Zelenszkij Németország és Magyarország felelősségét firtatta

A Fehér Ház hamarosan dönthet egy magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő Ukrajnába küldéséről – jelentette ki csütörtökön újságíróknak nyilatkozva Joe Biden amerikai elnök.

„Most fogjuk meghozni a döntést” – fogalmazott az elnök, majd viccelődve megkérdezte az egyik újságírót, hogy készen áll-e az indulásra. Arra a kérdésre, hogy ő maga készen állna-e arra, hogy elinduljon Ukrajnába, Biden igennel válaszolt, de nem erősítette meg, hogy ez valóban a tervek között szerepelne.

Később az Air Force One, az amerikai elnöki különgép fedélzetén az újságírók ismét rákérdeztek Biden félreérthető megjegyzésére, azonban Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivő-helyettese azt mondta, hogy nincs ilyen terv.

Még tárgyalunk, mielőtt meghozzuk a döntést. Mint tudják, rendszeresen, minden nap tartjuk a kapcsolatot Kijevvel, az ukrán kormánnyal

– tette hozzá a szóvivő.

A helyzetet ismerő forrásokra hivatkozó sajtóinformációk szerint elképzelhető, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Antony Blinken külügyminiszter látogat majd Ukrajnába, annak viszont kicsi a valószínűsége, hogy Biden vagy Kamala Harris alelnök utazzon.

Az amerikai sajtó beszámolói szerint a tisztségviselők Boris Johnson brit miniszterelnök múlt heti kijevi látogatása után kezdtek tárgyalni arról, hogy küldjenek-e magas rangú tisztségviselőt Ukrajnába. Zelenszkij korábban arra bíztatta a világ vezetőit, hogy látogassanak el Kijevbe, hogy lássák az orosz invázió okozta pusztítást. Az elmúlt héten Johnsonon kívül Karl Nehammer osztrák kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is meglátogatta a háborsú sújtotta országot.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfőn azt mondta, a kormány jelenleg nem tervezi, hogy az Egyesült Államok elnöke Ukrajnába utazzon. Biden utoljára alelnökként, 2017 januárjában, járt Kijevben, amikor még Petro Porosenko volt Ukrajna elnöke.

Fennakadások keletkeztek az orosz energiahordozók exportszállításaiért történő fizetésben, jelentette ki Vlagyimir Putyin az olaj- és gázipar helyzetéről tartott csütörtöki online kormányzati tanácskozáson, melyről az MTI írt.

Az orosz energiahordozók exportjáért történő fizetésben fennakadások vannak. A legbarátságtalanabb országok bankjai késleltetik a kifizetések átutalását

– panaszolta el az orosz elnök.

Bejelentette, hogy az orosz kormányszervek közös munkacsoportot hoznak létre az energiaexport elszámolásával kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy Oroszország feladatként tűzte ki az energiakereskedelemben az áttérést a nemzeti fizetőeszközre, az eurótól és a dollártól történő eltávolodás érdekében.

„A legfontosabb feladat az, hogy valutapiacunkat felkészítsük erre az átállásra, hogy bármilyen külföldi valuta a szükséges mértékben szabadon átváltható legyen orosz rubelre”, jelentette ki.

Ismétlem, a megbízhatatlan, kompromittált valuták és joghatóságok elutasítása stratégiai cél hazánk pénzügyi és gazdasági biztonsága szempontjából, és fontos a külkereskedelem fenntartása és növelése, a stabil kapcsolatok kialakítása érdekében az olyan kiszámítható partnerekkel, akik hűek a szavukhoz, értékelik üzleti hírnevüket és tisztában vannak döntéseik következményeivel

– fogalmazott az elnök.

A csütörtöki tanácskozáson az elnök azt hangoztatta, hogy Oroszországnak fel kell gyorsítania az infrastrukturális projekteket, hogy a ma nyugatra irányuló olaj- és gázszállítmányokat átirányíthassák a déli és keleti piacokra. Mint mondta, az orosz hatóságoknak, valamint a kőolaj- és gázipari vállalatoknak közösen kell megtervezniük az export-infrastruktúra bővítését az Afrikába, Latin-Amerikába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe történő szállítások érdekében. Új kőolaj- és gázvezetékek építését szorgalmazta a nyugat- és kelet-szibériai mezőkről, valamint a sarkvidéki és távol-keleti orosz kikötők olajátrakodási kapacitásának kiépítését. Hangsúlyozta az északi-tengeri útvonal fontosságát is.

Putyin elrendelte az orosz energiastratégia tervezési horizontjának 2050-ig történő kiterjesztését. Úgy kalkulál, hogy a dokumentumot szeptember 15-ig, a kőolaj- és gázszállítási infrastruktúra fejlesztésének hosszútávú tervét pedig június 1-jéig kell jóváhagynia a kormánynak.

Egy ivanovói aktivista, Dmitrij Szilin ingyen példányokat osztott George Orwell könyvéből. Azzal vádolják, hogy lejáratja az orosz hadsereget, ami egy nemrég bevezetett büntetési tétel, és elég liberálisan alkalmazzák.

An activist in Ivanovo named Dmitry Silin has been charged with the administrative offense of “discrediting Russia’s military” because he handed out free copies of George Orwell’s 1984. Welcome to Russia in 2022, everyone. https://t.co/QPYyIJTVwp pic.twitter.com/SunXxpex09

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) April 14, 2022

Interjút adott a BBC-nek Volodomir Zelenszkij, melyben beszélt a bucsai mészárlásról, Mariupolról, az oroszokra kivetett szankciókról, valamint utóbbi kapcsán Magyarországról is.

A Hvg szemléje szerint az ukrán elnök Magyarország és Németország felelősségét firtatta, mivel szerinte a két ország akadályozza az orosz energetikaexport embargójára irányuló erőfeszítéseket. Zelenszkij szerint az üzletből Oroszország haszna akár 250 millió fontra, megközelítőleg 113 ezer milliárd forintra is rúghat, amivel Európa gyakorlatilag a háborút finanszírozza. Az ukrán elnök külön kifejezte csalódottságát Berlin irányába, mert bár a németek rendre megszavazzák a szankciókat, energiatémában nem engednek.

Zelenszkij szerint több tízezren halhattak meg Mariupolban, de nem feledkezett meg az oroszok által elhurcolt civilekről sem. Az elnök értesülései szerint az ő irataikat meghamisítják és Oroszország belsejébe, talán táborokba viszik őket.

Senki nem tudja, mi történik ezekkel az emberekkel. Senki nem tudja, hányan haltak meg közülük

– jelentette ki.

Ezt követően arról beszélt, hogy az olyan tettek után, mint a bucsai mészárlás, az oroszok csak csökkentik a további tárgyalások esélyét. Putyint és az orosz katonákat háborús bűnösnek nevezte. Elmondása szerint az érzelmek teljes spektrumát élte át, amikor a bucsai vérengzés helyszínére utazott, de legvégül csak a gyűlölet maradt benne az orosz katonákkal szemben.

Petro Andrjuscsenko, a dél-ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója azt közölte a Telegramon, hogy a város civil lakóit az orosz erők fehér szalag viselésére kötelezik, ami azt hivatott jelezni, hogy „hozzájuk tartoznak”.

A városon belüli közlekedéshez külön engedélyeket osztanak, de csakis azoknak, akik hajlandók fehér szalagot viselni. Ezt az eljárást a tanácsadó a náci németek által használt megkülönböztetésekhez hasonlította. Másrészről arra figyelmeztetett, hogy ezzel célpontként használják a civileket, akiket az ukrán katonák így nem tudnak megkülönböztetni az orosz fegyveres erőkhöz tartozóktól, akik szintén fehér szalagot viselnek.

Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta, hogy a birtokába került egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az orosz hadsereg el akarta foglalni Kijevet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A hírszerzés szerint a Csernyihiv és Szumi megyék irányába támadó orosz alakulatok azt a feladatot kapták, hogy foglalják el Kijevnek a Dnyeper bal partján fekvő részét. Erről van szó abban a ferbuár 23-i hadi parancsban, amelyhez térképet is csatoltak, állította a hírszerzés.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonság Szolgálat (SZBU) szóvivője közben arról számolt be, hogy Oroszország bűnözőket használt fel a dél-ukrajnai odesszai régió destabilizálására. A leleplezett és elfogott szervezett bűnözői csoport tagjai – köztük külföldiek is – jelentkeztek szolgálatra a helyi területvédelemhez azzal a céllal, hogy az orosz hadseregnek kémkedjenek, mondta el a szóvivő.

Az ukrán katonai hírszerzés közben közölte, hogy két ukrán pilótát sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból. A pilóták március 8-án estek fogságba az északkeleti Csernyihiv megyében és az oroszországi Kurszk város egyik börtönében tartották őket fogva még nyolc ukrán katonatiszttel együtt. A hírszerzés nem fedte fel, hogyan szabadították ki őket.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre Oroszországgal, amelynek eredményeként 27 ukrán katona és 8 polgári személy térhetett haza. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány orosz katonát engedett szabadon.

Két ukrán harci helikopter az orosz légtérbe behatolva hat légicsapást hajtott végre lakóházak ellen Brjanszk megyében – jelezte az MTI az orosz Nyomozó Bizottságra (SZK) hivatkozva.

A közlés szerint legalább hat ház megrongálódott és hét ember, köztük egy kétéves gyermek megsebesült a közvetlen találatok és a lövedékek felrobbanása következtében Klimovóban. A támadás miatt vizsgálat indult. Belgorod megyében Ukrajna felől tűz alá vették Szpodarjusino községet is, az incidensnek nem voltak sérültjei. A helyi kormányzó szerint a falu lakóit evakuálták.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán kilátásba helyezte, hogy Moszkva az ukrán katonai vezetésre mért csapással fog reagálni az orosz területen végrehajtott támadásokra.

Látjuk az ukrán csapatok szabotázs- és csapásmérési kísérleteit az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen. Ha az ilyen esetek folytatódnak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői csapást fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, amelytől az orosz hadsereg eddig tartózkodott

–mondta Konasenkov.

A szóvivő figyelmeztetését megelőzően szerdán az orosz Kurszk megyében lévő Gorgyejevka faluban lévő határellenőrző pontra Ukrajna felől tüzet nyitottak, amelyet a határőrök viszonoztak. Április 9-én ukrán oldalról aknavetőkkel lőtték az ugyanebben a megyében lévő Gluskovszk járásbeli határellenőrző pontot. Április 5-én Szucsanszk körzetében vettek tűz alá ukrán fegyveresek orosz határőrségi hadállásokat. Április 1-jén Belgorod megyében két ukrán helikopter légicsapást mért egy olajtárolóra, amelyben tűz ütött ki.

A Sky News számolt be egy viszonylag váratlan fordulatról: Donald Trump, az Egyesült Államok exelnöke csatlakozott korábbi nagy ellenfeléhez, Joe Bidenhez, és népírtásnak nevezte az oroszok által Ukrajnában elkövetett atrocitásokat.

Trump a Fox Newsnak nyilatkozott az Ukrajnában dúló állapotokról. Kiemelte, nagyon szomorú azt látni, ami ott történik, és hogy korábban nem láttunk még ehhez foghatót.

A háború kapcsán Trump legutóbb Putyint szólította meg, akkor arra kérte az orosz elnököt, hogy hozza nyilvánosságra azokat a birtokában lévő dokumentumokat, amelyek kompromitálóak lehetnek a Biden családra nézve.

Több hír is érkezett már arról, hogy az oroszok a megszállt területekről a saját „humanitárius folyosóikon” át Oroszországba szállítottak jelentős számú ukrán lakost, köztük gyerekeket is. Az ukrán külügyminisztérium most az ENSZ-hez fordul, hogy járjanak közben, hogy ezek a személyek, különösen a gyerekek minél előbb visszatérhessenek Ukrajnába. Az ukránok ugyanis attól tartanak, hogy az Oroszoroszágba hurcolt gyermekeket illegálisan fogják örökbeadni orosz szülőknek. Külön sérelmezik, hogy nagyrészt árvákról és állami gondozásban lévő gyerekekről van szó, és olyanokról, akiknek a szülei épp az orosz csapatok támadásai során vesztették életüket.

A minisztérium nyilatkozatát a Guardian idézte:

A nemzetközi humanitárius jogokat és az emberiség alapvető normáit megsértve Oroszország államilag szervezett gyermekrablást és az ukrán nemzet jövőjének rombolását hajtja végre. Az orosz megszállók cselekményei emberrablásnak minősíthetők, és határozott reakciót igényelnek a nemzetközi közösségtől, elsősorban az érintett nemzetközi szervezetektől.

Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban határozottan tagadta, hogy Oroszországba deportálnák az ukrán lakosságot, minden ehhez hasonló vádat hazugságnak nevezett.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság egy új felületet hozott létre, mely az OIF weboldalán keresztül érhető el egy felugró ablak segítségével. Az új alrendszeren keresztül könnyebben és egy helyen elérhetik az ukrajnai menekültek a magyar, angol és ukrán nyelvű idegenrendészeti és menedékes tájékoztatókat. A tájékoztatók mellett a menedékes kérelemhez szükséges adatlap is letölthető az oldalon keresztül.

A Főigazgatóság 1108 Budapest, Harmat utca 131. szám alatti ügyfélszolgálatán, a közelgő húsvéti ünnepek alatt is be tudják nyújtani menedékes kérelmüket az ukrajnai háború elől menekülők. Az ügyfélszolgálatot egy mobil ügyfélszolgálati busszal is megerősítettük, hogy mindenki számára biztosítsuk a kérelem benyújtásának lehetőségét.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. április 14. 6.00 órai adatok alapján – eddig 15 704 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

(MTI)

„Ellenőrzés alatt tartják” a Moszkva cirkáló fedélzetén keletkezett tüzet – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. A tárca azt állítja, hogy a fekete-tengeri flotta zászlóshajóján nem láthatók lángok és már nem robbannak fel a lőszerkészletek sem. Ezen felül – mondta a minisztérium – a fő rakétafegyver nem sérült meg és a hajó is a felszínen van még. A cirkáló legénységét más hajókra evakuálták és vizsgálják a tűz keletkezésének okait – olvasható a közleményben.

A védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy a hajó szerdáról csütörtökre virradó éjjel súlyosan megsérült egy tűz által okozott lőszerrobbanásban, ugyanakkor Ukrajna szerint a Moszkva azután kezdett süllyedni, hogy eltalálta egy általuk kilőtt Neptun-rakéta. Szintén az ukránok azt állították, hogy az orosz mentőhajókat akadályozta a fedélzeten felrobbanó lőszer és a rossz időjárás.

(Guardian)

Ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező, de magukat magyar útlevéllel igazoló ukrán menekültek nem számíthatnak semmiféle hatósági segítségre Csehországban – hívta fel a figyelmet Vít Rakusan cseh belügyminiszter.

A Právo című független baloldali lap csütörtökön azt írta, hogy a cseh hatóságok az Ukrajnából elmenekült romákkal összefüggésben szembesültek a kettős állampolgárság problémájával. Számos roma menekültnek az ukránon kívül magyar útlevele is van.

A magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. Az ideiglenes segélyekre csak az ukránoknak (állampolgároknak) van joguk,

szögezte le a miniszter a lapnak nyilatkozva. Megjegyezte: ezen romáknak Magyarországtól kellene segítséget kérni, mert egy részük eredetileg onnan is származik.

Vít Rakusan szerint eddig mintegy 1200 ukrajnai roma menekült érkezett Csehországba, „akiket úgy kezelnek mint bárki mást”. A romáknál az a fő gond, hogy nagy – olykor 20-30 személyből álló – családokról van szó, amelyek számára igen nehéz megfelelő, közös szállást találni. A prágai sajtóban megjelent információk szerint az ukrajnai, kárpátaljai roma magyar menekültek száma néhány százra tehető.

Emil Vorác, a Khamoro civil szervezet igazgatója szerint az ukrajnai roma menekültek egy része nem beszéli sem a roma, sem az ukrán vagy az orosz nyelvet, csak magyarul tud. Itt az is probléma, hogy a cseh hatóságok által kiadott tájékoztatók mind ukrán nyelvűek, amit ezek a romák nem értenek meg.

A cseh belügyminisztérium a napokban 10 millió koronás (155 millió forint) külön alapot hozott létre az „eltérő szocio-kulturális”” környezetből származó ukrán menekültek megsegítésére. A belügyi és a munkaügyi tárca, illetve a civil szervezetek képviselői a hét elején megvitatták az ukrajnai roma menekültekkel kapcsolatban felmerült problémákat, és megállapodtak egy speciális segélyprogramról. Ennek része, hogy a roma menekülteket családonként az ország különböző régióiban helyezik el, hogy megakadályozzák az elszigetelt roma gettók kialakulását – mutatott rá Jelena Siladjzic, a Slovo21 civil szervezet igazgatója.

(MTI)

Izraeli civil szervezetek menedékházat nyitnak az ukrán-lengyel határnál a háborúban szexuálisan bántalmazott ukrán nők megsegítésére – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet csütörtökön.

Az ukrajnai háborúban a nők elleni szexuális támadásokra utaló bizonyítékok nyomán ezen a héten izraeli civil szervezetek kezdeményezésére egy menedékházat nyitnak a lengyel határon, ahová a menekülteknek ezt a csoportját várják.

Ez egy olyan a hely, ahol fellélegezhetnek. Reméljük, hogy az első házból több ház is lesz,

mondta Tal Hochman, a helyszínre érkező izraeli delegáció vezetője, miután az elmúlt hetekben egyre több tanúvallomást gyűjtöttek össze a háború következtében szexuálisan bántalmazott nőktől.

A ynet és számos más izraeli médium beszámolója szerint rengeteg hír érkezik Ukrajnában és az ország határainál történt nemi erőszakról, emberkereskedelem áldozatává vált nőkről és olyan nőkről, akiket erőszakkal prostitúcióra kényszerítettek. Izraeli szervezetek a beszámolók hatására kezdeményezték, hogy ezeknek a nőknek a megsegítésére létrehoznak egy védett házat, ahová önkéntes izraeli mentálhigiénés szakemberek utaznak, hogy segítsenek a nőknek megbirkózni a háborús övezetekből való szökésük során látott és átélt szörnyűségekkel.

A nőket segélyező különleges szakmai stábot Mike Naftali, a Topaz nevű szervezet igazgatója vezeti együttműködésben a TAG nevű nemzetközi humanitárius szervezettel és annak vezetőjével, Daniel Leonnal. Remélik, hogy ez a menedékház csak az első fecske lesz, egy sokáig fennálló, a nőket hosszú távon segítő projekt kezdete.

Az itt látott egyik legfájdalmasabb dolog, hogy nők és lányok egyedül érkeznek egy ismeretlen helyre – nyilatkozta a lapnak Tal Hochman, a Topaz Lengyelországba tartó delegációjának vezetője. Meleg otthont teremtünk számukra, olyan helyet, ahol fellélegezhetnek, pihenhetnek, segítséget kaphatnak tőlünk, és tudják, hogy biztonságos helyre mennek tovább – hangsúlyozta.

Az otthon elég kényelmes és biztonságos lesz ahhoz, hogy a különösen nehéz helyzetben lévők addig maradhassanak, amíg megtaláljuk a számukra megfelelő megoldást. Reméljük, hogy a házból több ház is lesz, hiszen óriási az igény – tette hozzá.

(MTI)

Oroszország totális háborút folytat Ukrajnában, a Moszkvával szembeni szankciók teljes nemzetközi elszigeteléssel kell, hogy járjanak – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, miután visszatért Lengyelországba a három balti ország elnökével tett közös kijevi útjáról.

Az oroszok totális háborút folytatnak Ukrajnában, nemcsak az ukrán hadsereggel, az ukrán önkéntesekkel harcolnak, hanem a nőkkel, gyerekekkel is – hangoztatta Duda a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvarán rendezett sajtóértekezleten.

A lengyel államfő szerdán Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Alar Karis észt elnökkel együtt az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkozott. Előtte elutaztak a Kijev melletti Bucsába, Borodjankába és Irpinybe, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.

A bűntetteket meg kell vizsgálni, a bűnözőket el kell ítélni,

hangsúlyozta Duda, hozzátéve, hogy nemcsak a közvetlen elkövetőkre gondol, hanem a parancsokat kiadó személyekre is.

A Moszkvával szembeni szankciókról elmondta: a gazdasági büntetőintézkedések mellett ki kell zárni Oroszországot a nemzetközi szervezetekből, ezen belül például a sportszervezetekből.

A Zelenszkijjel folytatott megbeszélésről Duda közölte: az ukrán elnök a szankciók kiterjesztését, a fegyverszállítások növelését kérte. Újságírói kérdésre Duda a Joe Biden amerikai elnök által szerdán jóváhagyott, 800 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatást úgy kommentálta: Ukrajnának szüksége van az ilyen segítségre, Biden fontos és bátor döntést hozott.

Katonai támogatást ígért Ukrajnának szerdán Alar Karis észt elnök is, aki a kijevi látogatás során közölte: országa saját védelmi költségvetése egyharmadát szánja Ukrajnának.

A lengyel, az észt, a lett és a litván államfő csütörtök délelőtt a délkelet-lengyelországi Rzeszówban tartott közös sajtóértekezleten foglalta össze kijevi látogatásuk tapasztalatait. Duda kiemelte: a nemzetközi színtéren tárgyalásokat kell folytatni az Ukrajna háború utáni felépítését elősegítő forrásokról. „Ehhez a pénzügyi támogatást az Európai Uniónak, a világnak kell nyújtania” – hangsúlyozta.

A lett elnök közölte: szerdán saját szemükkel látták az Ororszország által Ukrajnában elkövetett borzalmakat. Az ezekért felelős személyeket nemzetközi törvényszékek elé kell állítani, hiszen a nemzetközi közösség nem tolerálhatja az ilyen háborús bűntetteket – mondta.

Az észt elnök elmondta: a bűntettek helyszínén az államfők teljesen ledöbbentek. Ő is hangsúlyozta, hogy a civilek, köztük gyermekek gyilkosait bíróság elé kell állítani, az üggyel már foglalkoznak az Ukrajnába érkezett ügyészek.

A litván elnök úgy látta: más külföldi vezetőknek is el kell menniük Borodjankába és a vérengzés más ukrajnai helyszíneire. Ha saját szemükkel látnák ezt, az EU valószínűleg határozottabban lépne fel – tette hozzá Nauseda. Aláhúzta az ukrajnai fegyverszállítás fontosságát is.

(MTI)

Ausztrália újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot az ukrajnai háború miatt – közölte Marise Payne ausztrál külügyminiszter csütörtökön. A canberrai kormány célzott pénzügyi szankciókat hozott 14 orosz állami vállalattal szemben, amelyek stratégiai és gazdasági jelentőségűek Moszkvának.

A legújabb lista egyebek között a Kamaz szállítmányozási vállalathoz hasonló, védelmi vonatkozású cégekre, illetve a SZEVMAS és az United Shipbuilding Corporation hajózási társaságokra terjed ki.

Emellett a Ruselectronics elektronikai vállalatot is szankciókkal sújtották, amely az orosz elektronikus alkatrészgyártás mintegy 80 százalékát adja. A büntető intézkedések az orosz vasúttársaságra is kiterjednek, amely nemcsak az egyik legnagyobb szállítmányozási vállalat a világon, hanem az ország gazdasági teljesítményéhez is döntő mértékben hozzájárul.

Payne elmondta: a lépések célja, hogy gyengítsék az orosz állami vállalatok képességét az ország gazdaságának fellendítésére.

A canberrai kormány röviddel az orosz invázió február 24-i kezdete után vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és az elmúlt hetekben többször kibővítette azokat. A célpontok többsége kormánytag, katonai vezető, propagandista vagy az állami dezinformációban aktívan részt vevő személy volt. Ausztrália katonai felszereléssel is segítette Ukrajna harcát az orosz megszállók ellen.

(MTI)

Naponta 9-10 ezer ember érkezik Ukrajnából, és már a 601 ezret is meghaladta a Magyarországra menekülők száma – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtök reggel az M1 tévécsatornán. Bakondi György elmondta, a kormány felkészült a menekültek fogadására, és sikerült koordinálnia a civilek és a segélyszervezetek munkáját is. Hozzátette: a kormány már mintegy 3 milliárd forint értékben küldött segélyszállítmányt Kárpátaljára és Nyugat-Ukrajnába.

„Magyarország segít: mindent megtesz a karitatív támogatásért, a menekültek fogadására, legyen szó egészségügyi ellátásról, szállításról, ellátásról, lakhatásról, munkavállalásról, a továbbutazás koordinálásáról (…), viszont elsősorban a magyar emberek biztonságát tekintjük irányadónak, a magyar érdeket érvényesítjük ebben, ezért azt szeretnénk, ha Magyarország nem keveredne bele ebbe a háborúba” – hangsúlyozta Bakondi György.

(MTI)

Az ukrán főügyészség közlése szerint már közel 6500 háborús bűncselekményt vizsgálnak – olvasható a hatóság Twitter-bejegyzésében. Az orosz katonaság tagjai között 570 gyanúsítottat tartanak számon és eddig 2941 államellenes bűncselekményt regisztráltak.

A tájékoztatás szerint eddig legalább 197 gyerek halt meg a háborúban, 351 pedig megsebesült. Ezek a számok azonban még magasabbak lehetnek, az oroszok által felügyelt területekről ugyanis nincsenek pontos adatok.

#RussianWarCrimes pic.twitter.com/V1uow7QVDb

— Офіс Генерального прокурора (@GP_Ukraine) April 14, 2022

Egy híddal együtt robbantottak fel egy Izjum felé tartó orosz katonai konvojt az ukrán csapatok – közölte az ukrán hadsereg. A jelentés szerint a légicsapást egy drónnal hajtották végre, és az akció végeredményéről képeket is közöltek:

Група ССО України підірвала міст з ворожою технікою, що прямувала до Ізюму
Докладніше: https://t.co/DokBE6hdv6 pic.twitter.com/W008dFE5eB

— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) April 14, 2022

Az orosz lakosság a saját bőrén tapasztalhatja meg a nyugati szankciók hatását: az Orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat szerdai jelentése szerint a fogyasztói árak egy hónap alatt 1,93 százalékkal emelkedtek, de a valósában ez jóval nagyobb drágulást jelent. 2021 februárhoz képest az alapvető élelmiszerek ára 11,46 százalékkal lett magasabb, de van olyan orosz szupermarket, ahol egy hét alatt 37 százalékkal drágult a cukor, míg országszerte átlagosan 14 százalékos drágulást tapasztaltak.

Egy szentpétervári blogger arról számolt be, hogy február vége óta az egyik helyi szupermarketben a tej ára 45 százalékkal, a halé 63 százalékkal, a tésztáé 37 százalékkal, a hagymáé pedig 10 százalékkal emelkedett.

Egyes alapvető élelmiszereket, mint a hajdina, a rizs vagy a cukor, pánikszerűen vásárolják fel az emberek, a Jaroszlavli területen pedig a hatóságok utcai piacokat hoztak létre, hogy nagykereskedelmi áron adják a lakosságnak a cukrot.

(Euronews)

Az ukrán katonaság csütörtök reggeli tájékoztatása szerint az oroszok nagyjából 60-70 ezer embert próbálnak mozgósítani az Donyecki Népköztársaságnak nevezett szakadár területen. A célt egyelőre csak 20 százalékban sikerült elérni.

A jelentés hozzáteszi, hogy az orosz csapatok továbbra is a keleti határ mellett gyülekeznek és rendezik soraikat, illetve, hogy a donyecki és a luhanszki régióban az ukrán katonák 24 óra alatt nyolc orosz támadást vertek vissza.

(Guardian)

Oroszország állítása szerint mintegy ezer ukrán katona megadta magát a mariupoli acélgyárnál és az orosz tévében bemutattak egy videót, amelyen állítólag ez szerepelt – írja a BBC.

Az ukrán kormány azonban tagadja, hogy ez megtörtént volna, sőt, állításuk szerint az érintett tengerészeknek pont hogy sikerült kitörniük az ellenség gyűrűjéből, hogy felvehessék a kapcsolatot a társaikkal.

Mariupol területén továbbra is hevesek a harcok, és az acélgyár környéke az egyik olyan terület, amely továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll.

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy magas rangú kormánytagot küld Ukrajnába, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, értesült kormányzati forrásból a Politico.

Bár Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök neve is felmerült, sokkal valószínűbb, hogy ha tényleg küldenek valakit, az inkább Antony Blinken külügyminiszter vagy Lloyd Austin védelmi miniszter lesz.

A Politico megkereste az ügyben a Fehér Házat is, de egyelőre nem kaptak választ.

Nálunk készülnek a vébére, majd a torna után vissza kell térniük Ukrajnába. Bővebben itt:

Kapcsolódó

Több ukrán hokist is úgy kellett kimenekíteni, a magyar szövetség jótékonysági akciót indít a megsegítésükre

Súlyos károk keletkeztek azon a hadihajón, amit a háború kirobbanásának első napján a Kígyó-sziget ukrán védői szó szerint elküldtek a faszba.

A hajón robbanás keletkezett, de egyelőre ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy mi okozta azt.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint szerdán éjjel a Fekete-tengeren történt lőszerrobbanás a fedélzeten, ami miatt tűz ütött ki a fedélzeten. A legénységet evakuálták.

Ehhez képest az ukránok azt állítják, hogy ők támadták meg a Moszkva elnevezésű rakétás cirkálót. Makdym Marchenko, Odessza kormányzója a Telegramon közzétett üzenetében úgy fogalmazott,

megerősítést nyert, hogy rakétánk ma pontosan ott ért célba, ahová határőreink küldték azt a Kígyó-szigeten.

Oleksiy Arestovych, az ukrán elnök egyik tanácsadója arról beszélt, a hajón akár 510 ember is tartózkodhatott.

Ukrainian military hit Russia cruiser Moskva, which is the same warship that has been told by Snake Island defenders to go fuck itself. It was hit with Neptune anti-ship cruise missile that was developed by Kyiv based Luch Design Bureau in 2014-2020 pic.twitter.com/cWrIOZjhbi

— Hromadske Int. (@Hromadske) April 13, 2022