Biden: Az USA szó szerint meg fogja védeni a NATO minden centiméterét

Zoran Milanovic horvát elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy „hitetlenkedve és félelemmel” követi az ukrán háborút, amelynek árát a „szerencsétlen nép” fizeti meg, nem „holmi New York-i hipszterek vagy gazdag oroszok”.

Az első naptól fogva rémülettel és félelemmel kommentálom az eseményeket

– fogalmazott az elnök abból az alkalomból, hogy a héten lesz egy éve, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.

Egyszerűen nem hiszem el, hogy ez megtörténik, és hogy ebbe az irányba halad

– mondta az elnök, hozzátéve: már egy éve arról beszél, hogy ki a felelős ezért a konfliktusért, és kinek mit kellett volna tennie, de többé nem teszi.

Aki gondolkodik, az megértette, aki nem, az továbbra is ismételni fogja azokat a mantrákat, amelyeket a Daily Telegraphból, vagy a CIA, illetve a KGB tájékoztatóiból másolt ki

– húzta alá. Kiemelte: ő egy kis ország elnöke, aki bár nem közvetlenül, de valamilyen módon megpróbált fellépni az ellen, ami most folyik, mert „rettenetesen veszélyes és ellenőrizetlen”. Végezetül megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy az ukrajnai konfliktus „amerikai és orosz háború”, és végül Washington és Moszkva között születik megállapodás. (MTI)

Csehország tavaly több száz darab nehéz haditechnikai eszközt szállított Ukrajnának, köztük 89 harckocsit – közölte Petr Fiala miniszterelnök, miután Varsóban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel.

Az állami és a magánszektor együttműködésével érkező cseh szállítmányok mértékét most először részletezte a cseh kormányfő. Kitért rá, hogy Csehország 226 harcászati és páncélozott gyalogsági járművet, 38 ágyút, 33 többszörös rakétavetőt, hat légvédelmi rendszert és négy helikoptert szállított az Oroszország által tavaly februárban lerohant Ukrajnának.

(Al Jazeera)

Halott zsoldosok fotóival nyomatékosította az orosz katonai vezetéssel szembeni vádjait a Wagner-csoport tulajdonosa: Jevgenyij Prigozsin szerint a védelmi tárca nem biztosít elég lőszert a csapatainak.

A kormányzat ezt Prigozsin korábbi kijelentéseire reagálva kedden megcáfolni, ez azonban nem gátolta meg a Wagner-vezért abban, hogy újra előjöjjön a témával, sőt, Szergej Sojgu védelmi minisztert is sértegette.

Az Euronews.com szerint Prigozsin úgy döntött, az orosz lakossághoz fordul: az Ukrajnában is harcoló hírhedt zsoldosszervezet tulajdonosa felszólította honfitársait, hogy támogassák őt a lőszerek iránti követelésében, és gyakoroljanak nyomást a hadseregre.

Ha minden orosz – ez nem gyűlésekre való felhívás – csak annyit mondana: ‘Adjatok lőszert a Wagnernek’, akkor az már nagyon jelentős lenne

– jelentette ki Prigozsin az AFP hírügynökség szerint egy általa terjesztett hangfelvételen.

Prigozsin azt állította, hogy sok katonája azért halt meg, mert nem volt elég lőszerük. A felhívás újabb bizonyítéka a Wagner és az orosz vezérkar közötti, hónapok óta tartó feszültségeknek.

Vlagyimir Putyin szerdán találkozott Vang Ji kínai vezető diplomatával, hogy megvitassák a Peking és Moszkva közötti együttműködésről tárgyaljanak.

Az orosz elnök elmondta elmondta Vangnak, hogy nagyon várja Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő moszkvai látogatását, és a két ország közötti partnerség elmélyítésére számít.

A kínai külügyi államtanácsos – aki a külügyminiszter felett áll a bonyolult pekingi hierarchiában – hétfőn Budapestre is beugrott, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytasson kétoldalú tárgyalást. Ebbe a találkozóba még egy egy kedélyes lángosozgatás is belefért.

Vang Ji a hétvégén egy müncheni biztonsági konferencián járt, ott másfél órás beszédében többek között azt mondta, hogy Kína „szilárdan a béke és a párbeszéd oldalán marad”.

(Guardian)

Három ukrán szerző, Katerina Babkina, Oleszja Hromejcsuk és Maria Tumarkin is megtagadta részvételét az Adelaide-i Írók Hete rendezvényen, miután egy másik meghívott, Susan Abulhawa palesztin-amerikai író is, aki korábban Volodimir Zelenszkijt „nácirajongó cionistának” nevezte, aki szerinte belerángatta „az egész világot a harmadik világháború poklába”.

Kapcsolódó

„Nácirajongó cionistának" nevezte Zelenszkijt egy író, botrány tört ki miatta

Áll a bál az ausztrál írótársadalomban.

Joe Biden amerikai elnök szerdán Varsóban találkozott a NATO keleti vezetőivel. A Bukaresti Kilencek (B9) az észak-atlanti katonai szövetség területének keleti részén látnak el védelmi feladatokat. A szűkebb szövetség tagja Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia.

A négynapos lengyelországi és ukrajnai látogatását, melynek során szigorú titoktartás mellett Kijevben is nyilvános látogatást tett, Biden a B9 vezetőivel zárja. A velük folytatott tárgyalás során elhangzott, hogy

Az USA szó szerint meg fogja védeni a NATO minden centiméterét.

Úgy fogalmazott, hogy a B9 országai a NATO kollektív védelmi rendszerének „élvonala”, ahogy „a demokráciáké, a szabadságé is Európában és szerte a világon”.

Az amerikai elnök ezeket Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott tárgyalása előtt mondta.

(The Guardian)

A német Stern hírmagazin egy összeállításban szólította meg a német vezetőket, elevenítsék fel, hogyan értesültek arról, hogy Oroszország háborút indít Ukrajna ellen.

Kapcsolódó

"Azt mondtam, jaj, ne!" – Így értesültek a német politikusok az orosz támadásról

Nem igazán számítottak rá, hogy bekövetkezhet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a “Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében. A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor “a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján” találja meg a kérdés megoldásának módját. A Kreml honlapján közzétett – Putyin által kedden bejelentett lépésekhez sorolható – hatálytalanító rendelkezés szerint a döntést “Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg”.

Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának a kérdését is érvénytelenítené. “A Moldova és Oroszország között fennálló politikai alapegyezmény előírja országaink területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartását” – fogalmazott az elnök a Publika televíziónak.

A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy “gondosan tanulmányozza” a dokumentumot.

A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten nyugatbarát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott. Moldova erős amerikai és európai uniós támogatással regnáló elnöke, Maia Sandu két hete azzal vádolta meg Oroszországot, hogy diverzánsokkal karöltve akarja megbuktatni a kormányt és destabilizálni igyekszik az országot, annak érdekében, hogy ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moszkva teljesen alaptalannak minősítette a vádakat.

A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár “Dnyeszter Menti Köztársaság” területén jelenleg mintegy 1700 „békefenntartó” feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, az orosz katonákat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után.

(MTI)

Oroszország kedden összetűzésbe került az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálása kapcsán – közölte az AP hírügynökség.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) közölte, hogy Moszkva nem bízik a Dánia, Svédország és Németország által folytatott vizsgálatok hitelességében, de reméli, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár független nemzetközi vizsgálatot rendel el a robbantások kivizsgálására.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország illetékes hatóságai közölték, hogy a gázvezetékeket ért robbantások körülményeit vizsgáló nyomozás még tart. Szerintük Oroszország csak azért követeli az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását, hogy eltereljék a figyelmet Ukrajna megtámadásának egyéves évfordulójáról és a következő három nap magas szintű ENSZ-tevékenységeiről, beleértve egy közgyűlési határozat elfogadását is, amely elítéli Moszkva múltban tett lépéseit.

Oroszország kétségbeesetten próbálja másra terelni a szót, miközben a világ ezen a héten összefog, hogy az ENSZ Alapokmányával összhangban lévő igazságos és tartós békét teremtsen Ukrajnában

– hangsúlyozta John Kelley, amerikai miniszteri megbízott.

Az ülés előtt Dánia, Svédország és Németország nagykövete levelet küldött a BT tagjainak, amelyben közölték, hogy vizsgálataik során kiderült, hogy a „szabotázs miatt bekövetkezett erőteljes robbantások” nagymértékben megrongálták a gázvezetékeket. A kedd reggel továbbított levél szerint mindhárom országban további vizsgálatokat folytatnak az ügyben. Állításuk szerint a nyomozás folytatásával kapcsolatban korábban már tájékoztatták Oroszországot.

Azt állítják, hogy informáltak minket a nyomozás folytatásáról, ami nem igaz. Az információszerzés iránt tett lépéseinket figyelmen kívül hagyták vagy elutasították

– mondta Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dmitrij Poljanszkij a héten.

Nyebenzja elmondása szerint Moszkva nem tudott részt venni a három ország által vezetett nyomozásban. „Nem elég, hogy a nyomozás nem transzparens de a napnál is világosabb, hogy csak a nyomokat akarják eltüntetni, és kiállni az amerikai testvérük mellett”. Kelley a tanácshoz intézett beszédében reagált az orosz nagykövet rágalmaira.

A vádak miszerint az Egyesült Államok részt vett a robbantásokban, teljes mértékben hamisak

– mondta.

Németországba 2022 augusztusáig érkezett gáz az Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül, ekkor Oroszország leállította a szállítást. Az Északi Áramlat-2-t soha nem helyezték üzembe, mert miután Oroszország elismerte Ukrajna szakadár népköztársaságainak függetlenségét, Németország felfüggesztette a gázvezeték engedélyeztetését. A robbanások 2022. szeptember 26-án történtek.

Oroszország súlyos fenyegetést jelent Svédországra, sőt, a legnagyobb fenyegetés, és egyre agresszívabb. A rezsim lépései kiszámíthatatlanok, és hajlandó súlyos kockázatokat is vállalni. Az ukrajnai háború drámaian megváltoztatta a biztonsági helyzetet, és mára Oroszország súlyos katonai fenyegetés lett Svédország területére és belbiztonságára nézve is – közölték szerdán a svéd biztonsági szolgálatok közös közleményükben.

– Oroszország Európa, a kollektív Nyugat és már a NATO részének is tekinti Svédországot, emiatt fenyegeti jobban, mint korábban – jelentette ki sajtótájékoztatóján Daniel Stenling, a kémelhárítás vezetője.

Svédország Finnországgal együtt tavaly Oroszország ukrajnai háborújának megindulását követően kérte felvételét a NATO-ba, amit már csak Magyarország és Törökország nem hagyott jóvá NATO-tagállamok közül. A svéd biztonsági szolgálatok szerint veszélyt jelent még az országra Kína és Irán is, és a helyzetet rontja, hogy ez a kettő együttműködik Oroszországgal. Szerintük több külföldi hatalom óriási erőfeszítéseket tesz arra, hogy illegálisan fejlett technológiához jusson Svédországban.

Oroszország sikertelen interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre körülbelül abban az időben, amikor Joe Biden amerikai elnök Ukrajnában tartózkodott – írja a CNN.

Az ügyre rálátó amerikai tisztviselők szerint a rakétakilövés meghiúsult. Az amerikaiak a cikk szerint előre tudtak a rakétakísérlet szándékáról, ugyanis arról tájékoztatást kaptak Oroszországtól az úgynevezett konfliktusoldó vonalakon keresztül. Egy másik tisztviselő arról beszélt, a teszt nem jelentett kockázatot az Egyesült Államok számára. Elmondásuk szerint nyugaton „sátán II-nek” nevezett, több nukleáris robbanófej szállítására is alkalmas rakéta kilövése vallott kudarcot. Ezt korábban már sikeresen tesztelték, és ha ezúttal sikeresen tesztelték volna, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök kiemelte volna azt a keddi, országértékelő beszédében. Azonban az orosz elnök nem tett róla említést a 45 perces beszédében.

Ugyanakkor hivatalosan kijelentette, hogy Oroszország felfüggeszti országa részvételét az Egyesült Államokkal kötött nukleáris fegyverek csökkentésére irányuló egyezményben, veszélybe sodorva a világ két legnagyobb nukleáris arzenálját szabályozó utolsó fennmaradó egyezményt.

A CNN eredeti információi szerint a teszt akkor történt, amikor Biden Ukrajnában tartózkodott. Ám a történet első közlése után az egyik tisztviselő azt mondta, hogy a teszt közvetlenül azelőtt történt, hogy Biden az országban tartózkodott, más forrás szerint hétfőn, egy nappal Biden érkezése előtt volt a rakétateszt.

A kísérlet időzítése arra utalhat, hogy az Egyesült Államok és Oroszország több különböző csatornán keresztül kommunikált a hét elején konfliktusmegoldás céljából. Az amerikai tisztviselők vasárnap este, órákkal Biden kijevi látogatása előtt is értesítették az oroszokat, hogy az elnök útnak indul az ukrán fővárosba – közölte hétfőn Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4766-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4132-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, azaz 8898-an jöttek a háború sújtotta országból – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A beléptetettek közül a rendőrség 79 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Az ukrajnai háború elől menekülők február 21-én nem érkeztek Budapestre vonattal – tudatta az ORFK.

Hiperszonikus rakétákkal felszerelt orosz hadihajó érkezett hadgyakorlatra a dél-afrikai Richards Bay kikötőjébe – számolt be szerdán a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Az Admiral Gorskov nevű hajó legénysége részt vesz a dél-afrikai fegyveres erők napja alkalmából rendezett ünnepségeken, ezenkívül a helyi és a kínai haditengerészeti erőkkel közösen tartandó manővereken. Ennek során a tengeri biztonságot fenyegető veszélyek elhárítását célzó feladatokra összpontosítanak. A hajó parancsnoka, Igor Krahmal elmondta, hogy a fregatt a Cirkonok mellett Kalibr robotrepülőgépeket is hordoz.

A gyakorlatok kezdete szinte egybeesik az ukrajnai orosz invázió első évfordulójával, és Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntését követi, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokkal kötött utolsó jelentős nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződést.

A fregattot idén januárban állították hadrendbe. Fedélzetén lévő hiperszonikus rakéták képesek megbízhatóan áthatolni a lég- és rakétavédelmi rendszereken, a sebességük kilenc Mach feletti (másodpercenként 11 kilométernél többet tesznek meg), a hatótávolságuk pedig meghaladja az ezer kilométert. A hajó január végén az Atlanti-óceán nyugati részén tesztelte csapásmérő képességét.

A Visegrad24 hírügynökség szerint Ukrajna elkezdett csapatokat összevonni a moldovai határnál, mert onnan várnak támadást.

Az előző nap számolt be a frissen kinevezett moldovai miniszterelnök, Dorin Recean azokról az orosz tervekről, amelyek szerint a főváros, Kisinyov repterét el akarják foglalni az oroszok, hogy csapatokat tudjanak oda szállítani. A helyzet azért is veszélyes, mert 1500 orosz katona állomásozik békefenntartóként közel harminc éve az oroszbarát szeparatista Dnyeszteren-túli területen, amely jogilag Moldova része és az ukrán határnál helyezkedik el. Recean szerint Oroszországnak vissza kellene vonnia onnan a csapataikat.

BREAKING:

Ukraine has started deploying troops near the border with Moldova.

Via @sentdefender pic.twitter.com/iHXsrf20Wm

— Visegrád 24 (@visegrad24) February 21, 2023