Élő Nagyvilág

Az EU olajembargót vezetne be Oroszországgal szemben, Magyarország megvétózza a javaslatot

Dursun Aydemir / AFP
Dursun Aydemir / AFP
  • Az oroszok megtámadták a Mariupol mellett levő Azovsztal acélüzemet, miután a 156 kimenekített civil megérkezett Zaporizzsjába – adta hírül Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök azt is megerősítette, hogy az oroszok újból lövik az üzemet, egyúttal újabb humanitárius folyosók megnyitását sürgette.
  • 21 civil meghalt és 27-en megsebesültek kedden a kelet-donyecki régióban végrehajtott orosz támadást követően. Ez a legtöbb civil áldozat egy nap alatt azóta, hogy az oroszok megtámadták a kramatorszki vasútállomást.
  • Ausztrália újabb 110 orosz politikus és magánszemély ellen hozott szankciókat: már 812 személyt és 47 szervezetet szankcionáltak.
  • Egy infrastrukturális létesítményt ért rakétatalálat Kárpátalján kedden.
  • Az EU megtiltaná az Oroszországból Európába irányuló kőolajszállítást (hat hónapon belül az orosz nyersolaj, az év végéig pedig a finomított olajtermékek behozatalát), Magyarország ugyan Szlovákiával együtt a jövő év végéig haladékot kapna, de a kormány így is vétóra készül.

Kovács Zoltán a CNN-en: 3-5 éven belül nem lehet leválni az orosz energiáról

Brüsszel javaslata az orosz energiaimportról való leválásról ellenkezik Magyarország energiabiztonságával, az elképzelést lehetetlen megoldani ilyen rövid idő alatt, mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Elmondta, hogy Magyarország a nyersolajellátás 65 százalékát, földgázellátásának 85 százalékát kapja Oroszországból. Ezt a helyzetet az ország örökölte, ezt nem lehet felróni a kormánynak szerinte. Magyarország az Európai Unió által kilátásba helyezett rövid idő alatt nem lesz képes más forrást találni az orosz energiahordozók helyett, sem forrás, sem kapacitás, sem más alternatív forrás nem érhető el Magyarország számára jelenleg és a közeljövőben – tette hozzá. Kovács elmondta, hogy a legrövidebb idő is 3-5 év, hogy megtörténjen egy ilyen váltás, nem beszélve annak költségeiről. Mint mondta, nem láttak ezzel kapcsolatos megvalósíthatósági tervet, nem kaptak garanciát arra, hogy megvalósítható az átállás és arra sem, hogy az Európai Unió és a tagállamok ehhez milyen segítséget nyújtanak.

Ha nincs konkrét terv Magyarország olaj- és a gázellátására, nem lehet az átállást megvalósítani 2023 végéig, emelte ki. Az Európai Unióban konszenzushoz kötött a döntéshozatal, csak akkor lehet valamit kivitelezni, ha mindenki egyetért, jelezte, és megjegyezte, hogy Szlovákiának és Csehországnak is gondjai vannak a tervvel.

Végezetül a műsorvezető arra kérdezett rá, hogy figyelmeztették-e Magyarországot a várható orosz támadásra. Erre Kovács Zoltán határozott nemmel válaszolt.

Az ukránok továbbra is tartják az Azovsztalt

Ahogy már korábban is írtuk, az ukránok arról adtak tájékoztatást, hogy az orosz erők újra ostrom alá vették a mariupoli Azovsztalt, megpróbáltak benyomulni a komplexum területére. A CNN-en ezzel kapcsolatban olvasható most egy frissítés.

Folytatódik a blokád, az oroszok pedig tovább probálkoznak, hogy megsemmisítsék utolsó egységeinket is az Azovsztalban. Néhány helyen a légierő támogatásával az orosz csapatok folytatták az ostromot, hogy az ellenőrzésük alá vonják az üzem egész területét. Nem értek el sikert

– kommentálta a helyzetet Alekszandr Sztupun, az ukrán fegyveres erők tanácsadója egy videóüzenetben.

Csehország akkor támogatja az olajembargót, ha 2-3 évig mentességet kap

Csehország kész támogatni az orosz kőolaj behozatalának a betiltását az Európai Unióba, ha ennek végrehajtásában megfelelő halasztást kap, jelentette ki Petr Fiala. A kormányfő szerint Csehországnak két, esetleg három év halasztásra van szüksége, amíg megnövelnék azon vezetékek kapacitását, amelyeken keresztül máshonnan érkezne a kőolaj az országba. Ezen feltételek teljesítése mellett Csehország kész támogatni a hatodik európai uniós szankciócsomagot – mondta a miniszterelnök, aki csütörtökön Berlinbe látogat, ahol Olaf Scholz német kancellárral fog tárgyalni.

„Támogatjuk az Oroszország elleni legkeményebb szankciókat, ez az álláspontunk nem változik. A kezdetektől fogva azt is állítjuk, hogy a szankciók nem árthatnak többet a cseh állampolgároknak, mint az Oroszországi Föderációnak” – tette hozzá Fiala.

Vannak, akik szerint Putyin hetek óta arra készül, hogy megpuccsolják

A háború kirobbanása óta több híresztelés, találgatás is szárnyra kapott már, hogy Putyin ellen esetleg saját emberei készülnek puccsra. Ezek közül eddig egy sem valósult meg. A Sky most megszólaltatott két elemzőt is, akik ennek ellenére továbbra is reálisnak tartják, hogy az orosz vezetés fellázadjon az elnök ellen.

Alekszej Murajev nagyonis valószínűnek tartja, hogy az orosz katonai és hírszerzési vezetés puccsra készül az elnök ellen, ezt pedig a felek között kialakult feszültséggel magyarázza. Murajev szerint a hírszerzés parancsnoka hamis képet prezentált az elnöknek a háború előtt, ami aztán visszaütött, amikor az oroszok sorra kudarcot vallottak a csatatéren, miközben az előzetesen lesajnált ukrán hadsereg hetek óta hősiesen védekezik. Az elemző szerint Putyin a hírszerzést okolja a kialakult helyzetért.

Andrej Szoldatov orosz biztonsági szakértő közben szintén a Sky-nak úgy nyilatkozott, hogy szerinte az orosz elnök nincs biztonságban. A szakértő szerint Putyin hetek óta puccsra készül, miután egyre többen kritizálják a különleges katonai hadműveleteit. Megjegyezte továbbá azt is, hogy a közelmúltban Putyin az FSZB két magas rangú tisztjét is házi őrizetbe helyeztette, ami arra utalhat, hogy az elnök ténylegesen tart attól, hogy a saját hírszerzése ellene dolgozik.

Meghalt Andrej Krukovszkij, a Gazprom síközpontjának igazgatója

Leesett egy szikláról vasárnap és meghalt Andrej Krukovszkij, a Krasznaja Poljana síközpont igazgatója, számolt be róla a Telex az orosz TASZSZ hírügynökségre hivatkozva.

Krukovszkij halálhíre leginkább azért keltette fel az érdeklődést Oroszország határain túl, mert a Szocsiban található síkomplexum a Gazprom tulajdona, így Krukovszkij is szoros kapcsolatokat ápolt a Kremllel.

Vele együtt öt vezető beosztású Gazprom alkalmazott halt már meg január óta.

A halálát hivatalosan egyelőre balesetnek tekintik, de az eset körülményeit a nyomozók vizsgálják.

Kovács Zoltán a BBC-n: Magyarország megvétózza az uniós olajembargót

Magyarország megvétózza az orosz kőolaj embargóját célzó európai uniós javaslatot, erősítette meg Kovács Zoltán a BBC-nek. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta, a javaslat elfogadhatatlan, és tönkretenné a magyar gazdaságot. Hasonló szellemben nyilatkozott korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki elismerte, hogy Magyarország Szlovákiával együtt a jövő év végéig haladékot kapna az orosz kőolajszállítás tilalma alól, de ezt is elfogadhatatlannak minősítette, és kijelentette: ahhoz, hogy az intézkedést a magyar kormány támogatni tudja, arra lenne szükség, hogy az embargó ne vonatkozzon a csővezetéken keresztül történő szállításra.

Kovács a BBC-n arról beszélt, hogy a javaslat Brüsszelből érkezett, és nem a tagállamoktól, és szerinte az unió központjában pontosan tudják, hogy a javaslat ellentétes a magyar érdekekkel.

Kigyulladt egy kőolajtároló Donyeck megyében

Dmitro Zsivickij, az északkeleti oroszágrészben lévő Szumi megye katonai adminisztrációjának vezetője az MTI szerint közölte, hogy kedd éjjel és szerda reggel több órán át lőtték és bombázták az orosz erők a régióban Eszman település környékét repülőkkel, helikopterekkel és Grad rakéta-sorozatvetőkkel, és eltalálták a helyi iskolát. Áldozatokról nem közölt információt.

Helyi híradások szerint az orosz megszállás alatt lévő, Donyeck megyei Avgyijivkában kigyulladt egy kőolajtároló, szemtanúk hatalmas füstoszlopról készítettek videókat és fényképeket.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága közleményében jelentette, hogy az oroszok a Moldovához tartozó, szakadár – egyébiránt Moszkva-barát – Dnyeszter menti területen eszkalálódott helyzetet pszichológiai támadásként használják fel Ukrajna ellen. Az orosz parancsnokság, „felismerve az Ukrajna elleni úgynevezett különleges hadművelet észrevehető sikertelenségét és az ukrán hadsereg hatékonyságát, az ukrán határok közelében instabil övezeteket és támadási fenyegetés látszatát próbálja kialakítani” – írta a hírszerzés.

Szakértők szerint a Dnyeszteren túli területen tartózkodó orosz alakulatok valóban harcképes és motivált állományának létszáma nem haladja meg a háromszáz főt, akiknek feladata a Cobasna faluban lévő lőszerraktárak védelme. Az ukrán hírszerzés információi szerint az ott tárolt lőszerek több mint felének lejárt a szavatossági ideje és nem szállítható, mindössze 7-8 ezer tonna lövedék üzemképes és használható – tette hozzá a hírszerzés.

Az ukrán vezérkar szerdai, legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 24 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1077 harckocsit, 2610 páncélozott harcjárművet, 491 tüzérségi és 81 légvédelmi rendszert, valamint 163 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukránok szerint az orosz erők benyomultak az Azovsztalba

Az Ukrajnát támadó orosz erők szerdán benyomultak a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területére, ahol a föld alatti óvóhelyeken ukrán katonák és civilek tartózkodnak nagy számban, akiket még nem sikerült kimenekíteni – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál saját forrásaira hivatkozva.

A beszámoló szerint az orosz csapatok második napja ostromolják a gyárkomplexumot, és szerdán sikerült benyomulniuk a területre.

Jelenleg súlyos harcok dúlnak az Azovsztal területén, az ottani ukrán katonákkal megszakadt a kapcsolat.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy miután kimenekítették a gyártelepen menedéket találó civilek egy részét, az orosz erők támadásba lendültek, már hétfőn elkezdték lőni és bombázni az Azovsztalt. Mariupol polgármestere kedden arról adott hírt, hogy továbbra is több mint kétszáz civil van az ipari létesítmény területén, köztük sok gyerek. Az orosz támadások következtében teljesen romba dőlt városban pedig még mindig mintegy százezer ember maradt. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kulcsfontosságú kikötővárosban, amelyet az oroszoknak még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője közben Telegramon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napokban újabb húsz civil holttestet találtak a régióban, akiket az orosz katonák öltek meg a terület megszállása idején. Elmondta, hogy a holttesteken a vizsgálatot végző szakemberek kínzások nyomait fedezték fel. Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök szintén a Telegramon azt írta, hogy az ukrán hatóságok eddig 1235 Kijev környéki civil lakos holttestét vizsgálták meg, 282 elhunyt személyazonosságát még nem tudták megállapítani. Nyebitov szavai szerint az ukrán hatóságok tudnak arról, hogy az orosz erők sok civilt erőszakkal vittek ki Ukrajnából, velük nincs kapcsolat. Kérte a lakosokat, hogy mihamarabb jelentsék a rendőrségen rokonaik és barátaik eltűnését.

Zelenszkij nem akarja befagyasztani a konfliktust

Volodimir Zelenszkij a Wall Street Journal vezérigazgatói tanácsának londoni csúcstalálkozójára jelentkezett be, a beszédéről készült videót a  Telegram-csatornáján tette közzé. Az ukrán elnök mondandójának kulcsmondata a Guardian szerint az volt, hogy határozottan visszautasítja azt, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust „befagyasszák”.

A kissé magyartalan megfogalmazás a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szemben álló felek között ugyan megszűnnek a fegyveres összetűzések, nem írnak azonban alá semmilyen békeszerződést vagy nyilatkozatot, ami mindenki megelégedésére rendezné a vitás kérdéseket. Erre talán a legjobb példa Észak- és Dél-Korea évtizedek óta nem múló ellenségeskedése, de befagyasztott konfliktusról lehet beszélni a moldovai Transznisztria vagy a grúz szakadár Abházia és Dél-Oszétia ügyében is.

Nem megyünk ebbe bele. Akkor lettem elnök, amikor Minszk-1 és Minszk-2 is hatályban volt. Voltak dokumentumok a megállapodásokról, de nem vették őket komolyan, nem volt súlyuk. Ellene vagyok a befagyasztott konfliktusoknak, ilyen biztosan nem lesz

– mondta Zelenszkij.

A Guardian valószínűsíti, hogy az ukrán elnök a nap folyamán még külön a dán lakossághoz is szólni fog. Dániában hagyományosan május 4-én ünneplik a náci megszállás alóli felszabadulást, ilyenkor minden ház ablakában egy-egy gyertyát helyeznek el az ott lakók.

Moszkvának nem lesz könnyű piacot találni a Nyugaton el nem adott kőolajnak

A kínai olajfinomító magáncégek nagy árengedménnyel vásárolnak orosz kőolajat, de a tételek nagyságrendje arra utal, hogy Moszkvának nem lesz könnyű dolga piacot találni a Nyugaton el nem adott olajnak, írja az MTI.

Beszámolók szerint egy shandongi székhelyű nem állami finomító illetékese elmondta, hogy már az ukrajnai háború kezdete óta nem számolnak be az orosz olajszállítókkal kötött üzletekről, hogy ne vonják magukra a figyelmet, és elkerüljék az esetleges amerikai szankciókat. Az állami tulajdonban lévő kínai finomítók viszont ódzkodnak számottevő tételekben orosz kőolajat beszerezni, részben az Oroszország elleni szankciókkal járó pénzügyi és logisztikai nehézségek, illetve esetleges amerikai szankciók kiprovokálásának az elkerülése miatt.

A hajózási forgalmi adatok a kínai beszerzések mérsékelt növekedésére utalnak. Olajpiaci kereskedők tájékoztatása szerint legalább hat, eredetileg európai célállomásra lekötött szupertankert irányítottak át Ázsia felé, többségüket Kínába, de Indiába is. A tankerek orosz Urals olajtípust, részben pedig kazahsztáni olajat szállítanak. Számos szállítmányozó vállalat a nyílt tengeren rakodja át és keveri össze az orosz eredetű kőolajat saját tankerei rakományával.

Mivel az Urals olajtípus a Brent olajhoz képest már 35 dolláros kedvezménnyel kapható, megnövekedett a kínai finomítók étvágya az orosz olaj iránt. Ugyanakkor Kína orosz nyersolaj- és olajtermék-vásárlásai napi 86 ezer hordóval haladják csak meg a tavalyi átlagot. A kínai vásárlások ilyen csekély mértékű növekedésével arra utalhat, hogy alternatív piacokat találni az orosz nyersolaj és kőolajtermékeknek nehezebbnek bizonyulhat, mint arra Moszkva számított.

A magyar kormány ebben a formában nem szavazza meg az olajembargót

Szijjártó Péter szerint az uniós javaslat, amely megtiltaná az Oroszországból Európába irányuló kőolajszállítást, lerombolná Magyarország energiaellátásának biztonságát, dacára annak, hogy a hírek szerint a jövő év végéig haladékot kapna. Részletek itt:

Kapcsolódó
Szijjártó: Ebben a formában a kormány nem támogatja az olajembargót
A külügyminiszter szerint az lerombolná Magyarország energiaellátásának biztonságát.

Katonai támogatást ígér az EU Moldovának

Az Európai Unió a Moldovának nyújtott katonai támogatás jelentős növelését tervezi – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke moldovai látogatásán szerdán. Elmondta, hogy az EU több katonai felszerelést is szállíthat Moldovának, illetve Chisinau logisztikai és kibervédelmi területen is számíthat uniós támogatásra. Hozzátette, továbbra is azon fognak dolgozni, hogy Moldova közelebb kerülhessen az EU-hoz, és támogatják az országot, hogy sikeresen megküzdjön az orosz agresszió helyi következményeivel.

Maia Sandu, Moldova elnöke szerint az ország ugyan felkészült a pesszimista forgatókönyvekre is, de egyelőre nem észlelnek közvetlen fenyegetést az ukrajnai háborúból adódóan.

Az MTI emlékeztet: Moldova volt szovjet tagköztársaságként és földrajzi közelsége miatt is Oroszország célkeresztjébe kerülhet; az Ukrajna déli térségét ért támadások ugyanis alig 200 kilométerre, míg Odessza városa mintegy 50 kilométerre található az ukrán-moldovai határtól. A hivatalosan Moldovához tartozó, nemzetközileg el nem ismert, szakadár Dnyeszter melléki Köztársaságban kedden robbanóanyaggal megrakott drónt semmisítettek meg. Helyi bejelentések szerint a gép célpontja az a hangár volt, amelyet fokozottan őriznek a tévé- és rádióközpont antennáit ért múlt heti robbantások óta. A szakadár moldovai térségben, 1992-es de facto kiválása óta orosz „békefenntartók” állomásoznak.

Moldova helyzetéről itt írtunk bővebben:

Kapcsolódó
Moldovát is elérheti a háború?
Az orosz hadműveleteket kiterjeszthetik Moldova keleti területeire, Transznyisztriára is, ahol a napokban több gyanús robbanás is történt. Amíg Moszkvában Moldovát fenyegetik, potenciális román terjeszkedésről is ír egy szakértő.

Kitiltották Oroszországból a japán kormányfőt

A Kreml azonnali hatállyal megtiltotta, hogy Kisida Fumio japán kormányfő és további 62 japán állampolgár belépjen Oroszország területére. Az intézkedés a háború miatt hozott japán szankciókra adott válasz.

Az orosz külügyminisztérium keddi közleményében úgy fogalmazott, hogy Kisida kormánya példátlan oroszellenes kampányt folytat, és fenyegeti, rágalmazza Oroszországot, Tokió tevékenysége pedig tönkreteszi a jószomszédi viszonyt, károkat okoz az orosz gazdaságnak, továbbá rontja az Oroszországról alkotott képet.

A kormányfő mellett Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, több parlamenti képviselő, médiamogulok és újságírók is felkerültek a fekete listára.

Japán a nyugati partnereihez csatlakozva több büntetőintézkedéssel sújtotta Oroszországot a február 24-én indított ukrajnai háború miatt, de Moszkva és Tokió között a Kuril-szigetek hovatartozása miatt is kiéleződött a feszültség. A Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan terül el a japán Hokkaidótól az orosz Kamcsatka-félszigetig. A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai-szigetcsoportra, amelyeket Északi Területeknek nevez. Ez a  területi vita az oka annak, hogymég mindig nem született meg a második világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között.

Moszkva márciusban megszakította a szigetcsoport helyzetének rendezését célzó japán-orosz béketárgyalásokat, ezzel szemben Tokió áprilisban megerősítette igényét a vitatott hovatartozású területre diplomáciai Kék Könyvében, amelyben 2003 óta először mondta ki, hogy Oroszország illegálisan foglalta el a négy legdélibb szigetet.

Kreml: az európai polgárok fizetik meg az olajembargó árát

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az orosz olajjal szembeni európai uniós embargó kétélű fegyver. „A szankciók költsége Európa polgárai számára napról napra nőni fog” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a Kreml különféle lehetőségeket vizsgál az új szankciókra adott válaszként.

A Kreml szerint Oroszország nem hirdet háborút a győzelem napján

A Kreml cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint Vlagyimir Putyin elnök hadat akar üzenni Ukrajnának és országos mozgósítást tervez, ráadásul mindezt azon a napon, amikor Oroszország a Szovjetunió második világháborús győzelmére emlékezik.

Oroszország legnagyobb állami ünnepét, a győzelem napját minden évben május 9-én rendezik meg.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „képtelenségnek” nevezte a spekulációkat, és kijelentette, hogy ilyesmire, „nincs esély”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én beszédet mond, és – ahogy az a győzelem napján szokás – a moszkvai Vörös téren katonai parádét rendeznek.

Az ukrajnai invázióra Oroszország továbbra is különleges katonai műveletként hivatkozik.

A héten Ferenc pápa arról beszélt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli magánkihallgatásán azt mondta neki, hogy május 9-én érhet véget a háború Ukrajnában.

(BBC)

Moldáv elnök: Pesszimista forgatókönyvekre is készülünk

Moldova az oroszbarát szeparatisták elmúlt napokban elkövetett provokációi ellenére sem látja veszélyét annak, hogy az ukrajnai háborús zavargások átterjednek az országba. Maia Sandu moldáv elnök szerint a pesszimista forgatókönyvekre is készülnek biztonsági tervek.

Az elmúlt héten fellángolt a veszélye annak, hogy Moldova is belekeveredhet az ukrajnai háborúba, miután az ország szakadár Dnyeszteren túli régiójában élő oroszbarát szeparatisták támadásokról és robbanásokról számoltak be, melyekért Kijevet okolták.

Sandu a „háborúpárti” szeparatistákat okolta az incidensekért.

(Al Jazeera)

Az orosz főrabbi szerint az orosz külügyminiszter tartozik egy bocsánatkéréssel, amiért lezsidózta Hitlert

Berel Lazar orosz főrabbi bírálta Szergej Lavrovot, miután az orosz külügyminiszter zavaros fejtegetésbe kezdett Hitler zsidó származásával kapcsolatban.

És akkor mi van, ha Zelenszkij zsidó? Még Hitlerben is volt zsidó vér

– nyilatkozta Lavrov az olasz Zona Biancának. Lavrov kijelentésével azt próbálta igazolni, hogy Ukrajna annak ellenére is náci ország, hogy az elnöke zsidó.

Lazar főrabbi ezt követően a Jewish Telegraphic Agency-nek nyilatkozta: „Jó lenne, ha Lavrov bocsánatot kérne a zsidóságtól, és egyszerűen beismerné a hibáját”.

A külügyminiszter megjegyzéseit gyorsan elítélte a nemzetközi közvélemény: Izrael bocsánatkérésre szólította fel Lavrovot.

Az orosz külügyminisztérium azonban megvédte a miniszter álláspontját. Sőt, még tovább ment, és azzal vádolta meg Izraelt, hogy maga is történelemellenes kijelentéseket tesz.

(BBC)

Eurológus: a tagállamok dönthetnek az olajembargó magyarországi halasztásáról

A 24.hu is beszámolt arról, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke ma reggel ismertette az orosz olajembargóra vonatkozó terveit, melynek értelmében az EU területén hat hónapon belül betiltanák az orosz nyersolaj, az év végéig pedig a finomított olajtermékek behozatalát is. A Reuters információi szerint viszont Magyarország és Szlovákia a meglévő szerződések alapján 2023 végéig továbbra is vásárolhat orosz nyersolajat, azonban ezt követően rájuk is érvényessé válik a tejes körű EU-s olajembargó.

Az EUrologusnak azt mondta az Európai Bizottság szóvivője, hogy elfogadható Magyarország és Szlovákia többiekétől eltérő, nehezebb helyzete.

Elfogadjuk, hogy Magyarország és Szlovákia strukturálisan eltérő helyzetben van, mert nincsenek tengerparton, és erősen függenek az orosz vezetékes gáztól, ami különös figyelmet igényel. Most a Tanács feladata, hogy megvitassa ezt a kérdést

– nyilatkozta Eric Mamer, aki arra utalt, hogy a tagállamok joga dönteni az esetleges egyéni kérelmekről, szempontokról.

Magyarország 2023-ig vásárolhat orosz nyersolajat

Magyarország és Szlovákia a meglévő szerződések alapján 2023 végéig továbbra is vásárolhat orosz nyersolajat, azonban ezt követően rájuk is érvényessé válik a tejes körű EU-s olajembargó – írja meg nem nevezett uniós forrásokra hivatkozva a Reuters.

Az EU ma reggel közölte az orosz olajembargóra vonatkozó terveit, melynek értelmében az EU területén hat hónapon belül betiltanák az orosz nyersolaj, az év végéig pedig a finomított olajtermékek behozatalát is.

A Reuters forrásai szerint Brüsszel – annak érdekében, hogy meggyőzze szkeptikus országokat, hogy ne vétózzák meg a terveit – hosszabb idő periódust javasolt az embargó bevezetésére Magyarország és Szlovákia számára.

Az EU olajembargót vezet be Oroszországgal szemben

Bejelentette az olajembargót az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen.

Ez teljes importtilalom lesz minden orosz olajra, tengeri és csővezetékes, nyers és finomított olajra

–  jelentette ki von der Leyen az Európai Parlamentben.

A hatodik EU-s szankciós csomag kimondja, hogy betiltják az orosz olaj importját az EU területére. A tilalom a nyersolajra 6 hónap múlva, a finomítotté pedig 9 hónap múlva lép életbe.

A Bizottság tervét most az EU tagállamai fogják megvitatni, amelyek közül többen nagymértékben függnek az orosz olajtól, és aggodalmukat fejezték ki a túl gyors kivonással kapcsolatban.

Hivatalos megerősítés még nem történt, de ez előzetes hírek alapján valószínű, hogy Szlovákia és Magyarország felmentést kap az embargó alól, miután egyik országnak sincs kikötője, és gazdaságosan csak az oroszoktól érkező csővezetéken keresztül tud olajhoz jutni.

(Euronews/Politico)

Brit védelmi minisztérium: Kramatorszk és Szjevjerodoneck elfoglalására készülnek az oroszok

Oroszországnak nagy valószínűséggel szándékában áll, hogy Izsum városán túl Kramatorszk és Szjevjerodoneck városát is elfoglalja – olvasható a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentésében.

Keddi tájékoztatójában a minisztérium közölte, hogy Oroszország 22 zászlóalj taktikai csoportot telepített Izsum közelébe, hogy „a Donbasz északi tengelyén tudjon előrenyomulni”.

Kramatorszk és Szjevjerodoneck elfoglalása megszilárdítaná az orosz katonai ellenőrzést a Donbasz északkeleti részén, és támaszpontok biztosításával sikerülne elvágni az ukrán hadsereget a régiótól.

Hadgyakorlatot tart a fehérorosz hadsereg

Szerdán váratlanul hadgyakorlatba kezdtek a fehérorosz fegyveres erők, hogy teszteljék a harckészültségüket – idézi az orosz TASZSZ állami hírügynökség az Ukrajnával szomszédos Fehéroroszország védelmi minisztériumát.

A minisztérium szerint a gyakorlat nem jelent veszélyt a szomszédokra vagy úgy általában az európai közösségre.

(Al Jazeera)

Olvasói sztorik