Wakil KOHSAR / AFP
Nagyvilág europoli

Megegyeztek az uniós miniszterek: bármi is lesz, nem Európában segítik majd az afgán menekülteket

Öt órán át tárgyaltak az uniós vezetők arról, mit kezdjenek Afganisztánnal, és a végére oda jutottak: ugyanúgy szeretnék kezelni a helyzetet, mint a 2015-ös menekültválság idején. Pontosabban egy kicsit másképp. Előre gondolkodva.

Hétfőn este, majdnem egy teljes nappal a hivatalos határidő lejárta előtt az utolsó amerikai szállítógép is elhagyta a kabuli repülőteret, lezárva ezzel az afganisztáni küldetés utolsó, magánál a háborúnál is kaotikusabb fejezetét.

Joe Biden kedden, az Afganisztán elhagyására saját maga által szabott határidő végén győzelemként állította be a kivonulást, és óriási sikerként említette, hogy több mint százhúszezer embert tudtak kimenteni egy hét alatt az országból. Az amerikai elnök nem válaszolt kérdésekre, és nem vállalta a felelősséget azért, hogy nem teljesítette a korábbi ígéretét, illetve azért, hogy káoszba fordult a háború lezárása.

Biden korábban azt mondta, minden amerikait kimentenek majd Afganisztánból. Ennek ellenére még amerikaiak ezrei lehetnek az országban, és a szövetségesekkel együtt dolgozó afgánoknak is csak egy kis részét sikerült kimenteni.

A mentőakció mindenesetre lezárult, az amerikaiak és az európaiak is kihoztak mindenkit – legalábbis azokat, akiket hajlandóak voltak kihozni. Két évtizednyi háború után valóban érzéketlennek tűnik, hogy messze nem mentettek ki mindenkit, akiket veszélyeztet a tálibok hatalma, de most már ezen aligha lehet változtatni.

A politika pedig az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is kezd visszacsúszni a megszokott mederbe, mindkét föderáció hamar túltette magát Afganisztán káoszán, és azon, hogy a helyzetet a saját politikai prioritásaik szerint kezelték. Ez az Egyesült Államokban a visszatérést jelenti Joe Biden eddig kifejezetten sikeres infrastruktúra-törvényéhez, amellyel gigantikus mennyiségű pénzt kíván szétszórni az amerikai vidéken. Európában pedig egyelőre az afgán háború európaiak számára fontos utóhatásának kezelését.

EyePress News / EyePress / AFP

Természetesen az európaiaknak egyetlen dolog fontos igazán Afganisztánnal kapcsolatban: a migráció. Pontosabban a migráció elkerülése. Kedden elvben az afganisztáni probléma kezeléséről, a gyakorlatban viszont inkább erről tárgyaltak öt órán keresztül az unió belügyminiszterei.

A migráció politikai szempontból érzékeny kérdés Európa számára. A 2015-ös menekültválság úgy felborította a kontinens stabilitását, hogy máig nem igazán sikerült azt kiheverni. Annak a válságnak egy polgárháború volt a kiindulópontja Szíriában, ezért azóta az EU minden polgárháborús helyzettől retteg, épp a migráció miatt.

Az afganisztáni háborúban résztvevő uniós tagországok változó létszámú embert mentettek ki Afganisztánból, és az is változó, hogy mennyire segítettek a velük együtt dolgozó afgánoknak, akik a tálibok bosszújától menekülve akarták elhagyni az országot.

Az biztos, hogy sokkal kevesebb afgán tudott végül elmenekülni, mint ahányan szerettek volna, az EU pedig abban érdekelt, hogyha el is hagyják a hazájukat, ne Európába induljanak. Egyelőre csak néhány ország jelezte, hogy hajlandó pár tízezer, tálibok elől menekülő afgánt befogadni. Nagy-Britannia és Kanada közéjük tartozik. Az EU viszont hosszú vita után úgy döntött, hogy a mostani menekültválságot is úgy kívánják kezelni, ahogy a legutóbbit.

A 2015-ös menekültválság lecsengése együtt járt azzal, hogy az unió kötött egy megállapodást Törökországgal, amely szerint a törökök vállalták, hogy megállítják az Európa felé induló menekülteket, cserébe pedig rengeteg támogatást és némi politikai jóindulatot vártak az uniótól. A megegyezés sebezhetővé tette az uniót, de kevesebb kockázatnak tette ki az egyes államok vezető politikusait. Most nagyjából ugyanez a terv.

A megállapodásban kikötötték, hogy tovább folytatják a mentést, és megpróbálnak minden uniós állampolgárt kimenteni Afganisztánból. Amennyiben lehetséges, ugyanezt megteszik az uniós tagállamokkal együtt dolgozó afgánok esetében is. Az is kiderült ugyanakkor, hogy a legszűkebb körön kívül nincs szándék a mentésre, és még az uniós tagállamokkal dolgozók is feltételes esetben szerepelnek a megállapodásban.

Azt is kikötötték, hogy kerülni kell az úgynevezett pull factorokat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy véletlenül se mondja senki azt, hogy Európa kapuja nyitva áll a menekültek előtt.

Az uniós miniszterek abban állapodtak meg, hogy jelentős mennyiségű pénzt adnak az Afganisztánnal szomszédos országoknak humanitárius célokra. A humanitárius célok ebben az esetben azt jelenthetik, hogy a lehető legtöbb afgán menekültet fogadják be és lássák el. Azt, hogy mennyi pénzt költenének erre, pontosan még nem tudni, de körülbelül egymilliárd euró lehet, ami a törökökkel kötött megállapodás töredéke.

Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban az a biztató az európai vezetők számára, hogy a migráció valószínűleg nagyrészt nem Európába irányul majd. Azok az afgánok, akiknek pénzük, kapcsolataik és lehetőségük volt az Európába menekülésre, már nagyrészt megtették. Az illegális migráció drága dolog, a szegények jellemzően nem engedhetik meg maguknak. Márpedig Afganisztánban nagyon sok szegény maradt.

Afganisztán súlyos gazdasági problémák elé néz. Az ország kereskedelmi mérlege várhatóan teljesen felborul, mert eddig a kereskedelem túlnyomó többsége – amerikai segítséggel – az importra épült. A tálibok nem férhetnek hozzá az afgán kormány külföldön tárolt, befagyasztott pénzeihez sem, így szinte azonnal korrigálniuk kell, ráadásul elég erőteljesen. Ennek következtében rengetegen fognak éhezni Afganisztánban, és bármikor összeomolhat az ország maradék gazdasága is.

Azok a szegények, akik most az országon belül ragadtak, valószínűleg legfeljebb a környező országokig juthatnak el. Ebből a szempontból hasznos is lehet az EU terve a válság kezelésére, és legalább az is kiderült, hogy Európa most már képes előre gondolkodni. Még akkor is, ha a nyugati megszállással egyetértő afgánok nagy része nem ebben bízott.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.