Daniel MIHAILESCU / AFP
Nagyvilág

Románia nem engedne az orosz követelésnek, hogy vonják ki az országból a NATO-erőket

Közvetlenül Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki genfi találkozója előtt több közleményt is kiadott az orosz külügyminisztérium. Az egyik ilyenben az a konkrét követelés állt, hogy a NATO vonuljon ki Romániából és Bulgáriából ezzel is elősegítve az Ukrajna körül kialakult válság megoldását. Moszkva szerint így lehetne visszatérni az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz, amely 1997-es állapotot tükrözne.

Az MTI a közleményhez kapcsolódva felidézte, hogy az Oroszország és a NATO által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették: nem tekintik ellenfélnek egymást. Megállapodtak akkor abban is, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát.

1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia. A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van, és a szövetség kitart a „nyitott ajtók” politikája mellett, azaz további bővítés lehetőségét nem zárnák ki.

Ahogy várható volt, a román külügy megalapozatlannak tartja Oroszország igényét a NATO kivonulásával összefüggésben. Pénteken kiadott közleménye szerint a bukaresti külügyi tárca úgy látja: a NATO-csapatok jelenléte a tagállamok területén éppen hogy a szövetség védekező jellegű válaszlépéseként értelmezhető Oroszország egyre agresszívebb magatartására, ideértve az Ukrajnához tartozó Krím félsziget törvénytelen bekebelezését.

Oroszország már 2021 decemberében is előállt azzal az igénnyel, hogy a NATO vonja ki az idegen csapatokat és haditechnikát azon országok területéről, amelyek 1997-ben nem voltak NATO-tagok. A katonai szövetség ezt a követelést a nyilvános állásfoglalásaiban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben is elfogadhatatlannak minősítette; a NATO szerint ez ez nem képezheti alkut tárgyát.

Az elrettentő és védelmi célokat szolgáló katonai jelenlét a közös védelem részét képezi, és ebben a kérdésben harmadik országnak nem lehet vétójoga

– mutat rá a bukaresti közlemény.

Románia a térség biztonsági fejleményeire hivatkozva továbbra is határozottan szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését, ebben a vonatkozásban pedig üdvözli az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország azon bejelentéseit, miszerint csapatokat készülnek küldeni Romániába. Románia ugyanakkor kifejezi reményét, hogy az Oroszországgal kezdett nyílt párbeszéd a feszültségek csökkenését eredményezi, ami az egész euroatlanti térségnek érdeke – zárul a román külügyminisztérium közleménye.

A Digi24 román hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese úgy értékelte:

Oroszország nem szólhat bele abba, hogy a NATO hogyan csoportosítja katonáit a tagországok területén.

Szerinte Moszkva igénye anakronisztikus, az pedig elfogadhatatlan, és az európai múlt sötét időszakait idézi, hogy Oroszország katonai beavatkozással fenyeget egy szomszédos szuverén, független és demokratikus államot.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis román államfő jövő szerdára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), hogy megvitassák a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, és a reakcióképesség javítását célzó intézkedésekről döntsenek.

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.