Az orosz-ukrán háború csütörtöki krónikáját itt olvashatják!
Ihor Zsovkva, Zelenszkij elnök diplomáciai tanácsadója a Bloombergnek nyilatkozott, és azt mondta, hogy nem fognak területet átengedni Oroszországnak, különösen nem a Donbasz területén. Arról is beszélt, hogy hajlandóak lennének exportálni tengeren keresztül, de nem bíznak Oroszországban, ezért csak a tűzszünet segítene benne, hogy újra exportálhassanak.
Zelenskiy’s diplomatic advisor Ihor Zhovkva tells me «As I’ve told you, we are not going to give away territory, we won’t cede an inch – especially not in Donbas. Russia has thrown everything at it – I won’t get tired of saying Ukraine needs immediate supply of heavy weapons.»
— Maria Tadeo (@mariatad) June 10, 2022
A közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett Bukaresti Kilencek (B9) elítélik az Ukrajna elleni indokolatlan orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák – mutat rá a B9-ek pénteki, bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
A NATO keleti határvidékén található tagállamok a június végén Madridban tartandó NATO-csúcs előtt egyeztettek és fogalmazták meg közös elvárásaikat a védelmi szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatban.
A nyilatkozat aláírói szerint Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést az euroatlanti térség biztonságára, ezért a szövetséges jelenlét fokozására, korszerű, kiegyensúlyozott, hiteles és fenntartható megerősítésére van szükség a teljes keleti szárnyon. A B9-ek támogatásukról biztosítják Ukrajnát, az ország európai uniós integrációs törekvéseit, folytatják a menekültek millióinak segítését és felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából, térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé.
A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia rendszeres biztonságpolitikai egyeztetését Lengyelország és Románia kezdeményezte még 2014-ben, és a mostani csúcstalálkozót is Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök hívta össze. Betegsége miatt az eredetileg Bukarestbe várt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár online csatlakozott a tanácskozáshoz. A zárt ajtók mögött tartott bukaresti értekezleten Magyarország álláspontját Novák Katalin köztársasági elnök ismertette.
Joe Biden amerikai elnök a bukaresti regionális csúcs résztvevőihez intézett, Twitter-bejegyzésben közzétett üzenetében megállapította: a B9-ek az első vonalban vannak, amikor arról van szó, hogy az észak-atlanti szövetség közös választ ad Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. Biden arról biztosította a közép- és kelet-európai országokat, hogy az Egyesült Államok megvédi a NATO keleti szárnyát, megerősíti a régió energetikai biztonságát és együttműködik szövetségeseivel Ukrajna támogatása érdekében.
Klaus Iohannis román államfő a csúcstalálkozó után Andrzej Dudával közösen tartott sajtóértekezletén azt mondta: a NATO-országok közül Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, de a B9-ek valamennyien osztoznak abban a fenyegetettségben, amelyet Oroszország törvénytelen és erkölcstelen agressziója idézett elő. Szerinte a Fekete-tenger térsége van jelenleg leginkább kitéve az orosz fenyegetésnek, és a NATO-nak kiemelt figyelmet kell fordítania e stratégiai fontosságú régió biztonságossá tételére. A román elnök szerint a B9-nek nemcsak Ukrajnát, hanem Moldovát is segítenie kell.
A lengyel elnök rámutatott: a keleti szárny megerősítése több katonát és védelmi kiadást feltételez. Kifejtette: állandó, megerősített katonai jelenlétre, megnövelt elrettentő képességre van szükség a NATO keleti szárnyának teljes hosszában és a nemrég alakult harccsoportokat dandárokká kell fejleszteni.
(MTI)
Finnország új határkerítést tervez építeni Oroszországgal közös határának egyes szakaszain Oroszország ukrajnai hadműveletének nyomán – közölte pénteken a finn kormány.
A finn vezetés csütörtökön nyújtott be jogszabály-módosító javaslatot határvédelmének megerősítésére a csaknem 1300 kilométer hosszú – gyéren lakott – közös határ mentén. A tájékoztatás szerint az új szabályozást a lehető leghamarabb hatályba léptetnék. Az MTI azt írja az erről szóló híradásában, Helsinki attól tart, hogy Moszkva migránsokat alkalmazhat politikai nyomásgyakorlási eszközként.
A bejelentés Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét követi, ami miatt ezek az országok úgynevezett hibrid megtorló intézkedésektől, így például kibertámadásoktól és más, nem katonai jellegű destabilizáló akcióktól tartanak.
A törvényjavaslat a határőrség műveleti képességeinek javítását szolgálja a hibrid fenyegetésekkel szemben
– idézi az MTI Anne Ihannust, a finn belügyminisztérium egyik tanácsadóját.
Az észak-európai ország határát jelenleg alacsony palánkkerítés biztosítja, amely csak arra szolgál, hogy a haszonállatok ne kóboroljanak a határ túloldalára.
Ukrajna képes kiszorítani Oroszországot a Donyec-medencéből – fejezte ki meggyőződését Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken Kijevben azon a megbeszélésen, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folyatatott.
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a brit miniszter úgy vélekedett, hogy Oroszország „az összeomlás szélén áll, legalábbis katonai erejét tekintve”.
Zelenszkij elmondta: Kijev nagyra értékeli, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet tölt be Ukrajna támogatásában fegyverekkel, pénzügyi eszközökkel és szankciókkal.
Nagyra értékeljük az igazán valódi, közös munkát, amikor a szavakat állandóan tettek követik. Általában véve hálás vagyok Nagy-Britanniának, a kormánynak, a miniszterelnöknek. Gyakran beszélek Boris Johnsonnal, és tudom, hogy miniszteri szinten is igen szoros kapcsolat van
– fogalmazott az ukrán elnök.
Wallace még hétfőn bejelentette, hogy Nagy-Britannia is szállít az eddigieknél nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának az orosz háborúval szembeni védelem erősítésére. Közölte, hogy London M270 típusú rakéta-sorozatvetőket ad át az ukrán fegyveres erőknek, ugyanazokkal a szigorú feltételekkel, amelyekkel az Egyesült Államok is kilátásba helyezte hasonló képességű, M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú rakétarendszerek szállítását. A brit védelmi tárca ismertetése szerint az M270 rakéta-sorozatvetők percenként tizenkét rakéta kilövésére alkalmasak. E precíziós vezérlésű rakéták hatótávolsága 80 kilométer, amely messze meghaladja az ukrán fegyveres erők által jelenleg birtokolt rakétaeszközök kapacitásait.
(MTI)
Minden eddiginél jelentősebb és széleskörűbb energetikai megállapodást írt alá Magyarország és Szerbia, amely biztonságot ad mindkét ország energiaellátása szempontjából – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.
A Sinisa Mali szerb pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: „az egész világon elképesztő bizonytalanság uralkodik”, átalakul a világgazdaság, a háború és a szankciók „alapvető igazságokat rengetnek meg”.
A tárcavezető szerint senki nem gondolt arra pár éve, hogy energiabeszerzésről folytatott tárgyalások során nem az ár lesz a fő kérdés, hanem az, hogy egyáltalán lehet-e vásárolni elég energiahordozót. Hozzátette: azt sem gondolta volna senki, hogy az energiaellátás biztonsága ilyen kritikus és életbevágó jelentőségű kérdés lesz.
Szerbia a két aláírt szerződéssel arra kötött szövetséget, hogy „minden körülmények között garantáljuk országaink számára a biztonságos és kiszámítható energiaellátást”. Az egyik szerződés értelmében arról állapodtak meg, hogy Szerbia Magyarországon keresztül szerez be és Magyarországon tárol 500 millió köbméternyi földgázt a most következő téli szezonban.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a földgáz terén történő együttműködés eddig is kiváló volt Szerbia és Magyarország között, hiszen a Magyarországra érkező földgázszállítás egy jelentős része délről, Szerbián keresztül érkezik, az idén például több mint 1,7 milliárd köbméter. Az új megállapodás most biztosítja Szerbia hiánytalan földgázellátását a következő téli szezonban, egyúttal pedig „megerősíti Magyarország szerepét a regionális energiaellátás biztonsága terén” – húzta alá Szijjártó Péter. A szerződés értelmében július elsejétől elkezdik magyarországi tározókban tárolni a Szerbia által megvásárolt földgázt, október elsejétől pedig napi 3-6 millió köbmétereres adagokban juttatják el Szerbiába.
A másik aláírt szerződés tartalmazza a két ország villamosenergia-piacainak összekapcsolását. „Ezzel Magyarország csatlakozik ahhoz a szerb-szlovén kezdeményezéshez, amelynek nyomán egy közös regionális energiatőzsde jön létre” – magyarázta Szijjártó Péter. Ezzel nő a piac mérete, ez pedig általában árcsökkentést is jelent, és “ez a mostani rendkívül bizonytalan helyzetben elképesztő fontosságú mindannyiunk számára”. Emellett a két ország közötti villamosenergia-szállítás is gyorsabb és könnyebb lesz. A szerződés tartalmazza továbbá, hogy megnövelik a nemzeti rendszereket összekötő villamos áram-vezeték kapacitását – közölte a tárcavezető.
Magyarázata szerint jelenleg éves szinten maximum ezer megawatt szállítási kapacitás volt a két ország között, ezt 500 megawattal megnövelik, az új vezeték pedig Sándorfalva és Szabadka között épül ki 2028 tavaszáig. „Ezáltal a megépülő paksi atomerőmű, és a folyamatban lévő szerbiai beruházások nyomán megemelkedő villamos áram- kapacitásainkat is fel tudjuk használni egymás érdekében”. Szijjártó Péter közölte továbbá, hogy közös fejlesztéseket hajtanak végre a megújuló energiaforrások felhasználása terén, valamint a szerződés értelmében a szerbiai erőműfejlesztések során nagy mértékben magyar technológiákat fognak használni.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy az energetikai megállapodás hatalmas előrelépés, „új dimenziót nyit, és a regionális energiaellátás terén megerősíti Magyarország és Szerbia stratégiai szövetségét, biztonságot ad az energiaellátásban, és segít abban, hogy a rezsicsökkentés eredményeit is megvédjük”.
Szijjártó Péter pénteken Aleksandar Vucic szerb államfővel is tárgyalt a két országot érintő legfontosabb kérdésekről, elsősorban az energiabiztonságról és a két ország stratégiai partnerségéről. Elhangzott, az energiahordozók Magyarország és Szerbia közötti akadálytalan és zavartalan áramlása újabb bizonyítéka a két ország kiemelkedően jó és baráti kapcsolatának.
(MTI)
Az ukrajnai háború befejezése érdekében teendő lépésekről egyeztetett Ferenc pápa az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, akit a Vatikánban fogadott – közölte a Szentszék pénteken.
A valamivel több, mint húsz perces találkozón arról volt szó, hogy mit tehet a nemzetközi közösség a háború lezárásáért. A szentszéki szóvivő hozzátette, hogy Ferenc pápa és Ursula von der Leyen az éghajlatváltozásról, valamint a fenntartható építkezési projektekről is eszmét cserélt.
Az Európai Bizottság elnökét Pietro Parolin bíboros, a szentszéki államtitkárság vezetője, valamint Paul Richard Gallagher érsek, vatikáni külügyminiszter is fogadta. Érintették az Ukrajnában kialakult humanitárius helyzetet, valamint az élelmiszerválság következményeit a konfliktus elhúzódása esetében. A találkozókon témaként szerepeltek a májusban lezárult Konferencia Európa jövőjéről című programsorozat eredményei.
Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közölt fényképet a találkozóról, a fotón látszik, hogy Ferenc pápa a térdfájása miatt kerekesszékben ülve fogadja őt.
Azokkal vagyunk, akik Ukrajna pusztítása miatt szenvednek. A háborúnak be kell fejeződnie, a békének vissza kell térnie Európába
– jegyezte be közösségi oldalán Ursula von der Leyen.
A Szentszék pénteken bejelentette, hogy elhalasztják Ferenc pápa július 2. és 7. között tervezett útját a Kongói Demokratikus Köztársaságba és Szudánba. A közlemény szerint az egyházfő „orvosai tanácsát követi annak érdekében, hogy ne váljanak hiábavalóvá a térde gyógyítását célzó eddigi terápiák”.
(MTI)
Az ukrán védelmi minisztérium pénteken délelőtt közölte, hogy csapást mért orosz katonai állásokra Ukrajna déli részén, Herszon régióban. Ez az egyik első olyan terület, amelyet az orosz csapatok elfoglaltak, miután februárban megszállták az országot.
A minisztérium ma délelőtt kiadott közleményében az áll, hogy újabb légicsapásokat indítottak „az ellenséges bázisokra, a felszerelés és személyzet gyűjtőhelyeire, valamint terepi raktárakra Herszon régió öt különböző települése környékén”.
A minisztérium részletek közlése nélkül azt állítja, hogy az orosz erők „emberi és technikai veszteségeket szenvedtek”, elaknázták a területeket, miközben visszaszorították őket, és barikádokat emeltek az ukrán csapatoknak.
Az ukrán védelmi minisztérium vonatkozó állításait jelenleg független forrásból nem lehet ellenőrizni.
(The Guardian)
Két hónapon belül másodszor vág kamatot az orosz jegybank, így most 11 százalékról 9,5 százalékra csökkentették a kamatlábat. A jegybank szerint erre az ad lehetőséget, hogy az inflációs kilátások a vártnál kedvezőbben alakulnak.
A bank azt is közölte, hogy „a gazdasági aktivitás hanyatlása” kisebb mértékű, mint azt áprilisban prognosztizálták, bár hozzátették, hogy a gazdasági környezet továbbra is „kihívást jelent”.
Az orosz jegybank ezelőtt legutóbb május 26-án hajtott végre kamatvágást, akkor 14 százalékról 11 százalékra csökkentették az alapkamatot.
Az orosz jegybank szerint az infláció mértékének csökkenése nagyrészt az áruk és szolgáltatások egy kis csoportján végrehajtott árkorrekciónak köszönhető. Az esés részben az orosz rubel árfolyamának emelkedése miatt következett be.
A kamatlábat az oroszok még februárban, rögtön az ukrajnai invázió kezdetekor emelték fel 20%-ra. A jegybank akkor így próbálta elejét venni, hogy a nyugati szankciók pénzügyi válságba sodorják Oroszországot.
Az invázió nyomán aztán a rubel árfolyama rekord mélységűre zuhant az amerikai dollárhoz képest, miután a Nyugat befagyasztotta Oroszország 600 milliárd dolláros devizatartalékának mintegy felét. Ekkor történt az is, hogy több száz multinacionális cég lépett le az orosz piacról, valamint megtiltották a legfontosabb nyugati technológiák és szolgáltatások vásárlását.
Az orosz fizetőeszköz azóta azonban fellendülőben van, köszönhetően azoknak a mechanizmusoknak, amelyekkel a vállalkozásokat és a befektetőket rubelvásárlásra igyekeznek kényszeríteni. Az orosz deviza fellendülésének másik oka, hogy az energiaárak globálisan emelkednek.
(CNN)
Nagypontosságú orosz levegő-föld rakéták ukrán katonai gépeket semmisítettek meg a dniprói katonai repülőtéren – közölte az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Az oroszok jelentős ukrán veszteségekről számolnak be Harkiv közelében. Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta
A donyecki területvédelem szerint péntekre a szakadár köztársaság területén 235 települést „szabadítottak fel”.
Az oroszok állításainak hitelességét harmadik, független fél nem erősítette meg.
(MTI)
– Azért ítélték halálra a két brit és a marokkói állampolgárt, mert háborús bűncselekményeket követtek el „Donyecki Népköztársaság” területén – mondta cinikusan Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor a három halálra ítélt, ukrán hadsereget erősítő külföldi sorsáról érdeklődtek újságírók. – A bírósági eljárás a Donyecki Népköztársaság jogrendjén alapul, mert ott követték el a bűncselekményeket – tette hozzá.
Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaságot egyedül Oroszország ismeri el a világon, a nemzetközi jog továbbra is Ukrajna részének tekinti, a bírósági eljárást illegitimnek tartják. A három halálra ítélt katonát egyébként nem Donyeckben, hanem Maripolban harcolt. A bírósági tárgyalást azért is tarthatták Donyeckben, mert ott van halálbüntetés, Oroszországban viszont nincs.
A megszállt Mariupol városát kolerajárvány fenyegeti, miközben az oroszok által megszállt területeken az alapvető közszolgáltatásokat is nehezen tudják biztosítani a civileknek – olvasható a brit védelmi minisztérium jelentésében.
Ukrajnában 1995-ben egy jelentős kolerajárványt kellett elszenvednie. Azóta kisebb kitörések voltak, különösen az Azovi-tenger partvidékén, ahol Mariupol fekszik – áll a hírszerzési jelentésben. Májusban újból felbukkant a kolerajárvány Mariupolban, azonban idáig csak elszigetelt eseteket jelentettek.
A minisztérium azt is közölte, hogy a harcok folytatódnak Szeverodonyeckben, illetőleg, hogy Herszonban gyógyszerhiány lépett fel.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 June 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/eMOeSJOmbI
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/IncUIxawpK
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 10, 2022
Napi 100-200 közé teszi a katonai veszteségeket Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója. Múlt héten Zelenszkij még hatvan és száz közé becsülte az elesett ukrán katonák számát naponta. Podoljak sürgette a nyugati országokat, hogy bocsássanak rendelkezésükre modern tüzérségi eszközöket, mert nyomasztó az oroszok tüzérségi fölénye Kelet-Ukrajnában.
„150-300 rakétakilövő rendszer lenne szükségünk, hogy eredményesen felvehessük a harcot az oroszokkal” – fogalmazott a főtanácsadó.
A finn kormány a határvédelmi jogszabályok módosítását tervezi, ami lehetővé tenné határzárak építését az Oroszországgal közös keleti határon – közölte a finn kormány. A rendelkezés célja, hogy védelmet biztosítson az orosz hibrid fenyegetésekkel szemben.
A NATO tagságra pályázó Finnország több háborút vívott Oroszországgal, de jelenleg a két ország közötti 1300 kilométeres, erdőkkel borított határszakaszt csupán táblák jelezik.
A finn kormány azért sürgeti a határőrizet megerősítését, mert attól tart, hogy Oroszország megpróbálhat nyomást gyakorolni Finnországra azzal, hogy menedékkérőket küld a határra, ahogyan tette azt Fehéroroszország tavaly novemberben, amikor a Közel-Keletről, Afganisztánból és Afrikából érkező migránsok százai rekedtek a lengyel határon.
(Al Jazeera)
Egy orosz kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a parlament alsóházához, az állami dumához, amelyben azt követeli, helyezzék hatályon kívül a Litván Köztársaság függetlenségéről szóló rendeletet – írta meg a litván közszolgálati média, az LRT, amit a Magyar Nemzet vett észre.
Jevgenyij Fedorov szerint a balti ország autonómiáját elismerő rendelet törvénytelen, mivel „alkotmányellenes testület fogadta el, megsértve ezzel a Szovjetunió alkotmányát”.
Litvánia 1990 márciusában, a Szovjetunióban elsőként kikiáltotta autonómiáját, amelyet ezt követően ötven másik ország is elismert. Hónapokkal később, 1991 januárjában Moszkva megpróbálta megdönteni a litván kormányt, a tömeges polgári ellenállás és a nemzetközi tiltakozás nyomán azonban a szovjet erők visszavonultak az országból.
Keményen bírálta Magyarországot Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes egy vidéki lakossági fórumon – írja a Wprost című lengyel újság, amit a Népszava szúrt ki.
A lap emlékeztet arra, hogy az EU szankciókat akart bevezetni a Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének számító Kirill pátriárkával szemben, ám Magyarország tiltakozása miatt az orosz ortodox egyház vezetőjét levették a szankciós listáról. Kaczyński az uniós szankciók elleni magyar tiltakozással kapcsolatos kérdésre azt válaszolta:
Nos, ezért a Kirillért nagyon kis árat kellett fizetni az ilyen esetekben szükséges egyhangúságért. De valóban nagyon komoly probléma van Magyarországgal jelenleg, amelyet én nem kívánok félvállról venni.
A legbefolyásosabbnak tartott lengyel politikus, aki korábban Orbán Viktor miniszterelnök legszorosabb szövetségesének számított, úgy véli, az orosz-ukrán háború valószínűleg sokáig elhúzódik, és az oroszok megpróbálnak legalább részsikereket elérni.
Magyarország területére a csütörtöki napon között az ukrán-magyar határszakaszon 5283 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3359 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, vagyis összesen 8642-en jöttek a háború sújtotta országból az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint. A beléptetettek közül a rendőrség 202 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől vonattal 224 ember, köztük 97 gyermek érkezett Budapestre.
Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs – fejtette ki gondolatait Vlagyimir Putyin orosz elnök fiatal vállalkozókkal megtartott találkozóján Moszkvában. Putyin megígérte, hogy jobban fognak tíz év múlva, mint most és arról is beszélt, hogy irreális célokat kell kitűzni, hogy annál több esély legyen a továbblépésre.
“A világ változik, méghozzá gyorsan. És ahhoz, hogy valamely ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális vezető szerepről nem is szólva, természetesen biztosítania kell a szuverenitását. Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, hogyan nevezzük a gyarmatot” – jelentette ki Putyin, aki a találkozót megelőzően felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán.
Putyin hangot adott annak a véleményének, hogy ha egy ország vagy országcsoport nem tud szuverén döntéseket hozni, akkor gyarmatnak számít, és a gyarmatoknak nincs perspektívájuk. Szerinte a szuverenitás a geopolitikai küzdelemben a túlélés feltétele. Álláspontja szerint Péter cár a Nagy Északi Háború idején nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg. Mint mondta,Az orosz vezető eszmefuttatása szerint a szuverenitás politikai-katonai, gazdasági, technológiai és társadalmi összetevőből áll, mégpedig tetszőleges sorrendben, mert az egyik nem létezik a másik nélkül. “Hogyan lehet a külső biztonságot megteremteni anélkül, hogy, mondjuk, technológiai szuverenitással rendelkeznénk? Ez lehetetlen” – mondta.
Putyin a társadalom konszolidációját nevezte a fejlődés egyik legfontosabb feltételének, amely azonban szintén nem jöhet létre stabil gazdaság nélkül. Azt ígérte, hogy Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog élni, nem ismétli meg a Szovjetunió hibáját és nyitott gazdaság marad, a szankciókra pedig a döntéshozás bürokratizáltságának lebontásával fog válaszolni. Úgy vélekedett, hogy az orosz piacot elhagyó cégek meg fogják bánni döntésüket. Hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények nem hozhatják hátrányos helyzetbe az orosz vállalatokat.
Putyin szerint Oroszország együtt fog működni mindenkivel, akivel csak teheti, de a kritikus fontosságú technológiák terén természetesen saját kompetenciával kell rendelkeznie, amelyeket mindenképpen fejleszteni fog. Az állami támogatás fontosságát a gyógyszeriparral és a saját mikroelektronikával kapcsolatban hangsúlyozta. “Annak ellenére, hogy állandóan megpróbálnak belénk csípni és megsérteni azzal, hogy benzinkútország vagyunk, a metaadatok feldolgozásban csakúgy, mint a balett terén, sokak előtt járunk” – fogalmazott, és emlékeztetett rá, hogy a csúcstechnológiában más kulcsfontosságú területen is bizonyított, például a világjárvány idején az orvostudományban.
Az ország előtt álló fő kihívást ugyanakkor a demográfiában nevezte meg. “Több emberre van szükségünk, akiknek egészségesnek kell lenniük” – jelentette ki az MTI tudósítása szerint. A modern rakétatechnikát és űrkutatást megalapozó Konsztantyin Ciolkovszkij példájára hivatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél inkább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre.
