Bezártak egy mecsetet az észak-franciaországi Oise régióban, miután egy állítólagos imám radikális hangvételű beszédeket tartott, amelyekben védelmébe vette a „dzsihádot” – írja a BCC News. A helyi hatóságok közölték, hogy a Beauvais városában működő mecset hat hónapig zárva marad.
Franciaországban a közelmúltban kezdték ellenőrizni azokat a muszlim vallási központokat, amelyekről a hatóságok azt gyanítják, hogy szélsőséges iszlamista csoortokkal állnak kapcsolatban. Két héttel ezelőtt Gérald Darmanin belügyminiszter kijelentette, hogy kezdeményezi a Párizstól száz kilométerre fekvő beauvais-i nagymecset bezárását, mivel az imám „keresztényeket, homoszexuálisokat és zsidókat támad” a beszédeiben. A hatóságok tíz napot adtak a mecsetnek, hogy reagáljanak a vádakra.
Az Agence France-Presse állami hírügynökség egy helyi lapra hivatkozva azt írta, hogy az állítólagos imám csak nemrég tért át az iszlámra, ez azonban kevéssé tűnik hihetőnek, mert ahhoz, hogy valakit imámként ismerjenek el a vallási közösség egyetértésén túl vallástudományos végzettségre is szükség van, aminek egy frissen áttért hívő aligha tud megfelelni.
A mecsetet kezelő egyesület ügyvédje a lappal mindenesetre azt közölte, hogy az érintett férfi megjegyzéseit
kiragadták a szövegkörnyezetükből.
Az ügyvéd hozzátette, hogy az „önkéntes alapon beszélő imámot” felfüggesztették. A francia belügyminisztérium szerint a férfit, akit alkalmi szónokként mutanak be, a valóságban imámként viselkedett, és az iszlám szigorú értelmezését valamint annak a köztársasági törvényekkel szembeni felsőbbrendűségét hirdette.
Darmanin belügyminiszter tavaly jelentette be, hogy szigorúan fognak fellépni a szélsőséges kötődésű mecsetekkel szemben, és kilátásba helyezte, hogy bezárathatnak olyan imahelyeket, amelyekről kiderül, hogy a „szeparatizmust” ösztönözik. A francia belügyminisztérium közlése szerint az elmúlt hónapokban mintegy száz mecsetet és imahelyet vizsgáltak meg a szélsőségesek miatt. Franciaországban összesen több mint 2600 mecset és imahely működik.
A dzsihád szónak a kulturális kontextustól függően számos eltérő jelentése lehetséges, vallási kontextusban azonban a közhiedelemtől eltérően nem „szent háborút” jelent. Iszlamista politikai mozgalmak vonatkozásban szokás így hivatkozni a fogalomra, a fősodratú iszlám értelmezése szerint azonban „isten útján tett erőfeszítést” jelent. Ez mindenekelőtt a vallásos ember által gyakorolt önuralomra utal.
