Oroszországban 60 százalékkal csökkent az autógyártás 2022-ben az előző évihez képest – közölte Albert Karimov, az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium helyettes vezetője hétfőn az orosz parlament felsőházában.
Általánosságban elmondható, hogy 2022-ben a termelési volumenünk körülbelül 620 ezer autó volt, ami 60 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Az okokat, úgy gondolom, nem kell itt magyarázni. Meg kell jegyeznem, hogy a legnagyobb csökkenés a személygépkocsik szegmensében 66 százalékos nagyságrendű, a tehergépkocsik szegmensében sokkal kisebb, 18 százalékos
– mondta.
A legstabilabb szegmens az autóbuszoké volt, amelyek gyártásában Karimov szerint mindössze 1 százalékos csökkenés mutatkozott.
Az Európai Unió Tanácsa további egy évvel, 2024. február 28-ig meghosszabbította azokat a szankcióit, amelyeket Minszk ellen vetett be a fehéroroszországi belső elnyomás, valamint amiatt, hogy támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában – jelentették be hétfőn hivatalosan.
Közleményében a Külügyek Tanácsa emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2020 augusztusa óta büntetőintézkedések sorozatát vezette be a fehéroroszországi belső elnyomásért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szemben, valamint az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Ezekkel az a célja, hogy jelezze, ára van az emberi jogok megsértésének és az orosz háború támogatásának – idézi az állásfoglalást az MTI.
A vagyonbefagyasztással és uniós beutazási tilalommal járó korlátozó intézkedések jelenleg 34 szervezetre és 195 személyre, köztük Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre és fiára, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadóra, a minszki vezetés kulcsfontosságú szereplőire, az elnökhöz közeli üzletemberekre és gazdasági szereplőkre terjednek ki. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátaniuk.
Közölték továbbá, hogy Fehéroroszországra továbbra is célzott gazdasági szankciók vonatkoznak, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas gyártmányokra és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan. A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy Fehéroroszország támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában. Az EU továbbá folyamatosan figyeli a fehéroroszországi emberi jogi helyzetet, és támogatja a fehérorosz népnek a demokrácia iránti jogos igényét, egyebek között a civil társadalom és a független média támogatása által.
Értelmetlenek nevezte az ukrajnai orosz inváziót az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn Genfben, az Emberi Jogi Tanács ülésszakának megnyitóján.
Az októberben hivatalba lépett Volker Türk a negyvenhéttagú tanácsban elmondott egyik első beszédében figyelmeztetett, hogy a világban visszaszorulóban van az emberi jogok érvényesülése, sőt, sok helyen kifejezetten akadályozzák azt. Az elnyomás egyik példájaként a főbiztos az ukrajnai orosz inváziót említette.
Fabrice COFFRINI / AFP
António Guterres ENSZ-főtitkár beszédében kijelentette, hogy a háború „tömeges jogsértéseket” idézett elő. A nemi erőszakot, az emberek gyanús körülmények közötti eltűnését, az önkényes fogva tartást és a hadifoglyok jogainak megsértését említette.
Az április 4-ig tartó ülésszakon számos tagállam megpróbálja elérni, hogy hosszabbítsák meg azon ENSZ-vizsgálóbizottságnak a mandátumát, amelynek feladata az Ukrajnában elkövetett atrocitások kivizsgálása. Kijev, amely különbíróság felállítását szorgalmazza, amely felelősségre vonná az orosz politikai és katonai vezetést, fontosnak nevezte az ENSZ-testületet, hogy Oroszországot felelősségre lehessen vonni. Jevhenyija Filipenko, Ukrajna genfi ENSZ-nagykövete pénteken újságírók előtt a mandátum meghosszabbítását és a feladatkörének határozott megerősítését szorgalmazta.
A bizottságnak március 20-án kell jelentést benyújtania egyéves munkájáról. Kijev és szövetségesei bírálták, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes is részt vesz a tanácskozáson, sőt, csütörtökön felszólal. A háború kezdete óta orosz vezető most először vesz részt személyesen a testület munkájában. Ukrajna megtámadása miatt áprilisban felfüggesztették Oroszország tagságát a tanácsban, de képviselője megfigyelőként részt vehet az üléseken. Moszkva tagadja, hogy háborús bűnöket követne el vagy polgári célpontokat támadna Ukrajnában.
A német külügyminiszter bírálta, hogy jelentések szerint az orosz hatóságok fondorlatos módon Oroszországba szállítanak ukrán gyerekeket.
Más témákról szólva Annalena Baerbock elítélte, hogy az iráni hatóságok vérbe fojtják a rendszerellenes tüntetéseket, valamint hogy Afganisztánban a nők „kegyetlen és szisztematikus jogsértéseket” szenvednek el.
Az ülésszakon az ukrajnai helyzeten kívül várhatóan megvitatják azokat a vádakat, amelyek a kínai hatóságoknak a hszincsiangi ujgur kisebbséggel szembeni bánásmódjára vonatkozik. Emberi jogi szervezetek azzal vádolják Pekinget, hogy az ott többségben élő muszlim ujgurokat tömegesen kényszermunkatáborba zárják.
Az ülésszakkal párhuzamosan tartott leszerelési konferencián a küldöttek bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntését, miszerint felfüggeszti Oroszország részvételét az atomfegyverek csökkentéséről szóló új START szerződésben.
Baerbock „felelőtlennek” nevezte a döntést, Bonnie Jenkins fegyverzetellenőrzését és nemzetközi biztonságért felelős amerikai külügyi államtitkár pedig kijelentette, hogy Putyinnak az új START-ra vonatkozó bejelentésével Oroszország ismét megmutatta: nem megbízható atomhatalom.
Változtat a rakéták bevetésének taktikáján az orosz hadsereg Ukrajnában – közölte hétfőn Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszországnak kevesebb mint száz robotrepülőgépe maradt azok közül, amelyeket a leggyakrabban vet be Ukrajna ellen, ezek pedig a Kalibr, a H-101-es és a H-555-ös típusúak. Csernyak kiemelte, hogy ugyan a többi rakétatípusból még több ezer darabja van Oroszországnak, ezekből sokkal többet használnak el, mint ahányat gyártanak. Az ukrán hírszerzés adatai szerint az oroszok egy hónap alatt legfeljebb 30-40 rakétát képesek előállítani.
Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz csapatok Herszon megyében a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján a Krím félszigethez közelítenek, és újabb védelmi sáncokat építenek ki. Hozzátette, hogy erre a feladatra Oroszország cseljabinszki régiójából érkeztek újabban besorozott katonák. Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében azt írta az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a herszoni régióból az orosz megszálló „hatóság” a Krímbe készül menekülni.
Olekszij Dmitrasovszkij, a délkelet-ukrajnai védelmi erők sajtóközpontjának képviselője az ukrán televíziók által sugárzott egyik hírműsorban közölte, hogy az orosz katonai vezetés a csecsenföldi háborúra létrehozott 136. dandárt a Donyeck megyei Vuhledar felé indította el. Hozzátette viszont, hogy az orosz csapatok az elmúlt négy napban kevésbé intenzíven támadnak Vuhledar irányába. Az elmúlt nap során az orosz erők 15 támadást hajtottak végre, míg egy hónappal ezelőtt akár 60-szor is támadtak naponta. Megjegyezte, hogy ennek okai egyrészt az időjárási viszonyok, amelyek nem teszik lehetővé a felszerelések mozgatását, másrészt az, hogy az orosz katonák tömegesen megtagadták a támadást.
Egy héttel Joe Biden amerikai elnök kijevi látogatása után a fű alatt az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Janet Yellen is az ukrán fővárosba repült, ahol Zelenszkij mellett több magasrangú ukrán tisztviselővel is találkozott.
A Guardian tudósítása szerint Yellen biztosította az ukránokat Amerika támogatásáról, kiemelve, hogy Washington kitart Ukrajna mellett, ameddig csak kell.
Ukrainian Presidential press-service / AFP
A lap szerint arról is beszélt, hogy egy olyan stratégián dolgoznak, aminek segítségével szavatolni lehessen, hogy Oroszország a szó szoros értelmében fizessen az agresszióért. Hozzátette ugyanakkor, hogy igen komoly jogi akadályai vannak a szankciók által befagyasztott 300 milliárd dolláros orosz jegybanki vagyon teljes lefoglalásának.
Yellen elmondta továbbá, hogy tervben vannak további Oroszország-ellenes gazdasági szankciók, többek között az atomenergia területén is, de itt figyelembe kell venni, hogy ezek a lépések milyen következményekkel járnának a Nyugatra nézve. A miniszter ugyanakkor amondó, hogy meg kell fosztani Oroszországot a bevételeitől.
Humanitárius és kulturális területeken végzett munkájának elismeréseként Barátságért érdemrenddel tünteti ki Steven Seagalt Vlagyimir Putyintól – írja a Reuters.
Az amerikai színész – akit 2017-ben kitiltottak Ukrajnából – hosszú ideje elkötelezett támogatója Putyinnak, az ukrajnai háború megindítása óta is rendszeresen kiállt Oroszország mellett. A mostani kitüntetésre a hírügynökség forrásai szerint egyelőre nem reagált.
Alexey DRUZHININ / SPUTNIK / AFP Vlagyimir Putyin orosz elnök átadja Steven Seagal orosz útlevelét a Kremlben 2016. november 25-én.
Az ukrajnai invázió egyéves évfordulóján tett közzé Kína egy 12 pontos békejavaslatot, melynek keretében véget vetne Ukrajna és Oroszország konfliktusának.
A Guardian tájékoztatása szerint a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, Moszkva kiemelt figyelemmel kíséri Kína béketervét, hiszen számukra minden olyan kezdeményezés és javaslat, ami a béke megteremtését szorgalmazza, nagy jelentősséggel bír. Hozzátette ugyanakkor, hogy mielőtt bármi konkrétat tudna mondani, részletesen át kell rágniuk magukat minden részleten.
Peszkov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva „különleges katonai hadművelete” folytatódik, jelenleg pedig nem látja, hogy a közeljövőben békés megoldás születne.
Kína elképzeléseit Zelenszkij sem utasította el azonnal, azt azonban leszögezte, hogy csak akkor ülnek le tárgyalni, ha Oroszország kivonja a csapatait az összes megszállt ukrán területről. A kínaiak 12 pontja ugyanis rendelkezik többek között tűzszünetről, a béketárgyalások folytatásáról, a nukleáris konfliktus elkerüléséről és a humanitárius válság megoldásáról is, arról azonban nem írnak benne, hogy mi lesz azokkal a területekkel, amelyeket Oroszország megszállt az ukrajnai konfliktus során.
A Nexta hírügynökség jelentette, hogy 71 éves korában meghalt Gleb Pavlovszki, ismert orosz politológus, aki Vlagyimir Putyin bizalmasából az orosz elnök egyik legnagyobb belföldi kritikusa lett az elmúlt évtizedben.
A Moscow Times emlékeztet, hogy a Pavlovszki Putyin uralmának első évtizedében az orosz politikai élet megkerülhetetlen figurája volt, nagy szerepe volt abban, hogy az orosz elnök ki tudott építeni egy olyan rendszert, amelyben megingathatatlanná vált a hatalma, ellenfelei pedig szépen fokozatosan teljesen ellehetetlenültek. Ő volt az alapítója az Effective Policy Foundation nevű alapnak is, amely Putyin mellett Borisz Jelcin és Viktor Janukovics kampányait is egyengette.
Putyin kegyeiből 2011-ben esett ki Pavlovszki, miután állítólag szimpatizált a gondolattal, hogy Dmitrij Medvegyev legyen Oroszország új elnöke, ahelyett, hogy Putyin újraválasztásán kezdett volna dolgozni minden erővel. A Kremlt hátrahagyva aztán Putyin egyik legélesebb hangú kritikusa lett Oroszországban.
Pavlovszki haláláról nem közöltek részleteket, mindössze annyi derült ki, hogy súlyos betegséggel küzdött egy ideje.
Az orosz hadsereg 14 iráni gyártású drónt vetett be Ukrajna ellen hétfőre virradóan, ezek közül 11-et az ukrán erők megsemmisítettek – írja az MTI az az ukrán vezérkar tájékoztatása alapján.
Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője később hozzátette, hogy kilenc önmegsemmisítő drónt a főváros légterében lőtt le az ukrán hadsereg. Az előzetes információk alapján sem személyi sérülést, sem károkat nem okozott Kijevben a dróntámadás. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint hétfő reggel egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el, a veszély egy órán át tartott.
A dél-ukrajnai Odessza megyében vészhelyzeti leállás volt egy nagyfeszültségű elektromos vezetéken, aminek következtében Odessza városának csaknem egésze áram nélkül maradt – hozta nyilvánosságra a DTEK energetikai vállalat. Hozzátette, hogy a szakemberek rögvest hozzálátnak a javítási munkálatoknak, amint lefújják a légiriadót.
Zelenszkij elnök közben rendeletet írt alá, amelyben az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntése alapján szankciók alá vont 164 magán- és 85 jogi személyt, köztük olyan cégeket, amelyek kapcsolatban állnak a Wagner zsoldoscsoporttal és annak alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap késő este egysoros rendeletében menesztette a Donyec-medence védelméért felelős összevont katonai és rendvédelmi alakulatok főparancsnokát. Az államfő nem indokolta döntését.
Az UNIAN ukrán hírügynökség hétfői anyagában emlékeztetett arra, hogy Eduard Moszkaljov vezérőrnagy tavaly került ebbe a tisztségbe, nem sokkal az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után. Néhány nappal március 15-i kinevezését követően Zelenszkij Ukrajna állami szuverenitásának és területi integritásának védelmében tanúsított személyes bátorságáért és önzetlen cselekedeteiért, valamint a katonai eskühöz való hűségéért a Bohdan Hmelnyickij érdemrend második fokozatával tüntette ki.
Eduard Moszkaljov korábban az Odessza hadműveleti-stratégiai csoportosulás csapatainak parancsnoka és vezérkari főnöke, a Kelet nevű hadműveleti parancsnokság csapatainak első parancsnokhelyettese volt.
A kelet-ukrajnai Donyec-medencében jelenleg rendkívül heves harcok dúlnak, főképpen Bahmut környékén. Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében arról számolt be, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyében lévő Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk települések térségében.
Az ukrán hatóságok jelentése szerint tizennégy iráni gyártmányú, Shahed típusú drónt szabadítottak rá az oroszok Kijevre, ebből tizenegyet az ukrán légvédelem ki is lőtt, nagy részét az ukrán főváros közelében.
A beszámoló szerint a támadást hétfőre virradó éjjel, két hullámban hajtották végre az oroszok, ezért a légiriadó mintegy öt és fél órán át tartott. A jelenlegi információk szerint a támadások következtében ketten haltak meg, mindketten a mentésben részt vevő csapatok tagjai.
Nagydobrony közelében mérték, 3,3-as erősségű volt.
Az ukrán Különleges Irányítási Központ hivatalos Facebook-oldala alapján a Karpat.in.ua számolt be arról, hogy kijevi idő szerint 3 óra 15 perckor megmozdult a föld Kárpátalján. Az információk szerint a rengéseket a kocsikban és a lakóépületekben lehetett érezni, a szabadban már kevésbé. Bár erősen észlelhetőnek minősítették, a lakosságra nem jelentett veszélyt. Előzőleg január 3-án rögzítettek földrengést a megyében, az 3,8-as erősségű volt és 15 településen volt érezhető.
Oroszország a nemzetközi közösség legtöbb tagállamával megerősítette az együttműködést, és meghiúsította a kollektív Nyugat azon terveit, amelyek az ország elszigetelését és feldarabolását célozták – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy moszkvai szaktanácskozáson.
„Most dől el, milyen lesz a jövő világrendjének konfigurációja, amely meghatározza Oroszország helyét a demokratikus, igazságos és policentrikus rendszerben, amely most van kialakulóban, és amelynek nincs és nem is lehet alternatívája” – mondta.
Russian Foreign Ministry / handout / AFP Szergej Lavrov a diplomaták napja alkalmából tartott ünnepségen 2023. február 10-én Moszkvában.
Szeretném hangsúlyozni, nemcsak a kollektív Nyugat azon terveit sikerült meghiúsítanunk, amelyek Oroszország elszigetelésére, sőt feldarabolására irányulnak, hanem a nemzetközi közösség túlnyomó többségével való növekvő együttműködést is sikerült biztosítanunk. Ezt most már világtöbbségnek nevezzük,
tette hozzá.
A külügyminiszter a világtöbbséghez egyebek között Kínát és Indiát, valamit a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Független Államok Közössége, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a BRICS csoport tagjait sorolta.
Elmondta, hogy az utóbbi két szervezetbe több mint húsz ország kérte felvételét. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan nyilvánosság elé terjeszti Oroszország új, a megváltozott nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai koncepcióját.
Törökország március 9-én folytatja a tárgyalásokat Svédországgal és Finnországgal a NATO-tagság iránti kérelmükről – közölte Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn.
A Reuters szerint Cavusoglu Ankarában beszélt arról, hogy a találkozót Brüsszelben tartják, ahol megvitatják majd az országok által aláírt memorandum végrehajtását.
Ez év február 21-e óta oroszbarát tisztviselők legalább 14 robbanásról számoltak be az oroszok által megszállt Mariupol város környékén – olvasható a brit védelmi minisztérium hétfő reggeli jelentésében.
A robbanások helyszínei között szerepel a repülőtéren található lőszertároló, két üzemanyagraktár és egy acélmű, amelyet a megszálló csapatok katonai bázisként használnak.
A brit minisztérium megjegyzi, hogy Mariupol legalább 80 km-re fekszik a frontvonaltól és az oroszok számára aggodalomra adhat okot, hogy egy olyan területen történtek az incidensek, amelyről azt gondolták, hogy kívül esik az ukránok rutinszerű csapásainak hatókörén.
Hozzátették azt is, hogy ugyan Mariupol igen súlyos károkat szenvedett a háború során, a város azonban fontos az oroszok számára: egyrészt, mert ez a legnagyobb, 2022-ben elfoglalt település, amelyet meg tudtak tartani az oroszok, másrészt egy fontos logisztikai útvonal mentén fekszik.
Az ukrán-magyar határszakaszon 4627-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5623-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 77 ember – köztük 25 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve, tudatta az ORFK.
A BYPOL fehérorosz kormányellenes csoport azt állítja, hogy február 26-án sikerült megrongálniuk egy orosz A-50-es megfigyelő repülőgépet a macsuliscsi légibázison – számolt be a Twitteren a Kyiv Independent Aljakszandr Azarovra, a partizánok vezetőjére hivatkozva.
A Guardian – amely egyelőre nem tudta független forrásból megerősíteni az értesüléseket – azt írja, hogy a repülőt két robbanás érte, az eleje és a közepe sérült meg, beleértve a radart is. Azarov szerint az akció végrehajtói elhagyták Fehéroroszországot és biztonságban vannak.
⚡️Opposition group: Explosion at Belarusian military airfield damaged Russian aircraft in reported partisan attack. pic.twitter.com/rUofwbEUCX
Az Egyesült Államok nem ismeri el és soha nem fogja elismerni Oroszország részeként a Krím-félszigetet, amelyet továbbra is Ukrajna részének tekint – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője vasárnap a terület orosz megszállásának 9. évfordulójára emlékezve.
Ned Price a közleményben úgy fogalmaz, hogy Oroszország 9 évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát és elfoglalta a Krímet a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának egyértelmű megsértése révén.
Az Egyesült Államok üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit arra, hogy felhívja a világ figyelmét a megszállás alatt lévő terület helyzetére – olvasható a közleményben.
A 2023-as év kritikus lesz abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok minden eszközbeli és hírszerzési támogatást megadjon Ukrajna számára – jelentette ki a CIA igazgatója egy vasárnap megjelent interjúban.
William Burns az ABC televíziónak adott interjúban azt fejtegette, hogy az orosz fél jelenleg nem gondol komolyan tárgyalásra, és mint fogalmazott, ebbe az irányba csak a hadszíntéren keresztül vezet út. Hozzátette: az amerikai kormánynak azért kell megadnia minden segítséget Ukrajna számára, hogy erősebbek legyenek a harctéren és majd végső soron a tárgyalóasztalnál.
Brendan Smialowski / AFP
Az amerikai hírszerzés vezetője szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz elnök ma még túlságosan magabiztos abban, hogy képes lehet Ukrajnát kifárasztással felőrölni, illetve játszik az európaiak politikai kifáradására, valamint arra, hogy idővel az Egyesült Államok figyelme is más ügyek felé fordul.
Burns hangsúlyozta: az amerikai kormány bizonyos abban, hogy a kínai vezetés fontolgatja halált okozó felszerelések szállítását Oroszországnak, ugyanakkor az amerikai hírszerzés szerint erről végső döntés nem született, és ilyen szállítás eddig nem történt. Hozzáfűzte: az amerikai kormányzat nagyon odafigyel erre és fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok tegye nagyon világossá, milyen következményei lennének az ilyen szállításoknak.
Megjegyezte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni – szankciók formájában megnyilvánuló – határozott lépései, valamint a háború alakulása az elmúlt egy évben elbizonytalanítóan és kijózanítóan hatott Kínára.
A CIA-igazgató az iráni atomprogrammal kapcsolatban elmondta: nem látják jelét annak, hogy Irán legfelsőbb vezetője döntést hozott volna a nukleáris fegyverkezési program folytatásáról, viszont ennek másik elemét, az urándúsítást tekintve az elmúlt években nagyon sokat lépett előre. Közel vannak ahhoz, hogy csupán néhány hétre legyen szükségük a 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására – közölte William Burns arra utalva, hogy atomfegyverek előállításához 90 százalék körüli szintre van szükség.
