltak szórványos megbeszélések róla. Ezeken, mint mondta, a felek megállapították, hogy álláspontjuk összeegyeztethetetlen, ugyanakkor megerősítették azon eltökéltségüket is, hogy tartják magukat a szerződésben foglalt központi mennyiségi korlátozásokhoz, valamint – a szerződés szerinti információcsere hiányában – továbbra is kölcsönösen értesítik egymást a szárazföldi interkontinentális és a tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták indításáról, valamint a stratégiai erők nagyobb hadgyakorlatairól.

(MTI)

Ezt Olekszij Hromov dandártábornok közölte a médiával.

Készek vagyunk tovább harcolni, hogy a puszta kezünkkel szabadítsuk fel a területeinket.

– tette hozzá. Hromov szerint az ellentámadás korai szakaszában hét települést szabadítottak fel Donyeck és Zaporizzsja régiókban.

Az orosz Rybar katonai blog csütörtök reggel osztotta meg Telegram-csatornáján az orosz hadügy közleményét, melyben körözést adnak ki egy orosz altiszt ellen, aki egy vitát követően végzett öt társával – írta a portfolio.hu.

Az orosz fegyveres erők közleménye szerint Boldjrev Roman Alexandrovics őrmester június 12-én este végzett társaival Bahmut közelében, majd elmenekült a helyszínről.

A közleményben az áll, hogy az 1. légideszant dandár kötelékében szolgáló férfi összeveszett egyik társával, a veszekedés verekedésig fajult, melynek következtében Alexandrovics megsérült. A férfi ezt követően elhagyta a körletet, később pedig egy „géppuskával” tért vissza, és lelőtte öt társát, majd egy személyautóval elmenekült a helyszínről. Oroszország ukrajnai inváziója óta számtalan alkalommal érkeztek hírek arról, hogy a fegyveres erők kötelékében szolgáló alacsony rendfokozatú, vagy rendfokozat nélküli katonák gyakran mentális, fizikai és szexuális erőszaknak vannak kitéve „rutinosabb” társaik által, mindemellett az egységeken belüli verekedések sem számítanak újkeletű jelenségnek.

Megkegyelmeztek az ukránok egy orosz katonának, aki feladta magát a harcmezőn, miután drónnal közelítették meg őt, és másodpercekre voltak attól, hogy tüzet nyissanak rá.

Az esetről a Wall Street Journal számolt be, és közzétették a videót is a drámai pillanatokról.

Az orosz katona még májusban, egy lövészárokban adta fel magát a bahmuti harcokban.

Jurij Fedorenko, a drón hadosztály parancsnoka a CNN megkeresésére megerősítette, hogy az eset megtörtént.

Amikor a katona észlelte, hogy meg fog halni, eldobta a fegyverét, feltartotta a kezeit és közölte, hogy nem folytatja a harcot. Akkor egy robbanószerekkel felszerelt drón készen állt a likvidálására. De mivel megszabadult a fegyverétől és jelezte, hogy megadja magát, úgy döntöttük, hogy ezt hagyjuk neki

– fogalmazott.

Ezt követően egy cetlin megüzenték neki, hogy kövesse a drónt. A katona garanciát kért arra, hogy nem fogják megölni. A drónt ekkor jobbra-balra reptették, így jelezve, hogy nem bántják majd őt.

A drónt irányító pilóta a lapnak arról beszélt, bár ellenségről volt szó, megsajnálta őt.

Egyre durvább a háború a szomszédban, egyre többen halnak meg és egyre nő az eszkaláció kockázata. Itt az ideje, hogy felcsavarjuk a békepárti többség hangerejét

– írta Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter leszögezte: most emberéleteket kell menteni, és az csak békében lehetséges.

„A béketeremtésben kritikus fontosságú szerepet töltenek be (vagy inkább kellene, hogy betöltsenek) a nemzetközi intézmények, közülük is leginkább az ENSZ. Nincs szélesebb körű szervezet az ENSZ-nél, ezért a működését nem szabad(na) átpolitizálni, hiszen pont az ENSZ-nek van a legnagyobb esélye a béketárgyalások megkezdésére” – fogalmazott posztjában a miniszter.

Hozzátette: ebből a szempontból jó hír, hogy szeptembertől egy olyan ember veszi át az ENSZ Közgyűlésének elnöki pozícióját, aki hozzánk hasonlóan elkötelezett a béke ügye iránt. A Trinidad és Tobagó-i Dennis Francis számára kulcskérdés a béke ügyének előmozdítása – hangsúlyozta, kiemelve: New York-i találkozójukon biztosították egymást kölcsönös támogatásukról.

Egyre többen vagyunk, akik békét akarunk

– zárta bejegyzését Szijjártó Péter.

Két ipari komplexumot is rakétatalálat ért Krivij Rih városában csütörtökre virradóan, közölte a régió kormányzója.

Serhiy Lysak arról beszélt, a támadás súlyos károkat okozott a létesítményekben, gázvezetékek is eltörtek, írja a Guardian.

Az épületekben tűz ütött ki, de ezt már sikerült eloltani.

Egy 38 éves férfi megsérült, őt kórházba szállították.

A héten ez már a második alkalom, hogy Volodimir Zelenszkij szülővárosát orosz rakétatámadás éri. Kedden legkevesebb 12 ember halt meg, miután egy rakéta egy társasházba és egy élelmiszerraktárba csapódott.