Más nyugati vezető politikusok mellett az Európai Tanács elnöke, a NATO főtitkára és az ENSZ-főtitkár is elítélte vasárnap az Ukrajna elleni orosz háború során a Kijev mellett Bucsánál elkövetett vérengzést, a történtek kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követelve.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy interjúban borzalmasnak nevezte a településen elkövetett – szavai szerint – “példátlan brutalitásról” érkezett beszámolókat, és elfogadhatatlannak mondta, hogy civileket vettek célba és gyilkoltak meg. Mindez kiemeli annak fontosságát, hogy véget vessenek a háborúnak – szögezte le.
Charles Michel, az európai uniós tagországok kormányfői tanácskozó fórumának elnöke a Twitteren sokkolónak nevezte az ukrán főváros közelében történteket, és bejelentette, hogy az EU minden segítséget megad Ukrajnának és az illetékes szervezeteknek ahhoz, hogy össze tudják gyűjteni a szükséges bizonyítékokat, és eljárás indulhasson a nemzetközi bíróságokon.
António Guterres ENSZ-főtitkár New Yorkban közleményt adott ki, amelyben a független vizsgálat fontosságára hívta fel a figyelmet annak érdekében, hogy a felelősök ténylegesen elszámoltathatók legyenek tetteikért. Ő is aláhúzta, hogy sokkhatásként érték az ukrán városban megölt civilekről érkezett beszámolók.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter feltételezhető háborús bűncselekményeket említett, és szintén a felelősök igazságszolgáltatás elé állítását sürgette.
Hasonló nyilatkozatokat tettek a brit, a francia, az olasz és a német kormányok vezetői, illetve külügyi felelősei is.
Oroszország viszont vasárnap azt hangoztatta, hogy a bucsai kegyetlenkedésekről szóló beszámolók Ukrajna koholmányai. Az orosz védelmi minisztérium szerint csapataik nem lőttek civilekre a településen, és halálos áldozatai elsősorban a térséget hetekig ellenőrzésük alatt tartó orosz erők elleni támadásoknak voltak.
Az ukrán hatóságok előző napi közléseiben jelentek meg részletesebb információk a bucsai súlyos atrocitásokról, miután a körzetet elhagyták az orosz erők. A közlések szerint a településen tömegsírra is bukkantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi amerikai tévényilatkozatban népirtásnak minősítette az orosz erők cselekményeit.
Visszautasította az orosz védelmi minisztérium vasárnap az ukrán kormánynak azt a vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg a Kijev megyében lévő, az ukrán erők által visszafoglalt Bucsa városban, olvasható az MTI-n.
„A kijevi rezsim által közzétett összes fénykép és videó, amely állítólag orosz katonák által a Kijevi területen lévő Bucsa városban elkövetett állítólagos bűncselekményről tanúskodik, újabb provokáció” – közölte moszkvai katonai tárca.
A minisztérium szerint a bucsai fotók és videofelvételek ugyanúgy a nyugati média számára megrendezettek, ahogyan azok, amelyek korábban a mariupoli szülőotthonnál és más városokban is készültek. A tárca leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők tagjai nem követtek el erőszakcselekményeket Bucsa lakosai ellen, amíg ott állomásoztak. A közlemény rámutatott, hogy a város déli külterületeit, beleértve a lakóövezeteket is, az ukrán hadsereg nehéztüzérséggel, tankokkal és rakéta-sorozatvetőkkel akkor folyamatosan lőtte, amíg a város az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt állt. A minisztérium állítása szerint a bucsai lakosok mindvégig szabadon mozogtak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.
A tájékoztatás szerint az orosz fegyveres erők még március 30-án kiürítették Bucsát, 31-én a város polgármestere Anatolij Fedoruk, aki ezt videoüzenetben megerősítette, nem tett említést az utcán összekötözött kézzel agyonlőtt helyiekről. A bűncselekmények bizonyítékai csak a negyedik napon jelentek meg, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba. A tárca hozzátette, hogy az orosz haderő 452 tonna humanitárius segélyt szállított a Kijevi megye településeire.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közzétett Facebook-bejegyzésében bírálta a NATO-t, amiért késlekedett azzal, hogy meghívja Ukrajnát tagjai közé, és kemény szavakkal üzent azoknak az orosz katonaanyáknak, akiknek fiai Ukrajnában vérengzéseket hajtottak végre.
Bukarest, a NATO-csúcs nyilatkozata. Tizennégy évvel ezelőtt, április 3-án megvolt a lehetőség annak megelőzésére, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Bucsa, Kijev megye. Napjainkban. Oroszország megérkezett. Az tanácsolom az anyáknak, nézzenek az orosz katonákra, mert ilyen gazembereket neveltek fel: orgyilkosokat, martalócokat, hóhérokat
– idézte az elnök szavait az Ukrajinszka Pravda. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Kijev megyei települések visszavétele után az ukrán hatóságok közlései szerint az orosz csapatok újabb embertelen tetteire találtak bizonyítékokat a városokban: agyonlőtt civil lakosokat, tömegsírokat és a helybeliek nemi erőszakról szóló beszámolóit.
Az ukrán légierő vasárnap közölte, hogy az orosz csapatok ismét rakétacsapást mértek a Kijev megyei Vaszilkiv településre, amely mintegy negyven kilométerre délnyugatra fekszik a fővárostól. A jelentés szerint az ukrán légvédelemnek a lövedékek egy részét sikerült megsemmisítenie, de csapódott be rakéta a településre – mint írták közleményükben – olyan helyre, ahol a helyiek a korábbi támadások után takarították az épületeket és az utcákat. Az előzetes információk szerint többen megsebesültek, pontos számuk azonban még nem ismert.
Vladiszlav Artosenko, az észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere vasárnap egy tévéműsorban arról beszélt, hogy városa hetven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, az üzleti élet leállt, a megyeszékhelynek emiatt nincs semmilyen költségvetési bevétele. Szavai szerint a város lakói pusztán túlélnek egyik napról a másikra. Nem zárta ki, hogy az elvonulóban lévő orosz csapatok bármikor ismét visszatérhetnek Csernyihivhez, amelynek helyzetét a Kijev megyei Bucsában, a kelet-ukrajnai Harkivban, és az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban uralkodó állapotokhoz hasonlította. Pozitívumként hozzátette, hogy a régióban ugyanakkor elkezdődött a területek megtisztítása és aknamentesítése.
Irina Venegyiktova ukrán főügyész a Facebookon azt közölte, hogy a Kijev megyében felszabadított településekről az elmúlt három napban 410 meggyilkolt civil holttestét vitték ki. Mint írta, ezeket az áldozatokat igazságügyi orvosszakértők vizsgálják, hogy dokumentálják az Oroszország által elkövetett “háborús bűntetteket”. Hozzátette, hogy a holttestek közül eddig 140 vizsgálatával végeztek. Rámutatott: nehezíti a halottak elszállítását az, hogy az orosz erők több várost és falvat aláaknáztak, a holttestek mellett is vannak robbanószerkezetek, és sok fel nem robbant lövedék is hever a térségben.
Ki kell vizsgálni az orosz hadsereg bűncselekményeit, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár. Annalena Baerbock külügyminiszter az Oroszország elleni szankciók szigorítására tett ígéretet az eset miatt.
Olaf Scholz közleményében kiemelte, hogy “szörnyű és borzalmas felvételek” érkeztek az ukrán főváros melletti településről, amelyről a napokban szorították ki az orosz csapatokat. Az utcákon holttestek hevernek, az áldozatok között gyerekek, nők és idős emberek vannak – mutatott rá a német kormányfő.
Hozzátette, hogy a kegyetlenkedések független dokumentálásához hozzáférést kell biztosítani a területhez olyan szervezeteknek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt. Az elkövetőket és megbízóikat következetesen felelősségre kell vonni – húzta alá.
Az ukrajnai háború már hatodik hete tart, több ezer ártatlan ukrán életét követelve, „és az öldöklés töretlenül folytatódik” – írta Olaf Scholz, hozzátéve: felszólítja Oroszországot, hogy “egyezzen bele végre a tűzszünetbe és hagyjon fel a harcokkal”.
RONALDO SCHEMIDT / AFP)
Ez egy szörnyű, értelmetlen és indokolatlan háború, amely sok szenvedést okoz, és senkinek sem használ, ennek véget kell vetni
– áll a német kancellár közleményében.
Annalena Baerbock külügyminiszter egy Twitter-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy bíróság elé kell állítani a bucsai „háborús bűncselekmények” felelőseit. Az eset miatt „szigorítani fogjuk az Oroszország elleni szankciókat, és az eddiginél is erősebben támogatjuk majd Ukrajnát, hogy megvédhesse magát” – közölte a német diplomácia vezetője. A Bucsából érkező képek „elviselhetetlenek”, és azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “féktelen erőszakossága ártatlan családokat pusztít el, és nem ismer határokat” – írta Annalena Baerbock.
Az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések kiterjesztését ígérte Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter is, aki a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta, hogy már dolgoznak az új szankciókon.
A Bucsában elkövetett „szörnyű háborús bűncselekmény nem maradhat válasz nélkül” – mondta az alkancellár, hozzátéve, hogy az eset miatt “indokolt a szankciók szigorítása, erre készülünk uniós partnereinkkel együtt”.
A Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő települést az orosz erők a február 24-én indított háború első napjaiban foglalták el. Bő egy hónapig tartották megszállva. Távozásuk után egy tömegsírban 280 férfi holttestét találták meg a helyi hatóságok bejelentése szerint, az AFP francia hírügynökség tudósítója pedig húsznál is több, civil ruhát viselő holttestet látott a felszabadított település egyik utcáján.
Miközben több európai ország is azt fontolgatja, hogy további szankciókat kellene kivetni Oroszországra, a Kreml vasárnap azt közölte, hogy teljesen elképzelhetetlennek tartanak egy nyugati izolációt.
Az orosz vezetés nevében nyilatkozó Dmitrij Peszkov a Guardian szerint először arra utalt, hogy a világ nem csak Nyugat-Európából áll, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a mai modern világban teljesen lehetetlen leszakadni egy adott országról, ezért előbb-utóbb párbeszédre kényszerülnek majd a felek, akár akarja ezt a Nyugat, akár nem.
Peszkov beszélt Putyin és Zelenszkij esetleges találkozójáról is. A Kreml szóvivője elmondta, lehetségesnek tartja, hogy a két vezető személyesen üljön tárgyalóasztalhoz, ám ahhoz hogy ez létrejöjjön, az oroszok ragaszkodnak egy hivatalos dokumentumhoz, amit mind a két fél képviselői aláírnak, akár már a következő béketárgyaláson. Erre azért van szükség Peszkov szerint, hogy ne egy ötlethalmazhoz üljön le a két vezető, hanem már konkrét javaslatokról tudjanak tárgyalni.
Az ukrán légierő sajtószolgálata közölte, a légvédelem lelőtt egy újabb orosz Szu-34-es vadászbombázót a kelet-országrészben lévő Harkiv megye fölött. Az ukrán vezérkar szerint az oroszok nem hagytak fel a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyék ellenőrzésére tett kísérletekkel, de az északkeleti Szumi megyéből megindult az orosz kivonulás. Harkiv városát továbbra is blokád alatt tartják az oroszok. Az MTI az ukrán vezérkar legfrissebb adataira hivatkozva azt írta, eddig hozzávetőlegesen 18 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba, az ukrán erők megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 644 harckocsit, 1830 páncélost, 325 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 105 rakéta-sorozatvetőt.
Az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója fényképes bizonyítékokat mutatott be a Telegram üzenetküldő portálon az orosz katonák Kijev térségében elkövetett atrocitásairól. Az MTI szerint Mihajlo Podoljak keményen bírálta azokat az európai országokat, amelyek szállnak szembe határozottan Oroszországgal.
Európai partnereink szerint a lényeg, hogy ne provokáljuk az oroszokat, hogy ne legyen harmadik világháború, az oroszok ne sértődjenek meg és ne használják…. Mit ne használjanak? Rakétákat, légibombákat, tankokat? Nem mészároltak le civileket, nem bombáztak lakott területeket, nem hajtottak végre tömeges kivégzéseket, mint a koncentrációs táborokban? Mit nem használtak még?
– kérdezte a tisztségviselő.
Szerint az oroszok „leírhatatlan borzalmakat” követtek el a Kijev környéki teleüléseken, „békés ukrán polgárok százait és ezreit mészárolták le különös kegyetlenséggel”. Podoljak a boszniai háborúban 1995-ben elkövetett srebrenicai mészárláshoz hasonlította a történteket.
Az ukrán csapatok visszafoglalták a csernobili atomerőmű melletti települést és az ukrán-fehérorosz határ egy szakaszát, írta az Ukrajinszka Pravda az ukrán légideszant-parancsnokságra hivatkozva. Az MTI emlékeztet rá, hogy Pripjaty az a város, ahol a csernobili atomerőmű személyzete lakott a létesítményben 1986-ban bekövetkezett nukleáris katasztrófáig, a település azóta lakatlan. Az oroszok csütörtökön kezdtek el kivonulni az atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zónából. Az üzemen kívüli nukleáris létestményt és egy mellette lévő szállodát kifosztottak, még a vízforralókat és az elektromos csatlakozókat is elvitték – írta a hírportál. Az atomerőművet szombaton vették vissza az ukrán erők, kitűzték rá az ukrán zászlót.
A brit külügyminiszter szerint egyre több bizonyíték vall arra, hogy az Ukrajnában meghátrálásra kényszerített orosz hadsereg „elborzasztó cselekményeket” hajtott végre ukrajnai településeken, köztük Irpiny és Bucsa községekben, írja MTI.
Liz Truss a londoni külügyminisztérium által vasárnap ismertetett nyilatkozatában közölte, háborús bűncselekményekként kell kivizsgálni azokat a válogatás nélküli támadásokat, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el ártatlan civilek ellen az Ukrajna elleni illegális és indokolatlan invázió során. Truss szerint a brit kormány nem fogja megengedni, hogy Oroszország cinikus dezinformációkkal eltussolja részességét ezekben az atrocitásokban, és London gondoskodik róla, hogy fény derüljön ezekre a cselekedetekre.
A brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia támogatni fog bármilyen vizsgálatot, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) indít a háborús bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárások indítására szóló felhatalmazása alapján.
Nem nyugszunk, amíg az atrocitásokért felelősök, köztük katonai parancsnokok és Putyin rezsimjének tagjai nem kerülnek az igazságszolgáltatás elé
– fogalmazott vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.
Daniel LEAL / AFP
Truss szerint most fontosabb, mint valaha, hogy a nemzetközi közösség folytassa Ukrajna ellátását az égetően szükséges humanitárius és katonai támogatással, és erősítse még tovább az Oroszország elleni szankciókat annak érdekében, hogy meg lehessen fosztani Putyin háborús gépezetét a finanszírozási forrásoktól. A brit külügyminiszter ezzel alig burkolt utalást tett arra a már korábban is hangoztatott brit törekvésre, hogy a Nyugatnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.
Boris Johnson brit külügyminiszter egy minapi lapinterjúban kijelentette, hogy a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és „Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”. Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére, de mindenekelőtt az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte a sajtóval, hogy a megszálló orosz erők megölték Olga Sukhenkót, a kijevi régióban található Motyzhyn polgármesterét. A politikus arról is beszélt, hogy a megszállók további tizenegy településvezetőt tartanak fogságban, írja a CNN.
Verescsuk kijelentette, hogy az oroszok tette háborús bűn, ami nem maradhat büntetlenül. Ennek érdekében pedig Ukrajna informálni fogja a helyzetről a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, az ENSZ-t és egyéb nemzetközi szervezeteket
Kamerával a kezével lőtték le az oroszok Mantas Kvedaravicius litván filmrendezőt, amikor elhagyni próbálta Mariupol városát. A halálhírét maga a litván elnök, Gitanas Nauseda jelentette be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóvivője szerint elképesztő barbárság nyomaival szembesültek az oroszoktól visszaszerzett területeken.
– Tömegsírokat találtunk. Hátrakötözött kezű embereket tarkólövéssel. Civilek voltak, akiket kivégeztek. Találtunk félig megégetett holttesteket, mintha el akarták volna tüntetni a nyomokat, de nem volt elegendő idejük erre – mondta el Szergej Nyikforov a BBC-nek, hogy milyen szörnyűségeket találtak a Kijev melletti Bucha település környékén, miután visszaszorították onnan az oroszokat. Közel 300 civilt ölhettek meg az országút mentén, akik ukrán területre akartak menekülni.
Szerinte háborús bűncselekményekről lehet beszélni.
Magyarországra szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5795, a román-magyar határszakaszon 4514-en léptek be. Közülük a rendőrök 1972 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. A háború elől Budapestre 751-en, köztük 266 gyerek érkezett vonattal. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 45 ember, köztük 28 gyerek elhelyezését oldották meg.
Most egy olyan emberhez fordulok, aki nemcsak azt nem érti, hogy mi folyik Ukrajnában, de azt sem, hogy mi történik Európában. A magyar miniszterelnökhöz
– erről beszélt Volodimir Zelenszkij szokásos reggeli videóüzenetében. Az ukrán elnök szerint Orbán az egyetlen Európában, aki nyíltan támogatja Oroszországot. Elmondta, hogy semmi különöset nem kértek a magyaroktól, de tőlünk még azt sem kapták meg, amiket mindenki mástól igen.
Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harc nem kerülne át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba – jelentette ki Zelenszkij, aki szerint ezzel a törekvéssel szemben áll a magyar kormány.
Több rakétát lőttek ki Odesszára vasárnap reggel: a Fekete-tenger partján fekvő kikötővárosban találat ért egy olajfinomítót, amely kigyulladt. A helyi önkormányzat a Telegram-csatornáján elmondta, hogy a légvédelem több rakétát megsemmisített. Az EFE spanyol hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy legalább hat, különböző erősségű robbanás történt, amelyek nyomán három helyszínen fekete füstfelhő emelkedett a magasba. Áldozatokról egyelőre nem tudni.
Az orosz hadsereg vasárnap azt ígérte: lehetővé teszi, hogy a külföldiek távozzanak Mariupolból és Bergyanszkból. A külföldiek többsége a háború miatt a kikötővárosokban veszteglő teherhajók legénységének tagja. Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője felszólította az ukrán hatóságokat, hogy garantálják a zöldfolyosók biztonságát.
Eközben a brit katonai hírszerzés közölte, hogy az orosz haditengerészet továbbra is tengeri blokád alatt tartja Ukrajnát, ellehetetlenítve a tengeri utánpótlást. A hírszerzés hozzátette: a Fekete-tengeren található aknák komoly kockázatot jelentenek a hajózásra. A tengeri aknák eredete vitatott, de a britek szerint szinte biztosan az oroszok tevékenységének eredménye – írta az MTI.
Élő pajzsként használtak gyerekeket a visszavonuló orosz katonák Ukrajnában az ukrán hatóságok szerint. A beszámolók szerint az orosz csapatok több helyen is gyerekeket ültettek a tankokra és más harci járművekre, hogy így óvják meg magukat az ukrán csapatoktól. Általános jelenségként írják azt is, hogy az oroszok gyerekeket hurcolnak el túszként, így próbálva megakadályozni azt, hogy a helyiek megadják a koordinátáikat és mozgásukat az ukrán haderőnek – írta a The Guardian.
“Nem zárkóznánk el, amennyiben az amerikaiak atomfegyverek lengyelországi telepítésére kérnének minket. Ez ugyanis jelentősen növelné az elrettentést Moszkvával szemben” – mondta a lengyel kormányzópárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski egy német lapnak adott interjújában. Orbán Viktor miniszterelnök lengyel szövetségese sürgette, hogy a NATO-tagok végre tegyenek eleget Ukrajna kérésének és küldjenek olyan fegyvereket, amelyeket Volodimir Zelenszkij elnök határozottan kért.
Nemcsak emberéleteket, házakat, utakat és kórházakat pusztít el Vlagyimir Putyin az Ukrajna ellen indított háborújában, hanem Oroszország jövőjét is tönkreteszi – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton Essenben a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kampánynyitó rendezvényén. Ez Putyin nagy hibája – fogalmazott a kancellár, aki szerint az orosz elnök olyan területi követeléseket hajszol, amelyek korábbi évszázadok gyarmati vízióiban gyökereznek.
Scholz arról is beszélt, hogy Putyin eredeti terveiből nem lett semmi, mert az ukránok nem zászlokat lengetve és tapsolva fogadták az orosz katonákat, hanem védik magukat. Öt hét után láthatók a következmények, amelyeket a háború okozott nemcsak Ukrajnában és Oroszországban, hanem az egész világban. A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi problémákat csak még inkább súlyosbítja ez a háború, amely a jövőt pusztítja el, túlnyúlva Ukrajnán és Oroszországon – mondta a német kancellár.
Scholz ugyanakkor méltatta a nyugati összefogást, a világ demokratikus államainak nagyszerű egységét, az Oroszországgal szemben gyorsan bevezetett szankciókat.
El kell érnünk, hogy ez a háború mielőbb véget érjen. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Európában a békét újra azok az alapelvek biztosítsák, amelyekért Willy Brandt, Helmut Schmidt, Egon Bahr és Johannes Rau (az SPD korábbi vezető politikusai) olyan keményen küzdöttek, vagyis hogy az országok határai sérthetetlenek, és az államok nem kezdenek területszerző háborúkba
– mondta Olaf Scholz az esseni rendezvényen, amelyen a május 15-i észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás előtti kampányát nyitotta meg az SPD.
A tájékoztatás szerint a balti EU-tagállam április elseje óta nem használ Oroszországból importált gázt. Ezt a litván gázszolgáltató vállalat is megerősítette. A cég adatai szerint április 2-án már nem érkezett gáz Fehéroroszországon keresztül haladó vezetékrendszeren.
Mi vagyunk a Gazprom uniós vevői között az elsők, akik függetlenítettük magunkat az orosz gázszállításoktól
– hangsúlyozta Dainius Kreivys energiaügyi miniszter az orosz gázipari óriásvállalatra utalva.
Hozzátette, hogy a balti ország gázigényeit mostantól a Klaipeda kikötőjében található gázterminálon keresztül fedezik. A klaipedai tengeri gázterminált 2015-ben helyezték üzembe, hogy az ország diverzifikálhassa gázimportját. A litván hatóságok közlése szerint havonta három nagyobb, cseppfolyósítottgáz- szállítmányt várnak. A litván energiaügyi minisztérium közölte azt is, hogy az import leállítása nem érinti az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávé felé irányuló gáztranzitot Litvánia területén keresztül. A litván parlament márciusban szólította fel a vilniusi vezetést, hogy az ukrajnai orosz hadművelet nyomán a lehető leghamarabb állítsa le az energiahordozók behozatalát Oroszországból. A törvényhozás által közölt adatok szerint Litvánia évente több mint hárommilliárd euró értékben vásárol olajat, gázt és áramot Oroszországtól.
Küszöbön állhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő csúcstalálkozója – mondta szombaton David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője. Az ukrán televíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a tárgyalódelegációk pénteki videókonferenciája során az orosz fél megerősítette: a héten Isztambulban folytatott megbeszéléseken kidolgozott megállapodástervezetek készek arra, hogy a két elnök közvetlenül megvitassa őket.
Arahamija, akit az Interfax Ukrajina hírügynökség idézett, arról is beszámolt, hogy az orosz fél a Krím-félszigetet érintő kérdéseket leszámítva – legalábbis szóban – elfogadta az ukrán álláspontokat.
Jelenlegi feladatunk abban áll, hogy véglegesítsük a dokumentumokat, és rendezzük a még nyitott kérdéseket, lehetővé téve az államfők csúcstalálkozóját
– mondta Arahamija, aki szerint minderre nagy valószínűséggel Törökországban, Isztambul, esetleg Ankara városában kerülhet sor. A nap folyamán Vlagyimir Putyin kazah hivatali partnerét, Kaszim-Zsomart Tokajevet tájékoztatta az orosz-ukrán béketárgyalások menetéről. A kazah elnök hivatala szerint a két államfő a telefonbeszélgetés során egyet értett abban, hogy egy megállapodásban rögzíteni kell Ukrajna semleges, független, atomfegyverektől mentes státusát. Zelenszkij, aki az utóbbi hetekben ismét közvetlen tárgyalásokat követelt az orosz elnökkel, szombat esti videóüzenetében azt állította, hogy az orosz csapatok célja megszállni Ukrajna keleti és déli részét. Mindemellett arra is beszélt, hogy a nyugati partnerei nem biztosítottak Ukrajna számára elegendő rakétaelhárító rendszert. Az ukrán elnök ezen felül kiemelte az ostromlott Mariupol védőinek helytállását, amivel – mint fogalmazott – időt nyernek más városok számára.
