Szeptember végére elfogyhatnak az élelmiszerkészletek Afganisztánban; éhínség fenyegeti az évtizedes háborúskodásba belefáradt lakosságot – figyelmeztetett egy magas rangú ENSZ-tisztségviselő szerdán.
Az akut élelmezési bizonytalanság az ország 38 milliós lakosságának mintegy harmadát érinti – mondta el Ramiz Alakbarov, az ENSZ helyi humanitárius koordinátora.
Alakbarov hangsúlyozta, hogy az aszályos időszak után, a tél közeledtével több pénzre van szükség a lakosság élelmezéséhez.
Bár az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) tízezreknek osztott ételt Afganisztánban az elmúlt hetekben, a helyzet kezeléséhez szükséges 1,3 milliárd dolláros segélynek mindössze 39 százaléka folyt be eddig – tette hozzá a tisztségviselő.
A táliboknak, akik a nemzetközi haderő kivonulásával megszerezték az ellenőrzést az ország nagy része felett, egy olyan országot kell vezetniük, amely erősen függ a nemzetközi segélyektől és egyre mélyebbre süllyed a gazdasági válságba. Az állami alkalmazottak hónapok óta nem kaptak fizetést, a helyi valuta értéke pedig meredeken csökken. Afganisztán arany- és devizatartalékainak jelentős része külföldön van, pillanatnyilag befagyasztva.
Az afgánok és a nemzetközi közösség aggódva várja, hogy a tálibok kormányzati stílusa formát öltsön. Amikor legutóbb, 1996 és 2001 között hatalmon voltak, szigorú korlátozásokat vezettek be: nem engedték, hogy a lányok iskolába járjanak, betiltották a televíziót, a zenét és a fényképezést. A radikálisok vezetői most igyekeznek mérsékeltebb képet mutatni magukról. Újranyitották az iskolákat, amelyeket a lányok is látogathatnak, bár a tálibok azt akarják, hogy a fiúktól elkülönítve oktassák őket.
A tálibok előtt álló gazdasági kihívások lehetőséget jelentenek a nyugati országok számára, hogy nyomást gyakoroljanak a radikálisokra az inkluzív kormányalakítás, az utazás szabadsága és a nők jogai terén. A tálibok azt mondták, hogy szeretnének jó kapcsolatot kialakítani más országokkal, köztük az Egyesült Államokkal.
