Oroszország bármelyik pillanatban támadhat
– nyilatkozta a napokban Anthony Blinken az Egyesült Államok külügyminisztere. Az amerikai hírszerzés arra számít, hogy a pekingi téli olimpia idején kerül sor az Ukrajna elleni offenzívára, azaz még ezen a héten.
Az elmúlt hónapokat parttalan diplomáciai tárgyalások, hidegháborús nyomásgyakorlás és a fokozódó feszültség fémjelezte. Moszkva a kezdetektől nyugati hisztériakeltésnek nevezte az esetleges orosz inváziót, az euroatlanti nagyhatalmak pedig súlyos fenyegetésként értékelték a határ menti mozgásokat, és kiálltak Ukrajna területi integritása mellett.
2021. november
Valami készül az ukrán határnál – nagyjából ennyit lehetett tudni tavaly novemberben, amikor még egy másik kelet-európai határon pihent a világ szeme: több ezer menekült rekedt ugyanis Lengyelország és Fehéroroszország között a senki földjén.
Az orosz haderőmozgásról a világsajtóban elsőként a Washington Post számolt be. A lap azt írta, hogy Oroszország úgy kíván reagálni Ukrajna és a NATO kapcsolatainak erősödésére, hogy katonai vonatokat és hadoszlopokat vezényel az ukrán határhoz, amit a közösségi médiában cirkuláló műholdfelvételekkel igazoltak.
Az előzmény: Szergej Lavrov orosz külügyminiszer októberben bejelentette, hogy országa felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét. A döntés azután született meg, hogy a NATO az orosz misszió nyolc tagjának kiutasításáról döntött, akiket kémkedéssel vádoltak meg.
A határ menti mozgások tényét Ukrajna is megerősítette: a hírszerző ügynökségek azt jelentették, hogy közel 100 ezer orosz katona állomásozik a keleti határon, valamint a krími és Donyec-medencei megszállt területeken.
„A Kreml olyan támadást tervez, amely jóval nagyobb lesz, mint bármely orosz katonai akció 2014 óta” – mondta Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, hozzátéve, hogy január végére, február elejére várják az orosz támadást.
A hónap végén a Post arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés ismeri az oroszok tervét Ukrajna lerohanására, amiben száz zászlóalj-harccsoport és 175 ezer katona vehet részt.
2021. december
Az év végén elindult a párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között. Joe Biden amerikai elnök felhívta Vlagyimir Putyint, és jelezte, hogy egy orosz offenzíva esetén kész erős gazdasági szankciókat bevezetni, melyek nagyobb csapást jelentenének Oroszországra, mint a Krím 2014-es annektálása után érvényesített intézkedések.
December 17-én az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki az orosz követelésekről, amik lényegében az 1997-es kelet-európai katonai infrastruktúra visszaállítását jelentenék. Moszkva jogi garanciákat kért arra, hogy a NATO beszünteti a katonai tevékenységét Kelet-Európában és Ukrajnában, továbbá hogy Ukrajna és a többi fennmaradó volt szovjet tagköztársaság (például Grúzia) nem csatlakozhat a katonai szövetséghez.
A NATO határozottan elutasította az orosz követeléseket, mivel szerintük az agresszióval fenyegető Oroszország a szovjet birodalom restaurálásán ügyködik. Moszkva szerint viszont éppen a nyugati katonai szövetség az, amely folyamatosan bővíteni igyekszik befolyási övezetét.
Ezen a ponton találkozott egymással Genfben a két külügyminiszer, Blinken és Lavrov. Komoly áttörést egyikük sem várt a találkozótól, de mindketten rögzítették, hogy a párbeszéd elindult, és elkötelezettek a konfliktus békés rendezése mellett.
Eközben az ukrán külügyminisztérium kijelentette, hogy senkinek sincs joga beleszólni az ország külpolitikájába, így a NATO-tagság kérdése is csak rájuk tartozik. Hasonló kritikát fogalmazott meg Oroszországgal szemben a román és a bolgár külügy: közölték, hogy harmadik félnek nincs joga beleszólni szuverén államok szövetségi politikájába, egyúttal jelezték, hogy a NATO-csapatok maradnak náluk.
Biden és Putyin második egyeztetésén a felek megismételték állításaikat:
2022. január
Biden az év elején Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett a konfliktus feloldásáról. Megerősítette, hogy az USA olyan gazdasági nyomást helyezett az oroszokra, ami jóformán lehetetlenné teszi, hogy megtámadják Ukrajnát.
Január 10-én újból egy asztalhoz ültek Genfben az orosz és az amerikai képviselők, de a tárgyalások nem vezettek eredményre.
Január 24-én az Egyesült Államok kormánya felszólította a diplomaták családtagjait, hogy hagyják el Ukrajnát, és az ott dolgozó amerikai állampolgárokat is megkérték, hogy távozzanak.
Ugyanazon a napon a NATO is megkezdte a mozgósítást: arról döntöttek, hogy több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát. Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára megköszönte azoknak a tagállamoknak a segítséget, melyek további erőfeszítéssel járulnak hozzá az ukrán válság kezeléséhez.
Eközben Zelenszkij nyugalomra intett. Elmondta, hogy dolgoznak a helyzet megoldáson, és arra kérte az ukránokat valamint a médiát, ne kürtöljék világgá, hogy minden odaveszett. Az ukrán védelmi tanács titkára, Olekszij Danyilov leszögezte, hogy egy orosz támadás esetén az ukrán fegyveres erők visszavágnának.
Washington pár nappal a nyugati haderőmozgás megkezdése után elküldte írásos válaszát az orosz követelésekre. Blinken külügyminiszer szerint a dokumentum megnevezi azokat a pontokat, amelyekben a felek képes lehetnek megtalálni a közös hangot. Újfent megerősítotte, hogy az oroszoknak nem lehet beleszólásuk Ukrajna NATO-csatlakozásába, és azt sem várhatják el, hogy a szövetség vonja ki csapatait Keleti-Európából. Az amerikaiak mellett a NATO is küldött egy választ az oroszoknak, de inkább csak elismételték a nyugati álláspontot: nem engednek a nyitott ajtók politikájából, mert szerintük az a szövetség biztonságának az alapja.
Az orosz reakció ezen a ponton aligha okoz meglepetést: Putyin közölte, hogy a nyugat válasza nem elégíti ki országa fő biztonsági követeléseit, de Moszkva továbbra is nyitott a tárgyalásra.
Az ukrán elnök figyelmeztette a nyugati nagyhatalmakat, hogy hagyják abba a háborús pánikkeltést, mert semmivel sincs nagyobb esély az orosz invázióra, mint 2014 óta bármikor. Ennek ellenére Zelenszkij nyilatkozata után pár nappal Kijevben már egy csoportot gyereket oktattak arra, hogyan kell gépfegyverrel bánni.
Miután a nyugati és az orosz álláspont hetek óta nem közeledett, a Fehér Ház nyíltan kezdett beszélni a háborúról. Biden felhívta Zelenszkijt, és közölte, hogy az amerikaiak februárra várják az orosz inváziót.
Január 31-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze. Az orosz ENSZ-nagykövet szerint az amerikai kérésre összehívott ülés indokolatlan, és csak a háborús hangulatkeltés eszköze, míg az amerikai delegáció szerint Moszkva hiteltelenül próbálja bizonygatni, hogy nem készül fegyveres konfliktusra.
2022. február
Kína az oroszokkal közös nyilatkozatban állt ki az orosz követelések mellett a NATO-val szemben. A közös kiállás aligha okozott meglepetést, hiszen Vang Ji kínai külügyminiszer már egy héttel korábban legitimnek nevezte az orosz biztonsági aggályokat, amelyeket szerinte komolyan kell venni.
Február 6-án névtelenséget kérő amerikai hírszerzési és katonai források azt nyilatkozták, hogy
Amerikai becslések szerint az inváziónak 50 ezer civil áldozata is lehet.
Recep Tayyip Erdogan török elnök felajánlotta, hogy közvetít Ukrajna és Oroszország között, de valódi békemisszióra csak Emmanuel Macron indult, a francia elnök 48 órán belül igyekezett csitítani a kedélyeket Moszkvában és Kijevben. Putyin elismerően nyilatkozott a francia elnök felvetéseiről, aki új mechanizmusok kiépítését javasolta, hogy létrejöjjön a stabilitás a régióban. Macron elmondta, aggasztónak tartja, hogy 125 ezer, nehézfegyverzettel ellátott orosz katona állomásozik az ukrán határnál. Erre válaszul Putyin kijelentette, hogy Kijev ugyanekkora erőt vont össze a Donyec-medencében.
A katonai mozgások mindkét oldalon folytatódtak: Oroszország a hidegháború óta eltelt harminc év legnagyobb volumenű hadgyakorlatát tartotta Fehéroroszországgal, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy hazája már több mint ezer tonna védelmi fegyvert és katonai felszerelést kapott partnereitől.
Február 11-én Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta, hogy bármelyik nap megindulhat az orosz invázió. Az amerikai hírszerzés szerint a Kreml a pekingi olimpia vége előtt tervez támadni, de úgy tudják, Putyin még nem hozta meg a végső döntést.
Egy napra rá az Egyesült Államok úgy döntött, evakuálja kijevi nagykövetségét, és a világ országai is sorra kérték Ukrajnában tartózkodó polgáraikat, hogy hagyják el az országot. A magyar külügy mindössze annyit kért, hogy aki teheti, mostanában ne utazzon Ukrajnába.
A helyzet a totális abszurditásig fokozódott
– értékelt Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója, miután az amerikaiak bejelentették az orosz támadás lehetséges időpontját. Az orosz tisztviselő ugyanakkor elmondta, hogy habár Putyin és Biden újabb telefonbeszélgetése sem hozta közelebb a feleket, abban megállapodtak, hogy minden szinten fenntartják a kapcsolatot.
Február 14-én Lavrov arról tájékoztatta Putyint, hogy a tárgyalási lehetőségek még nem merültek ki, majd egy napra rá a visszavonuló páncélos erőkről közölt felvételeket az orosz honvédelmi minisztérium.
Az orosz oldalon azóta a nyugati háborús propaganda kudarcáról beszélnek, míg Zelenszkij kvázi háborús beszédet intézett a népéhez. Bár az ukrán oldalon eddig tartották magukat ahhoz a narratívához, hogy a veszély semmivel sem jelentősebb, mint az elmúlt hét évben bármikor, a Facebookon közzétett beszédben az ukrán elnök azt mondta:
Ehhez képest szerdán tovább folytatódott az orosz haditechnika visszavonása, és a fehérorosz külügy megerősítette, hogy a közös hadgyakorlat végeztével se orosz katona, se hadfelszerlés nem marad az országban. A Kreml szóvivője úgy kommentálta az eseményeket, hogy a NATO-nál gondok lehetnek, ha ezt nem érzékelik.
Az elmúlt napok tendenciái valóban inkább a konfliktus csendes, békés rendeződése felé mutatnak, azonban Jens Stoltenberg arra figyelmeztet, még korántsem dőlt el, hogy az oroszok valóban visszavonják-e a csapataikat.
