Tízezer civil rekedt Szeverodonyeckben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön rendeletet írt alá, amelyben szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin orosz elnök, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és az orosz kormány minden tagja ellen, beleértve Mihail Misusztyin miniszterelnököt is – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A rendelet értelmében – amelyet az ukrán elnök hivatalos honlapján hoztak nyilvánosságra – Zelenszkij az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát hagyta jóvá. Kijev 35 magas rangú orosz tisztségviselőt sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük – az említettek mellett – az orosz biztonsági tanács tagjait és titkárát, Nyikolaj Patrusevet is.

A szankció alá vontak egyebek mellett nem utazhatnak be Ukrajna területére, és repülőgépeik nem használhatják Ukrajna légterét átutazásra sem. Ezenfelül visszavonják a korábban nekik adott ukrán állami kitüntetéseket, az összes, Ukrajnában kiadott engedélyüket törlik, ezen túlmenően pedig zárolják pénzügyi eszközeiket, és vagyontárgyaikat sem szállíttathatják ki Ukrajnából.

Zelenszkij aláírt egy másik rendeletet is, amely alapján szankciókat vezetnek be az orosz egyetemekkel és azok vezetőivel szemben. A védelmi tanács szankciós listáján 236 orosz felsőoktatási intézmény szerepel, köztük a moszkvai Lomonoszov állami egyetem is. A rendelet értelmében az ukrán oktatási, kulturális és kormányzati intézményeknek meg kell szüntetniük a büntetőintézkedések alá vont orosz egyetemekkel kötött minden kapcsolatot és megállapodást.

A külügyminisztériumnak tájékoztatnia kell Ukrajna partnereit ezekről a szankciókról, különösen az Egyesült Államokat, az Európai Unió vezetését és az Egyesült Királyság kormányát.

Csütörtökön Vitalij Klicsko kijevi polgármester arra kérte a kormányt, hogy hozzon létre egy katonai temetőt a fővárosban Ukrajna védőinek nyughelyéül.

Ukrajna most nagy tragédián és nagy megpróbáltatásokon megy keresztül: katonáink, hazafiaink, az ukrán nemzet hősei halnak meg államunk szabadságáért és függetlenségéért. Nekünk pedig az a kötelességünk, hogy tiszteljük tetteiket és a hősök emlékét,

idézte Klicskót az Ukrajinszka Pravda. A városi tanács a katonai temetőt a Babij Jar-i holokauszttemető mellett szeretné létrehozni, és magára vállalná ennek teljes költségét. „Szükség van viszont országos szintű támogatásra is az okirati alátámasztások ügyében, esetleg külön törvény elfogadására ebben a kérdésben. Meggyőződésem, hogy Kijevnek az állammal közösen kellene megvalósítania ezt a projektet” – tette hozzá a polgármester.

A ma Kijevhez tartozó Babij Jarban követték el a második világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlását. 1941. szeptember 29-én és 30-án a német megszállók több mint 33 ezer zsidót tereltek össze és lőttek agyon egy szakadéknál.

(MTI)

A brit külügyminiszter szerint nincs jogérvénye annak a halálos ítéletnek, amelyet a „Donyecki Népköztársaság” nevű – csak Oroszország által elismert – szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága rótt ki csütörtökön két brit állampolgárra.

A 28 éves Aiden Aslint és a 48 esztendős Shaun Pinnert a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogták el még áprilisban, és azzal vádolták őket, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban. Ugyanezen vád alapján a donyecki bíróság halálra ítélt egy Szaaudun Brahim nevű marokkói állampolgárt is.

Liz Truss brit külügyminiszter a Twitter portálon csütörtök este megjelent bejegyezésében közölte, hogy mélységesen elítéli az oroszok megbízottjai által Kelet-Ukrajnában fogva tartott két brit elleni ítéletet.

Truss leszögezi, hogy Aiden Aslin és Shaun Pinner hadifogoly, és az ellenük hozott „álítéletnek” semmiféle jogi érvényessége nincs. A miniszter közölte azt is, hogy a brit kormány minden lehetséges módon támogatja Aiden Aslint és Shaun Pinnert.

Nem sokkal korábban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője is kijelentette, hogy a két brit hadifogolynak számít, a genfi megállapodás alapján megilleti őket a hadviselő feleknek kijáró mentesség, és így nem lehet büntetőeljárást indítani ellenük azon a címen, hogy ellenséges tevékenységben vettek részt.

A Downing Street illetékese közölte: London folytatja az együttműködést az ukrán hatóságokkal mindazon brit állampolgárok szabadlábra helyezésének elérése végett, akik az ukrán fegyveres erők kötelékében szolgálnak és hadifogolyként tartják őket fogva. Hozzátette: a hadifoglyokat a nemzetközi jog alapján nem használhatják fel politikai célokra.

Pinner egy korábbi interjúban, amelyet a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, elmondta, hogy kilenc évet szolgált a brit hadseregben, ukrán felesége van és 2018 óta él Ukrajnában.

Robert Jenrick, Aslin nagy-britanniai lakóhelyének alsóházi képviselője a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: Aslin brit-ukrán kettős állampolgár, aki még az Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt csatlakozott normál eljárással az ukrán fegyveres erőkhöz. Aiden Aslinnek ukrán menyasszonya van és 2018-ban lett az ukrán haditengerészet tagja. Jenrick szerint mindkét brit állampolgárt koholt vádak alapján ítélték el, és mindkettőjüket az első adandó alkalommal, esetleg fogolycsere keretében szabadon kell engedni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén, néhány nappal a háború kitörése után közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Liz Truss brit külügyminiszter röviddel Zelenszkij kijelentése után, a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e egy ilyen alakulathoz.

Ha lesznek, akik úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet segítik, én támogatom őket e döntésükben,

tette hozzá. Trusst e kijelentéséért azóta saját kormányának más tagjai és a brit hadsereg vezetői részéről is alig burkolt bírálatok érték.

Ben Wallace brit védelmi miniszter nem sokkal Liz Truss nyilatkozata után, egy londoni kereskedelmi rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „vannak ennél jobb módszerek is” az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.

Sir Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke néhány nappal később a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a brit haderő professzionális tagjai szerint „nem lenne feltétlenül észszerű cselekedet” brit állampolgárok közvetlen harci részvétele az ukrajnai háborúban.

(MTI)

Ukrajnát újra kell építeni, és meg is fogjuk tenni – hangoztatta Rómában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.

Ursula von der Leyen a Bauhaus mozgalomnak szentelt nemzetközi fesztivál római programsorozatának megnyitójára érkezett az olasz fővárosba. Megnyitó beszédében kifejtette: az Európai Bizottság éppen csütörtökön kezdett el egyeztetni a harci műveletekben lerombolt Mariupol polgármesterével, valamint ukrán mérnökökkel a város újjáépítéséről. Mariupol jelenleg az orosz erők kezén van.

Újraépítjük Ukrajnát: meg kell tennünk, és meg is fogjuk tenni, mivel erkölcsi kötelességünknek tartjuk,

jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Célnak nevezte az orosz gáztól függés csökkentését is, amelynek szükségességére szerinte éppen az ukrajnai háború döbbentett rá. Hangsúlyozta, hogy az európai uniós intézmények az energiaár növekedésétől és az ökológiai átmenettől leginkább sújtott családok támogatási módozatain dolgoznak.

A pandémiában láttuk, mennyire nehéznek bizonyult a vakcinák beszerzése, és rájöttünk, hogy valójában gyártásuk technológiájára volt szükségünk. Most ugyanaz történik: fenntartható technológiák fejlesztésére van szükség élelmiszer és energia gyártására,

jelentette ki.

A Maxxi római művészeti csarnokban tartott ünnepség után az Európai Bizottság elnöke a római főpolgármesterrel, Roberto Gualtierivel találkozott a Capitolium-dombon lévő városházán, este pedig Sergio Mattarella államfő fogadta.

Ursula von der Leyent pénteken Ferenc pápa várja a Vatikánban.

Egy orosz ellenőrzés alatt álló kelet-ukrajnai bíróság halálra ítélt két brit és egy marokkói férfit, akiket az orosz katonák fogtak el Mariupol ostroma közben – írja a Guardian.

A két brit férfi, Aiden Aslin és Shaun Pinner azt mondta, hogy az ukrán tengerészgyalogságnál szolgálnak, így aktív szolgálatot teljesítő katonának számítanak, akiket a hadifogolyokról szóló genfi egyezmények védenek. Mindketten négy éve léptek be az ukrán tengerészgyalogsághoz, Aslin eskütételéről egy kép is megjelent a Twitteren. Az orosz állami média azonban zsoldosként ábrázolta a férfiakat, és a bíróság, amelyet nemzetközileg sehol nem ismernek el, „zsoldosság” vádjával halálra ítélte őket. A marokkói Saaudun Brahimról egyelőre nem közöltek részleteket. Az orosz állami média szerint kivégzőosztag elé kell majd állnia az elítélteknek, akiknek az ügyvédjei már közölték, hogy fellebbezni fognak.

A Guardian hozzáteszi, hogy az orosz állami hírügynökség, a Ria Novosztyi szerdán olyan felvételeket osztott meg, amelyen a férfiak „bűnösnek vallják magukat” az ellenük felhozott vádakban, amelyek között terrorizmus, bűnözői csoport tagjaként elkövetett bűncselekmény és hatalom erőszakos átvétele is szerepel.

A feltételezések szerint Oroszország arra akarja használni az eljárást, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Királyságra és fogolycserét kérjen olyan orosz katonák érdekében, akiket gyilkosságért és más háborús bűnökért ítéltek el az ukrajnai invázió során. A Guardian megjegyzi, hogy Oroszországban moratórium van a halálbüntetésre, de ez a moratórium a Kelet-Ukrajnában elfoglalt területekre nem vonatkozik.

Nem kell szóba állni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hiszen Adolf Hitler náci diktátorral sem tárgyaltak a második világháborúban – fejtette ki Andrzej Duda lengyel államfő egy csütörtöki német lapinterjúban.

A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa a Bild cím lapban közölt interjúban kiemelte, hogy meglepődve szemléli a német kancellár és a francia elnök által az orosz államfővel telefonon folytatott tárgyalások folyamatát.

Mint mondta, Olaf Scholz és Emmanuel Macron megbeszélései Vlagyimir Putyinnal „nem vezetnek sehová”, és csupán „legitimálják az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett bűncselekményeiért felelős embert”.

Vlagyimir Putyin a felelős ezekért a bűncselekményekért, ő döntött Ukrajna megtámadásáról, az inváziós erők parancsnokai az ő irányítása alatt állnak – húzta alá Andrzej Duda.

Emmanuel Macron azon minapi nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint a háború utáni diplomáciai rendezés elősegítése érdekében nem szabad megalázó helyzetbe hozni Oroszországot, kiemelte: nem tud arról, hogy hasonló vélemény megfogalmazódott volna Adolf Hitlerrel kapcsolatban.

Beszélt bárki is így Adolf Hitlerrel a második világháború alatt? Mondta bárki is, hogy meg kell kímélni Adolf Hitlert az arcvesztéstől? Hogy úgy kell eljárnunk, hogy ne legyen megalázó Adolf Hitlernek? Én nem hallottam ilyen hangokat

– fejtette ki a lengyel államfő.

A többi között arról is szólt, hogy nem szabad törődni az atomfegyverek bevetéséről szóló moszkvai fenyegetésekkel. „Ha félünk az orosz atomfegyverektől, akkor azonnal meg kellene adnunk magunkat” – fogalmazott Andrzej Duda, hozzátéve: „katasztrófához vezet, ha valaki megijed az orosz zsarolástól”.

Azt is hangsúlyozta, hogy a háborút nem lehet „az ukrán kormány feje fölött” kötött megállapodással lezárni, és nem lehet szó olyan megegyezésről, amellyel Kijev nem ért egyet.

A legjobb az lenne, ha az ukrán védelem olyan támogatást kapna, amellyel „ki tudják szorítani az oroszokat a területükről”. Arra a kérdésre, hogy ez a Krím-félszigetre is vonatkozik-e, azt mondta, hogy „helyre kell állítani a nemzetközileg elismert politikai határokat”, és helyre kell állítani az 1989 után Európában kialakított, mindenki által elismert és a nemzetközi jog elsőbbségén nyugvó rendet, amelyet Oroszország többször megsértett.

(MTI)

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta közel ötmillió ukránt regisztráltak menedékkérőként Európában.

Az UNHCR frissítése szerint a regisztráltak pontos száma jelenleg 4 816 923 fő, rajtuk 44 európai ország osztozik.

UNHCR adatai szerint ugyanakkor ennél sokkal többen hagyhatták el az országot, minthogy több mint 7,3 millió kilépést regisztráltak Ukrajnából június 7-ig.  További 2,3 millió átkelést rögzítettek az ellenkező irányba is, ami azt jelzi, hogy sokan visszatérhettek a hazájukba.

A külföldre menekülők 90 százalékát nők és gyermekek teszik ki, minthogy a 18 és 60 év közötti férfiak hadkötelezettségük miatt nem távozhattak az országból.

Az UNHCR szerint az ukrajnai háború a világ egyik legnagyobb menekültválságát hozta el.

Törökországnak nem sikerült megállapodásra bírnia Oroszországot az ukrán gabonakivitel Fekete-tengeren való szállításáról – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön a The Guardian élő háborús tudósítása szerint.

Törökország megállapodást szorgalmazott Oroszország és Ukrajna között a globális élelmiszerválság enyhítése érdekében, ezért kezdeményezett tárgyalásokat a fekete-tengeri kikötőkben rekedt gabona biztonságos áthaladásásának biztosítása érdekében.

A török fél erőfeszítései azonban ellenállásba ütköztek, mivel Ukrajna szerint Oroszország ésszerűtlen feltételeket szab, a Kreml pedig azt üzente, hogy a szállítást a szankciók megszüntetésétől tenné függővé.

Mevlüt Çavuşoğlu török ​​külügyminiszter szerdán orosz hivatali parnerével, Szergej Lavrovval együtt kijelentette, hogy az ukrán gabonaexport tengeri folyosón történő újraindítására vonatkozó ENSZ-indítvány „ésszerű”, és további tárgyalásokat szorgalmaztak Moszkva és Kijev között a hajók biztonsága érdekében.

Peszkov a szokásos sajtótájékoztatóján arról is beszélt: Oroszország nem várja el a Gazpromtól, hogy több európai fogyasztónak csökkentse a gázszállítást, és hozzátette, hogy a rubeles fizetés rendszere az orosz terveknek megfelelően alakult.

„Nehéznek, de kezelhetőnek” tartja Szeverodonyeck helyzetét a város polgármestere.

Olekszandr Sztrijuk polgármester csütörtökön reggel azt mondta, hogy a védelmi vonalaik az erős orosz tüzérségi tűz ellenére is kitartanak, azonban most már lehetetlen evakuálni az embereket a városból.

Elmondása szerint körülbelül 10 000 civil maradt Szeverodonyeckben – írja a Reuters.

Az Országos Rendőr-főkapitányság napi frissítése szerint szerdán 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5 123 fő lépett be Magyarország területére. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4 759 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

Az ukrajnai háború elől 2022. június 8-án 52 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Megjelent az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának napi hírszerzési tájékoztatója az ukrajnai orosz invázióról. A csütörtöki tájékoztató szerint folytatódnak a harcok szeverodonyecknél, de az elmúlt 48 órában az orosz keleti haderőcsoport (EGF) fokozta a nyomást a Szeverodonyecktől keletre fekvő Iziumnál is.

Oroszország a jelentés szerint valószínűleg igyekszik visszanyerni a lendületet ezen a területen, és továbbra is nyomás alatt tartja Szeverodonyecket, ami lehetőséget teremthet az oroszoknak, hogy mélyebben nyomuljanak előre Donyeck megyében.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 9 June 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/og2mqOHzJQ

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/XGp8Uc97x9

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 9, 2022

Szerdán Törökországban járt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy az Ukrajnából induló gabonakivitelt lehetővé tevő humanitárius folyosók létrahozásáról tárgyaljon. Itt kédezett tőle egy ukrán újságíró, Muszlim Umerov, aki az ukrán köztévé isztambuli tudósítójaként dolgozik.

A gabonaféléken kívül milyen árut loptak még Ukrajnából, és kinek adták el?

– tette fel kérdését az újságíró az orosz diplomácia vezetőjének. Lavrov mosolyogva így válaszolt:

Nektek, ukránoknak mindig azon jár az eszetek, mit tudtok ellopni, és azt hiszitek, mindenki más is így gondolkodik.

Az AFP később megkereste Umerovot, aki azt mondta, hiába tartotta fel a kezét, hogy a kérdezési szándékát jelezze, a sajtótájékoztató szervezői láthatóan nem akartak szót adni neki: ezért döntött a bekiabálás mellett.

„Azért vállaltam a kockázatot, hogy megzavarom a sajtótájékoztatót, mert erre a kérdésre egész Ukrajna választ vár” – kommentálta akcióját a tudósító.

(The Guardian)

A kínai Huawei bezárja kiskereskedelmi üzleteit Oroszországban – állítja a RIA moszkvai állami hírügynökség a céghez közel álló forrásra hivatkozva.

A kínai techóriás a lépést részben a kereslet csökkenésével indokolta. A híradás szerint a 19 oroszországi üzletből 4 már bezárt, és valószínűleg a többi is hamarosan követni fogja a példát.

A boltbezárások lehetséges másik indoka a raktári termékhiány – írják.

(AlJazeera)

Szerda éjszaka Volodimir Zeleszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy a Szeverodonyeckért vívott csata brutális, és meghatározza Donbasz régió sorsát – írta a Reuters.

Miután az orosz erőknek nem sikerült átvennie az irányítást az ukrán főváros Kijev felett, a Kreml taktikát váltott, és közölte, hogy igyekszik teljesen „felszabadítani” az Ukrajna keleti részén található szakadár Donbászát, ahol 2014-ben az oroszok által támogatott szeparatisták elutasították az ukrán kormány irányítását.

Donbasznak körülbelül egyharmadát a szeparatisták ellenőrizték a február 24-i invázió előtt.

Ez egy nagyon brutális csata, nagyon kemény, talán az egyik legnehezebb ebben a háborúban

– fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videonyilatkozatában szerdán, hozzátéve, hogy itt dől el a donbaszi régió sorsa.

A szeverodonyecki ukrán erők szerdán visszavonultak a város szélére, de fogadkoztak, hogy a lehető legtovább harcolni fognak.

Harcosaink a szeverodonyecki ipari övezetben vannak. A harcok azonban nem csak az ipari övezetben folynak, hanem közvetlenül Szeverodonyeck városában is

– közölte Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális katonai közigazgatás vezetője szerdán egy televíziós nyilatkozatban. Hajdaj szerint Oroszország jelenleg Luhanszk több mint 98 százalékát tartja ellenőrzése alatt.